Már nyilvántartásba vette az első ügyeket az Európai Ügyészség (EPPO), jelentette be Laura Codruta Kövesi főügyész az új uniós intézmény keddi megnyitóján. A luxemburgi székhelyű hivatal június elsején kezdte meg a működését, feladata az EU-s pénzekkel elkövetett csalás, vesztegetés, hűtlen kezelés, pénzmosás feltárása a tagállamokban. Az EPPO nyomozhat és ügyészi feladatokat láthat el azokban az országokban, amelyek csatlakoztak hozzá. Magyarország, Lengyelország, Dánia, Írország és Svédország azonban nem tartozik ezek közé. Valójában csak Magyarország és Lengyelország a két kimaradó, mivel Dánia és Írország kezdettől fogva elutasította az együttműködést a bel- és igazságügy területén, Svédország pedig még fontolgatja a taggá válását.
A magyar kormány hivatalosan azzal érvel, hogy csatlakozása az Európai Ügyészséghez sértené a szuverenitást, merthogy az Alaptörvény szerint Magyarországon közvádlóként a hazai ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Mivel az Alaptörvény gyakori módosítása nem szokott gondot okozni az Országgyűlésben helyet foglaló kormánytöbbségnek, csak a politikai akarat hiányzik, hogy ezt a passzust is megváltoztassák. A Nemzeti Választási Bizottság kétszer is elutasította a csatlakozásra vonatkozó népszavazási kezdeményezést.
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért felelős alelnöke – aki az EPPO elstartolását az “európai adófizetők nagy napjának” nevezte kedden – felidézte, mennyit győzködte a magyar és a lengyel kormányt, hogy csatlakozzanak az intézményhez. Nem rejtette véka alá, hogy közvetett kapcsolat van a két ország távolmaradása, és a jogállam megsértését az uniós kifizetések felfüggesztésével sújtó friss rendelet megalkotása között. A politikus szerint az év második felében a szabályrendszert már alkalmazni fogják az EU-büdzsét megkárosítókkal szemben.
Bár az uniós források terhére Magyarországon elkövetett, a magyar állampolgárok által végrehajtott bűncselekmények felderítése nem tartozik az Európai Főügyészség hatáskörébe, a hivatal ettől függetlenül eljárhat magyarokkal szemben, ha azok valamely részes államban követnek el bűncselekményt. Ugyanígy nyomozást folytathat Magyarországon is, ha egy EPPO-tagország állampolgárát kapják ott vesztegetésen vagy csaláson. Okkal feltételezhető, hogy a komoly korrupciós ügyek elkövetői olyan országot fognak választani, amelyben az EPPO nem tud vizsgálódni, azaz kimaradóként Magyarország azt is kockáztatja, hogy a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válik, mutat rá a Transparency International tanulmánya.
“Az Európai Ügyészség az első igazán éles fegyver a jogállam védelmében”, fogalmazott a megnyitón Laura Codruta Kövesi, emlékeztetve rá, hogy a gazdasági és pénzügyi bűnözés a demokratikus társadalmat leginkább fenyegető veszély. (Kövesi román származású, válása után megtartotta magyar származású férje vezetéknevét.) A főügyész a statisztikák alapján arra számít, hogy legalább 3000 ügyben kell majd nyomozniuk. Az EPPO által alkalmazott ügyészek eleinte főként az egészségügy, a mezőgazdaság és a közbeszerzések terén elkövetett bűncselekmények feltárásán fognak dolgozni.