– Valóban ellentétes lehet az Alaptörvénnyel, ahogyan a kormány alapítványokba szervezte ki a közvagyon jelentős részét – nyilatkozta a Népszavának Bárándy Péter. A jogászt, korábbi igazságügyi minisztert azért kerestük meg, mert az ellenzéki pártok szerdán bejelentették: az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulnak, hogy az semmisítse meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt és "vessen gátat az ország kifosztásának".
Mint arról lapunk is beszámolt, a parlament kormánypárti többsége április végén fogadta el azt a jogszabályt, amellyel ezermilliárd forintos nagyságrendben került át addig állami tulajdonban lévő vagyon – ingatlanok, részvények - kormányközeli vagy kormányzati szereplők által irányított alapítványokba. A legnagyobb visszhangot a felsőoktatás "alapítványosítása" kapta: áprilisban 11 újabb állami egyetem fenntartóváltásáról (és ingatlanjaik átadásáról) döntött az Országgyűlés, így már 21-re nőtt azoknak a felsőoktatási intézményeknek a száma, amelyeket sok esetben a kormányoz lojális tagokból is álló alapítványi kuratóriumok irányítanak. De ugyanígy alapítványokba szerveztek ki földbirtokokat, kastélyokat, részvényeket és részvénytársaságokat is.
Bárándy Péter szerint vitathatatlan, hogy mindez a magyar társadalom kifosztását jelenti, hiszen a köztulajdon mindenféle ellentételezés nélkül vált magántulajdonná, az állami vagyont ingyen adták át az alapítványoknak. Úgy véli, ezen a helyzeten nem javít, hogy a törvénybe beleírták, a kiszervezett tulajdon később visszavásárolható, ugyanis így is csak a társadalom járna rosszul, hiszen amit ingyen elveszített, később csak pénzért vásárolhatná vissza.
A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös közleményében szintén arról írt: az Orbán-kormány meglopta a magyar embereket, a magyar nemzetet. "Meggyőződésünk szerint ez nem csak végtelenül aljas tett volt, de sérti az Alaptörvényt is" - fogalmaztak. Ezért is kérik az Ab-tól a vonatkozó törvény megsemmisítését. Bárándy Péter szerint a közvagyoni jelleg ilyen formában történt megszüntetése a tulajdonhoz való alkotmányos jogot sértheti. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: az elmúlt tíz évben az Ab egy "szárnya szegett madár" lett a sorozatos alkotmánymódosítások és a személyi kiválasztások következtében, így véleménye szerint már csak mérsékelten alkalmas arra, hogy az alkotmányosság őre legyen.