Előfizetés

Egyre gyakoribb és pusztítóbb óceáni hőhullámokat okozunk

MTI
Publikálás dátuma
2021.06.08. 19:00

Fotó: TOBIAS BERNHARD RAFF / AFP
Húszszorosára növekedett a nagy intenzitású események előfordulási valószínűsége az ember okozta éghajlatváltozás hatására.
A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekordmagas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, hanem az óceánokban is. A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult – írta Lehoczky Annamária meteorológus, éghajlatkutató a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon kedden közzétett cikkében. Modellszámítások szerint egy 3 Celsius-fokkal melegebb Földön 1-10 évente többször lehetnek olyan nagy tengeri hőhullámok, amelyek korábban jellemzően több száz vagy ezer évente csak egyszer fordultak elő. A meteorológus felhívta a figyelmet arra, hogy a tengeri hőhullámok, amelyek szokatlanul magas vízfelszíni hőmérsékleteket okoznak egy adott régióban, már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését idézve elő. A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása - túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva - az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti - mutat rá. A globális felmelegedés hatására azért melegednek gyorsuló ütemben az óceánok, mert elnyelik a légköri többlethő oroszlánrészét. Lehoczky Annamária felidézte, hogy az elmúlt évek egyik legjelentősebb hőhulláma „Blob” („Folt”) néven híresült el, a Csendes-óceán északkeleti térségében 2013 és 2015 között. Az átlagosnál melegebb vízben mérgező algavirágzás alakult ki, aminek hatására több kereskedelmi szempontból fontos halászterületet le kellett zárni. A táplálék csökkenésével a helyi lazacpopulációk drámaian visszaestek, és tömegével pusztultak el a tengeri madarak és fókák. Számos faj elterjedési területe pedig északabbra tolódott. A Blobhoz hasonló nagy tengeri hőhullámok a többi óceáni medencében is előfordultak az elmúlt évtizedben. A cikk szerint a műholdas tengerfelszín-hőmérséklet mérések kezdete óta (1981) több mint 30 ezer hőhullám fordult elő, és ezek közül a 300 legnagyobb esemény átlagosan 1,5 millió négyzetkilométert érintett, 40 napig tartott és a hőmérsékleti csúcs idején 5 Celsius-fokkal volt magasabb a vízfelszín hőmérséklete a megszokottnál. Emellett a kutatók azt is kimutatták, hogy a nagy tengeri hőhullámok gyakorisága, intenzitása és hossza megnövekedett az utóbbi négy évtizedben az összes óceáni medencében. 
Összességében a nagy intenzitású események előfordulási valószínűsége 20-szorosára növekedett az ember okozta éghajlatváltozás hatására

– mutatott rá Lehoczky Annamária.

„Számos tanulmány figyelmeztet, hogy az emelkedő üvegházgáz-kibocsátások miatt a jövőben várhatóan folytatódni fognak a már észlelt változások, sőt rosszabbodik a helyzet: 
az egyre erősödő klímaváltozás egyre gyakoribb, intenzívebb és hosszabb tengeri hőhullámokat fog eredményezni”

– írta.

„A jelenlegi kibocsátási trendek mentén haladva még ebben a században elérhetjük a 3 Celsius-fokos globális hőmérséklet emelkedést, aminek hatására az óceán nagy részén állandósulhat a hőhullámos állapot, ami katasztrofális hatással lehet az ökológiai rendszerekre” – figyelmeztetett a meteorológus, hozzátéve, hogy azok a térségek kifejezetten sérülékenyek a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben, ahol a fajok nagy hányada a hőmérsékleti tolerancia küszöbének felső határán van. Ilyen például a Csendes-óceán délnyugati szegmense és az Atlanti-óceán középnyugati része. Emellett azok a térségek is fokozott veszélynek vannak kitéve, ahol az éghajlati hatások mellett egyéb emberi tényezők - elsősorban a túlhalászat és szennyezés - is nyomást gyakorolnak az ökológiai rendszerekre. Ilyen terület az Atlanti-óceán középső és északkeleti része, valamint a Csendes-óceán északnyugati része. „Ha sikerülne a melegedés mértékét 1,5 vagy 2 Celsius-foknál korlátozni (amit a világ országai elviekben vállaltak a párizsi megállapodásban), akkor a nagy tengeri hőhullámokkal sújtott területeknek még lenne némi esélye regenerálódni egy-egy esemény után, ugyanis így az intenzívebb események visszatérési ideje 5 és 20 év között alakulna” – írta a szakértő, aki szerint ahhoz, hogy minél több egészséges tengeri ökoszisztémát megőrizzünk és elkerüljük az állandósuló hőstresszt az óceáni medencékben, a globális üvegházgáz-kibocsátások azonnali és nagymértékű csökkentésére van szükség.

