Előfizetés

Rekordnyereséget hozott a NER-nek a koronavírus

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.06.02. 06:40

Fotó: Oláh Tibor / MTI
Meg sem kottyant a NER-közelieknek koronavírus-válság: az állami pénzekkel megtámogatott cégeik tavaly is több tízmilliárdos hasznot "termeltek".
Tavaly a magyar gazdaság öt százalékot meghaladó mértékben esett a koronavírus-járvány, illetve a nyomában járó korlátozások miatt. Volt olyan ágazat, ahol 80 százalékos volt a leállás, ám a NER-milliárdosok tavaly is több tízmilliárdnyi osztalékot tudtak kivenni cégekből. Az építőipari vállalkozásokat vivők voltak a legfőbb haszonélvezői a kormány „gazdaságvédelmi programjának”, még árbevétel-növekedést is el tudta érni 2020-ban, akkor, amikor számos kkv forgalma a felére-harmadára esett vissza. Szíjj László Duna Aszfaltját a szaporodó kormányzati megrendeléseknek hizlalták, Mészáros Lőrincék családi cége is hasít, igaz hatalmas vagyont kezelő tőzsdei cég, az Opus nem tudott osztalékot fizetni. A NER-kaszinók forgalma ugyan megérezte a válságot, ám ez nem akadályozta Garancsi Istvánt és Szalay-Bobrovniczky Kristóf NER-mindenest, hogy óriási, nyolc milliárdos osztalékot vegyenek ki a cégből, de a NER-feleségek, menyasszonyok cégei sem maradtak nyereség nélkül a válság alatt.  A pandémia, illetve a nagy kormányzati pénzosztogatás egyik nyertese Szíjj László cége, a Duna Aszfalt Zrt. Az útépítő társaság tavaly 175 milliárd forintnyi nettó árbevételhez jutott az előző évi 157 milliárd forint után, ami nem véletlen. Hisz a kormány tavaly nem az átlagembereken, hanem a nagy NER-cégeken igyekezett segíteni plusz megrendelésekkel, mondván a kormány nem hisz segélyezés hatásosságában. A Duna Aszfalt ennek megfelelően növelni tudta a nyereségét: tavaly már 28 milliárd forintra rúgott az adózás előtti eredménye, vagyis az árbevétel 16 százaléka volt a haszon. A hatalmas profitból hétmilliárd forintot vett felé osztalékjövedelemként az egyszemélyi tulajdonos Szíjj László. Mint ismert, tavaly nyáron Szíjj László birtokában lévő lévő luxushajón fotózták le Szijjártó Péter külgazdasági minisztert nyaraló családjával együtt, aki mindezt magánügynek nevezete.   Ha nem is a válságot, de az elmúlt évet megszenvedte Tiborcz István miniszterelnöki vő cége: a BDPST Ingatlanforgalmazó Zrt. profitja 2019-ben még 4,8, milliárd forint volt, ami tavaly 1,2 milliárd forintra apadt, amit az utolsó fillérig fel is vett a tulajdonos Tiborcz. Látszólag a kaszinóiparra sem voltak jó hatással a lezárások: a Garancsi István és a volt londoni nagykövet, Szalai-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségében lévő Las Vegas Casino (LVC) Zrt. bevételei látványosan csökkentek tavaly, annak ellenére, hogy a kormány azokat a többi vendéglátó egységgel szemben nem záratta be, ám az emberek így sem mentek kaszinóba. A cég az egykori Vajna-kaszinóbirodalmat takarja, amely Vajna András György (Andrew G. Vajna) örökösétől a NER milliárdosok kezébe került 19 milliárd forintért. Ebből 10,5 milliárdot az MNB kedvezményes hiteléből fedeztek a milliárdosok – ezt a 24.hu derítette ki a LVC mögött álló Garinvest Projekt Zrt. beszámolójából. A LVC kaszinócég árbevétele a 2019-es 11,3 milliárd forintról 4,2 milliárd forintra esett, ám ez nem zavarta a tulajdonosokat: a cég eredménytartalékából és a tavalyi nyereségből összesen 8,3 milliárd forint osztalékot fizetettek ki maguknak. Mészáros Lőrinc is felemás évet zárt: a a tőzsdén lévő Opus Nyrt. – amely a miniszterelnök felcsúti barátjának a vagyonkezelő holdingja -, tavaly is veszteséges volt, annak ellenére, hogy a cég építőipari, ipari része (Mészáros és Mészáros Kft, Mészáros Építőipari Zrt.) komoly nyereséget termelt, a szállodaipari érdekeltségei 17 milliárdos állami támogatást kaptak, és a kormány kivásárolta az adófizetők pénzéből a veszteséget termelő Mátrai Erőművet. Így az Opus nem fizetett osztalékot tavalyi év után, ezzel szemben az MKB Bank – a felcsúti cégbirodalom másik lába – 9,2 milliárd forintos nyereséget ért el, ám a pénzintézetekre vonatkozó osztalékkifizetési stop miatt a nyereség a bank eredménytartalékába került. Az év folyamán, ha föloldják az osztalékfizetési tilalmat, akkor ebből a tulajdonosok felvehetik a nyereséget. Mészárosék családi (apa és felnőtt gyermekei által birtokolt) építőipari cége a Fejér B.Á.L. Zrt. már sokkal jobban teljesített: a cég árbevétele a 2019-es 17 milliárd forinttal szemben tavaly már 44 (!) milliárd forint volt, míg a profit 1,6 milliárdról 4,6 milliárdra emelkedett, vagyis Fejér B.Á.L. árbevétele megduplázódott, a haszon pedig megháromszorozódott egy olyan évben, amikor a gazdaság öt százalékkal csökkent – ez még Mark Zuckerbergnek is komoly teljesítmény lenne. A Mészáros család gondolt a jövőre is, hisz csak kétmilliárdot vettek fel osztalékként, a pénz nagyobb része eredménytartalékba került.    

