Előfizetés

Fusizásra kényszerülnek: a rendvédelmisek jelentős része mellékállást is vállal a rossz fizetések miatt

Batka Zoltán Vas András
Publikálás dátuma
2021.06.02. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az állományból sokan tanfolyamokra járnak, hogy mielőbb leszerelhessenek - ez derült ki az érintettekkel folytatott beszélgetéseinkből.
- Tényleg komolyan gondolkodom rajta, hogy itt hagyom ezt az egészet és elmegyek inkább börtönőrnek! Ott is rommá kellene dolgoznom magam, de legalább egy százassal több a fizetés – fakadt ki lapunknak egy rendőr őrmester. Több ezer kollégájához hasonlóan ő is részt vett a rendvédelmi szakszervezetek felmérésében, melynek végeredménye szerint a Belügyminisztériumhoz tartozó hivatásos állomány hetven százalékában felmerült a pályaelhagyás. - Ez a szám azért csalóka, a papír sok mindent elbír. De ha a lehetőségeit nézi az ember, már kevésbé ugrál – jegyezte meg az eredményről egy hét éve szolgálatot teljesítő rendőr. Hozzátette ugyanakkor, hogy több kollégája is tanfolyamokra jár, burkolónak vagy éppen asztalosnak tanulnak, s ha végeznek, illetve, ha a helyzet is megengedi, leszerelnek. Jelenleg a veszélyhelyzetre hivatkozva nem egyszerű kilépni a rendőrségtől, katasztrófavédelemtől vagy a büntetés-végrehajtástól. Korábban elegendő volt jelezni, hogy nem járulnak hozzá a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez, vagyis, hogy a szolgálati törvény szerint lehallgathassák nemcsak őt, de a családi kapcsolatait, barátját, barátnőjét, szüleit, rokonait. A pandémia miatt azonban ez a lehetőség megszűnt, így aki le akar szerelni, más kifogást kell keresnie. Az egyik a párttagság, ugyanis a törvény szerint a rendvédelmisek nem lehetnek semmilyen politikai párt tagjai, a másik a külföldi lakcím, ugyanis a jogszabály kimondja, magyarországi állandó bejelentett lakhellyel kell rendelkezniük. - Alapvetően szánalmas ez az egész: miért kényszerítenek valakit szolgálatra, ha nem akarja. A létszámhiányt nem így kellene megoldani - magyarázta egy rendőr. Hiába az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának kampánya, a rendőrségtől bő háromezer, a bv-intézetekből több, mint ezer szakember hiányzik. - Mert gyalázatos a pénz – indokolta egy közlekedési rendőr. – Nekem 11 év szolgálat után a pótlékokkal és a túlórával együtt 220 ezer forintra jön ki egy hónap, de egy frissen felszerelő egy városi kapitányságon bruttó 250 ezret kap, ami 150-160 ezer forint nettó. Ennyit egy gyárban betanított munkásként is meg lehet keresni, és nincs ennyi túlóra, kiszámíthatatlanság, stressz. Hasonló összeget kap egy frissen beöltöző tűzoltó is, s a megalázó summa nemcsak állandó fizikai igénybevétellel, de a gyakran nem megfelelő munkakörülményekkel párosul. - Az ember kénytelen elfogadni, hogy a zuhanyzó és a mellékhelyiségek penészesek, az ágyakon nem lehet pihenni, de megszokni nem lehet – magyarázta egy tűzoltó. – Ehhez jön még az anyagi megbecsülés hiánya: még albérletbe sem tudunk kiköltözni a barátnőmmel, a szüleinél lakunk, s reményünk sincs, hogy a közeljövőben saját lakásunk legyen. - Noha rendszeresen belebegtetik az életpályamodellt, a fiataloknak nem perspektíva a rendőrség – jegyezte meg egy negyvenes évei közepén járó rendőr. – Korábban a szolgálati törvény kínálta lehetőségekkel, mint a korkedvezményes nyugdíj, a lakhatási és utazási támogatás a "céghez" lehetett csábítani az embereket, ám ezeket szépen eltörölték. A Zsaruellátó blogon keresztül több, rendvédelemben dolgozóval is tudtunk beszélni. Egy vidéki, jelenleg még aktív, ám már leszerelésre készülő tűzoltó szerint jelenleg is az állomány nagyjából tizede az, akik már elindították a szolgálatból való kilépés folyamatát. Ő közel egy évtized szolgálat után döntött úgy, hogy otthagyja a tűzoltóságot. Elsősorban a fizetése miatt kell, hogy váltson: családja lett, gyereke, lakáshitelt vett fel, így a tűzoltóság mellett kénytelen másodállást vállalni az építőiparban. Szerinte a testületből úgyszólván mindenki fusizik. Ha nincs pótlék, úgy nagyjából nettó 170 ezer forintot kap. Ilyen-olyan pótlékot persze vannak, ám érdemlegesen az ünnepi pótlék tudja feljebb tornászni a fizetést, ám ennek komoly ára van: ő például évek óta nem töltötte otthon, családjával a karácsonyt. Közben egy gyári ismerőse nyolc általános végzettséggel csomagol egy gyárban és nettó 200-240 ezret visz haza úgy, hogy napi nyolc órát dolgozik minden különösebb felelősség nélkül. Ő viszont a másodállással együtt havi több mint 300 órát kénytelen dolgozni, hogy kijöjjön az innen-onnan kapott fizetéséből. Volt olyan hét, amikor összesen öt órát volt együtt a feleségével és a gyerekével. Szabadnapot sem igazán tud kivenni, mivel a létszámhiány miatt gyakorlatilag kötelező túlszolgálatot vállalni, amelyeket a szabadidejükben teljesítenek, így viszont a ki nem vett szabadnapjaik is csak halmozódnak. A szűkös fizetés és a megbecsülés hiánya miatt döntött úgy egy másik interjúalanyunk, hogy tavaly – nyolc év szolgálat után – leszereljen. Szerinte mára gyakorlatilag a teljes testület mellékállásban dolgozik, mivel a létszámhiány miatt a vezetőség szemet huny a rendőrök fusizása felett, holott régebben ezt szigorúan tiltották. Így nemrégiben egy lakásfelújításnál az egyik volt kollégájával találkozott, aki elmesélte: ő is már csak arra vár, hogy végre beinduljon jobban az építőipar, így teljes állásban csak azzal foglalkozhasson. Egyelőre még nem akar távozni a rendőrségből az a forrásunk, aki nemrégiben végezte el a rendőriskolát, ám a jövőt igencsak borúsan látja, és nem fogadna arra, hogy jövő év júliusáig, amikor lejár a kétéves szerződési visszafizetési kötelezettsége, nem megy el végleg a kedve a hivatástól. Mint mondja, az eredetileg 60 fős évfolyamukból négyen már távoztak, ám szerinte az évfolyam 90 százalékának máris elege van. A gyatra fizetés miatt szerinte is szinte mindenki másodállást kell, hogy vállaljon, még úgy is, hogy ehhez egy hosszas engedélyezési procedúrára van szükség. A szűkös anyagiak mellett legalább akkora probléma, hogy a frissen végzett rendőrök az iskola után a kapitányságokon kiábrándítóan pocsék szakmai légkörrel szembesülnek. Mint mondja: a probléma veleje, hogy eltörölték a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét, így a testületben kényszerből bennmaradtak az idős, kiöregedett tisztek, akik másképpen már régen távoztak volna a pályáról. Ebben a légkörben a fiatalabb, dinamikusabb rendőrjelöltek – mint fogalmazott - „hozzáöregednek” az állományhoz. Aki tisztnek megy, az jobbára menekülőútnak szánja a továbbtanulást, mivel később a járőri fizetés dupláját keresheti meg. Már, aki el tud menni tanulni. Forrásunkat ugyan érdekli a szakma, és hivatástudatból menne a tiszti iskolára, ám őt a felettesei egyelőre nem engedték a tiszti iskolára. Szerinte egyértelmű, hogy a súlyos munkaerőhiány miatt nem engedik őt beiskolázni. 

