Előfizetés

Hatalmas adókedvezményt adna a kormány NER-alapítványoknak

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.06.03. 06:20

Fotó: Népszava
A kormány a 2022-es adócsomagjában eredetileg 50 százalékos adóalap-kedvezményre tett javaslatot az alapítványokat támogató cégek számára, de ezt felülírták, s inkább 300 százalékos kedvezményt adnának.
A kormány a 300 százalékos társasági nyereségadóalap- kedvezményt adna azoknak a cégeknek, amelyek támogatnák a vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartású egyetemek alapítványát – olvasható ki a parlament Törvényalkotási bizottsága elé terjesztett módosító javaslatból, amiről mai ülésén tárgyal a testület. A parlamenti szokásjog szerint a javaslatot a Fidesz frakció megszavazza, hisz azt a kormány terjesztette elő. A kormány a 2022-es adócsomagjában eredetileg arra tett javaslatot, hogy az alapítványokat támogató cég adóalap-kedvezménye 50 százalék lehetne, vagyis az adományozott összeg felével csökkenhette volna adóalapját. Ezt az összeget emelnék az adományozott összeg 300 százalékára, de maximum a nyereség összegéig lehetne az adót csökkenteni. Vagyis a cégek számára negatív adó nem alakulna ki, de a befizetett összeg többszörösével csökkenthetnék adóalapjukat.
A kormány nem indokolta, hogy miért lenne szükség erre a magyar adórendszerben példátlan kedvezményre, igaz ezt szóban megtehetik a bizottsági ülésen. Szakács László , a Törvényalkotási bizottság tagja szerint példátlan és felháborító a kormány javaslata. Az MSZP-s képviselő úgy véli egyenesebb út lett volna, ha a kormány a szükséges pénzt odaadta volna az egyetemeknek, így viszont mind a kormánypárti delegáltakkal feltöltött egyetemi alapítványok, mind az adományozó cégek is nyerészkedhetnek. A társasági adó felajánlása a kormány vesszőparipája, példa erre a sporttaozás. A sportegyesületeknek nyújtott támogatás a költségvetésnek évente száz milliárd forintos kiesést jelent, miközben vannak egyesületek, amelyek a bevételt részben fiktív kiadásokra számolják el, illetve a kapott pénz egy részét zsebbe visszafizetik az adományozóknak, vagyis az adófelajánlás nem más mint adócsalás. Miközben a kormány színházak esetében éppen emiatt megszüntette az adófelajánlás intézményét, most a NER-alapítványok esetében egy újabb kiskaput nyitna az adórendszeren. 

Matolcsy újra bírálta a kormányt, de mondandója szinte süket fülekre talált

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.02. 20:44

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A jegybank elnöke hosszú cikkben bírálta a kormányzati gazdaságpolitikát, amire a Varga Mihály vezette tárca érdemben nem volt hajlandó reagálni.
Elmaradt a felsőoktatás és a közlekedési infrastruktúra teljes megújítása - többek között erről is írt Matolcsy György abban a hosszú elemzésében, amely a növekedés.hu oldalon jelent meg még hétfőn – derült ki az ATV Híradó a hazai gazdaságpolitikában kialakult konfliktusról készített szerdai összeállításából.  A Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki huzamosabb ideje vitában áll Varga Mihály pénzügyminiszterrel, cikkében 12 pontban foglalta össze, hogy szerinte „mit nem végzett el a kormány az elmúlt tizenegy évben”.
A jegybank elnöke írt az egészségügy, az oktatás és a demográfia terén elmaradt átfogó változásokról is. Arra is utalt, hogy 2010 után nem fogadtak el egy közös nemzeti jövőképet, nem újították meg az egészségügyet, nem épült fel „egy fejlett egészségipar”, nem valósult meg a teljes népesedési fordulat, és nem vezettek be átfogó tehetségfeltáró-programot sem.

Az ATV megkeresésére a Pénzügyminisztérium azt írta, hogy „a kormány tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, ezért továbbra sem kívánja kommentálni a jegybanki fejleményeket”. A megkérdezettek közül Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a vita fő kérdése, hogy Magyarország gazdaságpolitikájának az alakításában kinek van nagyobb befolyása.    Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a Matolcsy és Varga közti nézeteltérés, szemléletbeli különbség mindig is jellemző volt, de, ahogy fogalmazott, a magyar gazdaságpolitikát ez vitte előre.  Ellenzéki szereplőként Dávid Ferenc, a DK gazdasági tanácsadója azt állította, hogy Matolcsy György elemzése valójában egy beszámoló az elmúlt évek kudarcairól. (Képünkön balról jobbra: Varga Mihály pénzügyminiszter, Matolcsy György MNB-elnök)

Bűncselekmény hiányában megszűnt egy fideszes képviselőt érintő nyomozás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.02. 17:24
Kovács Sándor
Fotó: Balázs Attila / MTI
Kovács Sándor telkén EU-forrásból épített ingatlanok ügyében nem talált kivetnivalót az adóhatóság. Egy másik közbeszerzést a rendőrség vizsgál.
Megszüntette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt a nyomozást, amit Kovács Sándor, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes országgyűlési képviselő géberjéni birtokán elköltött európai uniós pénzek ügyében indult tavaly év végén – írta meg szerdán a 24.hu. Az ügyben Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez, miután a portál feltárta, hogy a kormánypárti politikus családi birtokán 60 millió forint, vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások. Noha az összegeket hivatalosan nem az országgyűlési képviselő kapta, a pénzekből mégis az ő telkén épült vendégház, filagória, turisztikai bemutatóház és „csónakszállás”. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte az ellenzéki politikus kérdéseit a beruházásokról, így került az ügy a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságára, ahol különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával indult eljárás. Az adóhivatal vizsgálata szerint nem állapítható meg bűncselekmény, ezért megszüntették a nyomozást. A 24.hu most arról írt, hogy a NAV az ügy egyik leglényegesebb részével nem is foglalkozott.
„A brüsszeli forrásokból felhúzott épületekről ugyanis nem mondott igazat a Fidesz parlamenti képviselője, amikor ottjártunkkor azt hangoztatta, semmi köze a turisztikai létesítményekhez, ő csak a telket adta, hogy a fia és a felesége által vezetett egyesület birtokában álló cég építkezhessen. Azt állította, hogy a felépítmények az uniós pénzek nyerteseinek tulajdonában vannak, ám a szóban forgó telek tulajdoni lapján tulajdonosként csupán Kovács és az édesanyja volt feltüntetve – magyarán hivatalosan ők ketten lettek az uniós beruházások kedvezményezettjei”

– szögezte le a lap.

Megjegyezték, hogy a tulajdonosi bejegyzéseket csak a cikkük után – a beruházások elkészültét követően öt évvel – módosította a politikus. A tényről a NAV nyomozást megszüntető határozatában csak annyi áll: „A későbbiekben az ingatlanon található felépítmények tulajdonviszonyának a rendezésére sor került.” Ugyanakkor a politikust érintően egy másik nyomozás továbbra is folyamatban van. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság ugyancsak a 24.hu cikke nyomán indított eljárást: Kovács Sándor képviselő barátjának cége néhány év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a térségben a politikus választókörzetébe tartozó településeken. A nyírségi tendereken taroló vállalkozás tulajdonosa ráadásul üzlettársa volt a kormánypárti politikus feleségének. Ezeket az üzleti kapcsolatot a cikk megjelenése után szüntették meg.