Veszélyes szintre emelkedett a légkör szén-dioxid-koncentrációja

MTI
Publikálás dátuma
2021.06.08. 18:00

Fotó: FrankHoemann/SVEN SIMON / AFP
Kutatók szerint ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legrosszabb következményeit, keményebben kell dolgozni a kibocsátás csökkentéséért.
Újabb veszélyes mérföldkőhöz érkezett a légkör szén-dioxid-koncentrációja májusban; 50 százalékkal magasabb volt, mint az iparosodás kezdetén, és a növekedés aránya nagyobb, mint valaha – jelentette be hétfőn az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal. A légkör szén-dioxid-koncentrációja májusban 419,19 ppm volt, ami 1,82 ppm-mel magasabb az előző év azonos időszakához képest, és 50 százalékkal magasabb, mint az iparosodás kora előtti, stabil 280 ppm – közölte Pieter Tans, a NOA klímakutatója. A szén-dioxid-koncentráció májusban éri el éves csúcspontját az északi féltekén, még az előtt, hogy a növényzet teljesen virágba borulna, és a virágok, levelek, magvak és hajtások magukba szívnák a szén-dioxid egy részét.
„Az 50 százalékkal magasabb szén-dioxid-koncentráció egy új szintet jelent, ami nem jó jel”

– hangoztatta Natalie Mahowald, a Cornell Egyetem klímakutatója.

"Ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legrosszabb következményeit, jóval keményebben kell dolgoznunk azért, hogy csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást" - tette hozzá. Számtalan tanulmány kimutatta, hogy a klímaváltozás több mint a hőmérséklet emelkedése. Szélsőségesebbé válik az időjárás, a viharok, gyakoribbak lesznek az erdő- és bozóttüzek és a szárazságok, emelkedik az óceánok vízszintje, savasodik a vizük. Az emberek egészségére is hatással van, több lesz a hőség okozta elhalálozás, nőnek a pollenek okozta megbetegedések. A légköri szén-dioxid-koncentráció megugrása nem jelent rekordot, főként a La Nina jelenség miatt, amely ideiglenesen lehűti a Csendes-óceán vizét – magyarázta Ralph Keeling, a Scripps Óceánkutató Intézet geokémikusa. Az ő édesapja volt az, aki elkezdte megfigyelni 1958-ban a szén-dioxid-koncentrációt a hawaii Mauna Loa-hegy tetejéről, és kidolgozta a híres Keeling-görbét. A Scripps intézet, amely kissé másképp számítja ki a szén-dioxid-koncentrációt, azt közölte, hogy a májusi csúcs 418,9 ppm volt. Bár a pandémia alatt a járvány feltartóztatására elrendelt korlátozások miatt mintegy hét százalékkal csökkent a közlekedés, az utazások és más tevékenységek, túl kevés volt ahhoz, hogy jelentős hatással legyen a szén-dioxid-kibocsátásra. A szén-dioxid mintegy ezer évig vagy tovább marad a levegőben, így a kibocsátásban bekövetkező éves változás nem jelez sokat. A tízéves átlagos növekedési ráta azonban szintén rekordot döntött, jelenleg eléri a 2,4 ppm-et évente.

Leszakadt a világ egyik legszebb vízesésének kőtömbje (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2021.06.08. 12:07

Fotó: Shutterstock
Nem bírta el a súlyát a bánsági Bigér-vízesés hatalmas, mohával benőtt mészkőtömbje.
Hétfőn délután leszakadt a bánsági Néra-Beusnica-szurdok Nemzeti Parkban található Bigér-vízesés óriási kőtömbje – közölte közösségi oldalán a romániai állami erdőket kezelő Romsilva Országos Erdőtársaság. A több köbméteres, mohával benőtt mészkőtömb, amelyen sok éren át csordogált a Ménes folyóba ömlő kis patak vize, a saját súlyát nem bírta el. A vízesés az 57B országút Orvaicabánya (Oravita) és Bozovics (Bozovici) közötti szakasza mellett található annak a pontnak a közelében, ahol az északi sark és az egyenlítő közötti távolság felét is emlékhely jelöli. A könnyen megközelíthető vízesést sok turista látogatta, így nem meglepő, hogy a kőtömb leszakadásának a pillanatát is kisfilm örökítette meg. A filmet a Romsilva Országos Erdőtársaság tette közzé közösségi oldalán. A Romsilva illetékese határozottan cáfolta egy helyi környezetvédő-idegenvezetőnek a román sajtóban tág teret kapott állítását, amely szerint a kőtömb leszakadását egy - a közelben létesített - pisztrángtenyészet segítette elő, amelynek tevékenysége folytán csökkent patak vízhozama. A Bigér-vízesés a theworldgeography.com portál 2013-ban a világ egyik legszebb vízeséseként mutatta be. A kis patak vize mintegy nyolcméteres magasságból csorog alá egy mohával benőtt mészkőkúp felületén.