Az emberek ki vannak facsarva

A rendvédelmi szakszervezetek pár napja közzétett felmérésének összesítését elküldték a Belügyminisztériumnak is, a tárca azonban még nem reagált arra – tudtuk meg a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fóruma munkavállalói oldalának vezetőjétől. Powell Pál szerint egyértelmű, hogy az emberek ki vannak facsarva, hiába fizette ki a rendőrség a túlórákat, sokan azért akarnak leszerelni, mert elfáradtak és mindig van, ami miatt újra túlmunkát kell végezniük. - A járványhelyzet közben és után például jönnek a nagy rendezvények, a vizes Eb, majd a foci Eb, ahol a rendőröknek nagy létszámban kell helytállni – említette a példákat. Sokan már most azon törik a fejüket, hogy 2022 januárjában élnek az akkor életbe lépő új összeférhetetlenségi szabály kínálta lehetőséggel és az eddig csak háttérben, kisebb munkák elvégzésére létrehozott egyszemélyes vállalkozásukat nem adják fel. Eddig engedélyt kellett kérniük az ilyen másodállásra, de fél év múlva választania kell a rendvédelem kötelékébe tartozónak, hogy rendőr, tűzoltó, börtönőr marad-e, vagy visszamegy az eredeti szakmájába vállalkozóként. Sokan arra alapoznak, hogy egy asztalosnak, burkolónak, vízvezeték-szerelőnek az építőipar ma kínál annyi lehetőséget, hogy vígan megkeresik azt a havi 170-200 ezer forintot, ami a jelenlegi nettó bérük. Powell Pál olyanról is hallott, aki épp azért hozott létre most egy bt-t, hogy biztosan elengedjék a rendőrségtől januárban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára a napokban 5 százalékos jövő évi béremelést ígért a rendvédelemben dolgozóknak, de nem tudni, milyen feltételek mellett. Az érdekvédők szerint azonban ez édeskevés, hiszen tavaly egy fillért sem kaptak és erre az évre is csak homályos ígéretek hangzottak a pluszpénzről. A rendvédelmi szakszervezetek abban reménykednek, hogy a terület érdekegyeztető fórumát júniusban összehívják, és lesz lehetőség a gondok megvitatására. Szerettük volna, ha a Belügyminisztérium is reagál a cikkben felvetett problémákra, ám kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.- GULYÁS ERIKA