A zseniális miniszterné és a menyasszony esete

Nagyon jól indult külügyminiszter feleségének, Szijjártó-Nagy Szilviának lakberendező cége: a 2019-ben alapított vállalkozás már az első csonka évében nyereséges volt, ám tavaly a honlappal sem rendelkező cég 1,38 milliárdos árbevétel mellett 294 milliós nyereséggel működött, a haszon szinte teljes részét felvette az üzletasszony – írta a 24.hu. Nagyot ment Mészáros Lőrinc menyasszonya, Várkonyi Andrea műsorvezető cége is, a Whitedog Media Kft.: A céget 2020 szeptemberében alapították és bő három hónap alatt 127 millió forintos árbevételt ért el, amiből 52,8 millió forint volt a adózott nyereség, vagyis a cég jövedelmezősége megközelíti a bevétel felét, ami szintén zseniális üzleti érzékre vall. Az osztalék nagy részét, 47 milliót fel is vettek a tulajdonosok- derül ki a cégbíróságra benyújtott közgyűlési jegyzőkönyvből. És újabb sikeres évet zárt Rákay Philip fideszes megmondóember 2017 szeptemberében alapított Norton Consulting Zrt.-je: 540 millió forintos árbevétellel és 392 milliós eredménnyel zárt. Adót nem fizetett. A tulajdonos 200 millió forint osztalék kifizetéséről döntött a Napi.hu összegzése szerint.

Nem csak hazudnak, még meg is gazdagszanak rajta

Több mint 4 milliárdos osztalékot vesznek ki a kormánypropagandát gyártó cégekből, vagyis nem csak hazudnak, még meg is gazdagszanak rajta – mondta Kálmán Olga, a DK politikusa sajtótájékoztatóján. A kormánypropaganda két beszállító cége a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. – mindkettő tulajdonosa Balássy Gyula –, 80 milliárd forintos árbevételre tett szert, ebből 4,4 milliárdos adózott eredmény keletkezett, amiből 4,1 milliárdot vette fel az egyszemélyi tulajdonos.  