Hosszú idő után bejelentkezett Bányai Gábor, akit heteken át lélegeztetőgépen volt a Covid-miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.01. 19:44

Fotó: Bányai Gábor Facebook-oldala
A Fidesz országgyűlési képviselője februárban került kórházba koronavírus-fertőzés miatt.
Hello, hello, újra itt vagyok – köszönt be Facebook-oldalán hosszú idő után Bányai Gábor, amelyhez megosztotta Ákos Hello című koncertfelvételét is. A Fidesz országgyűlési képviselője februárban került kórházba koronavírus-fertőzés miatt. Állapota romlott, ezért február 24-én lélegeztetőgépre került, és mélyaltatásban tartották. Márciusban vérplazma-terápiát, majd műtüdő-kezelést kapott Szegeden, mivel súlyos szövődmények alakultak ki nála. Családja április közepén jelentette be, hogy a politikust már 50 napja lélegeztetőgépen tartják, de állapota sokat javult. Közölték azt is, hogy a koronavíruson addigra sikeresen felülkerekedett, de a Covid-által okozott károk miatt még gépi lélegeztetésre szorult. 

Grecsó Krisztián a XIII. kerület díszpolgára lett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.01. 18:57

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Tóth József polgármester a képviselő-testület, a lakosság, a civil és a társadalmi szervezetek javaslatai alapján adományozott díszpolgári címet a kerület prominens személyeinek.
A XIII. kerület születésnapja június 1., mivel ezen a napon vált 1938-ban önálló közigazgatási egységgé. Minden évben a születésnap egyik ünnepi eseménye a díszpolgárrá avatás, amelyet most kedden is megtartottak az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban – tájékoztat az önkormányzat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Tóth József polgármester – a képviselő-testület, a lakosság, a civil és a társadalmi szervezetek javaslatai alapján – díszpolgári címet adományozott
  • Berkesi Gábor református lelkésznek,
  • Grecsó Krisztián József Attila-díjas költőnek, írónak
  • és Kalmár Magda operaénekesnek.
„Mindannyian jelentősen kötődnek a XIII. kerülethez, életútjuk során kimagasló munkásságukkal hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, tevékenységükkel erősítették annak hírnevét, tekintélyét. Jelenleg 87 díszpolgára van a XIII. kerületnek”

– olvasható a közleményben.

Berkesi Gábor 45 esztendővel ezelőtt még segédlelkészként kezdett a Pozsonyi úti Református Egyházközségnél. Aztán tíz évig máshol szolgált, majd 1993-ban visszahívta ide a gyülekezet, azóta is ott teljesít vezető lelkipásztori szolgálatot. 2017-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.  Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron, Újlipótvárosban él, az Élet és Irodalom munkatársa. A kerületi lapnak azt nyilatkozta, hogy Szegvár után a XIII. kerületben talált igazán otthonra. A közelmúltban a Magamról többet című verseskötete, tavaly pedig a Vera című regénye lett Libri irodalmi közönségdíjas. Munkásságát még számos díjjal jutalmazták, 2017-ben Szegvár díszpolgára lett. Kalmár Magda Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes 47 éve él a XIII. kerületben. 1967-ben lett a Magyar Állami Operaház magánénekese, 23 esztendősen. Ma már az Operaház Örökös Tagja és a Halhatatlanok Társulatának tagja. Művészi munkáját számos rangos díjjal elismerték. 2004-ben Mesterművész-díjjal tüntették ki. Eddig tizenöt operalemeze, tizenöt oratóriumlemeze, több operett- és nótalemeze jelent meg. Többek között Ferencsik János, Lamberto Gardelli hívta oratórium- és operalemezek közreműködőjéül, Fischer Ádám korszakos Goldmark-felvételén, a Sába királynőjében Asztarót szólamát énekelte. Bár hivatalosan 20 esztendeje nyugdíjba vonult, még mindig fellép fővárosi és vidéki színházakban, művelődési házakban.