Akár hét százalékos is lehet a növekedés

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.06.01. 19:19

Fotó: Shutterstock
Folytatódott a kilábalás a koronavírus-válság ütötte gödörből.
Az első negyedévben a korábban jelezett 2,3 százalékkal szemben csak 2,1 százalékkal csökkent a magyar GDP 2020 azonos időszakához képest, ám a tavalyi október-december időszakhoz képest 2 százalékkal nőni tudott, vagyis folytatódott a kilábalás a koronavírus-válság ütötte gödörből - állapítható meg a KSH friss számai alapján. A részletes adatokból látható, hogy a termelési oldalon az ipar és a mezőgazdaság tudott pozitív eredményt felmutatni a GDP-hez való hozzájárulást nézve éves összevetésben. Előbbi ágazat 0,7 százalékpontot, utóbbi 0,1 százalékpontot adott hozzá a végeredményhez. Ugyanakkor a járványhatás miatt a szolgáltatások jelentős mínuszba voltak az első negyedévben, 3,1 százalékponttal húzták vissza a GDP-t. A fogyasztási oldalon az export és az import egyenlege 2 százalékpontot adott hozzá a GDP-adathoz, ám a bruttó felhalmozás és a végső fogyasztás negatívan járult hozzá a GDP-adathoz - magyarázta a friss adatokat Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint idén a növekedés elérheti a háború óta nem látott hat százalékot is, igaz ehhez kellett a tavalyi 5,1 százalékos csökkenés is. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a friss adatok láttán egyértelműen látszik, hogy az újranyitás következtében a második negyedév folyamán igen jelentős növekedés várható a magyar gazdaságban. Nem kizárható egy újabb 2 százalék körüli vagy afeletti negyedéves növekedés, amit elsősorban a szolgáltatások húznak majd. Az év második felében pedig emellé betársul az ipar és építőipar együttese is. Mindent egybevetve az ING Bank legfrissebb 2021-re vonatkozó GDP előrejelzése 7,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

Átadták az első hazai hidrogénkutat

M. I.
Publikálás dátuma
2021.06.01. 19:08

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A környezetbarát üzemanyag használata - sok évtizedes múltja ellenére - nem csak Magyarországon, de még az EU-ban is gyerekcipőben jár. Elterjesztése állami támogatást igényelne.
Kedden a Linde Gáz fővárosi telephelyén átadták az ország első mobil hidrogén-üzemanyag-töltőállomását. Bár a teljesen környezetbarátként számon tartott eljárás több évtizedes múltra tekinthet vissza, ebből is kitűnik, hogy voltaképp még ma is gyerekcipőben jár. A pontos okok nem ismertek, bár tény, hogy a sajtótájékoztatón bemutatott és feltöltött Toyota Mirai több mint húszmillió forintnál kezdődik és egy töltőállomás kialakítása is közel félmilliárd forint. Ugyanakkor – amiként azt László Richárd, a Toyota Central Europe országigazgatója hangsúlyozta - az autó öt percnyi töltés után több mint 650 kilométert képes megtenni. Egy tankolás fajlagosan becslések szerint mintegy harmadával olcsóbb a hagyományos benzinnél és gázolajnál. A hidrogén elégésekor csak víz keletkezik. Gyártásához áram szükséges, ami vagy zöld forrásból származik, vagy nem. (A Linde telephelyén éppenséggel gázból állítják elő.) Az Unió a „zöld”, vagyis a megújuló villamos energiából származó hidrogén-előállítást támogatja – hangsúlyozta beszédében Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform irányító bizottságának elnöke. A 2016-as Párizsi Klímaegyezmény, illetve a 2050-es teljes kibocsátás-mentesítési cél kizárólag a hidrogén nagyságrendekkel szélesebb körű felhasználásával érhető el - vélekedett. Ennek 30 százalékát a közlekedés hasznosítaná. Brüsszel e cél érdekében 500 milliárd eurós ráfordítással egymillió munkahelyet hozna létre. Az Orbán-kormány a platform úgynevezett Fehér Könyve felhasználásával két hete elfogadta a – hamarosan bemutatandó - hidrogénstratégiát – tette hozzá. A villanyautók akkumulátorainak gyártása a hidrogénes meghajtáshoz képest még mindig jelentős környezetszennyezéssel jár – tette hozzá. Az előadásokból kitűnt, hogy a hidrogén elsősorban nehézgépjárművek – így például targoncák, teher- és kukásautók, buszok, vonatok, hajók vagy épp repülőgépek – meghajtásában a leghatékonyabb. Pesthy Péter, a Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft. márkaigazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy az eljárás elterjesztése még állami támogatást igényel. Kérdésünkre főképp az Egyesült Államokban jellemző – szabályozási, adóvisszaigénylési, jövedéki stb. - ösztönzőket emelte ki, amelyek révén ott 25 ezer hidrogénhajtású targonca üzemel. Ehhez képest az EU-ban ugyanez a szám néhány száz, Magyarországon pedig gyakorlatilag nulla. Pedig csak a német megújulóenergia-telepekből a működés során elvesző villamos energia háromszázezer hidrogénüzemű targonca meghajtását tenné lehetővé. Ez a Magyarországon üzemelő – hagyományos meghajtású – targoncák háromszorosa. Úgy vélte, 2030-ban a hazai belsőégésű járművek aránya 20 százalékra csökken. A fennmaradó 80 százalék harmadát pedig Pesthy Péter várakozásai szerint ekkor már hidrogén hajtja.