Előfizetés

Már Marokkóba és Albániába is mehetünk a védettségi igazolvánnyal

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.09. 18:54

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Szorgosan tárgyal Szijjártó Péter, sorra köti a megállapodásokat. Csütörtökön újabb bejelentés várható.
Kölcsönösen elismeri egymás védettségi igazolványait Magyarországgal Marokkó, valamint Albánia

derül ki a külgazdasági és külügyminiszter szerda délutáni Facebook-bejegyzéseiből.

Szijjártó Péter egyébként szerdán Rabatban tárgyalt Nászer Burita marokkói külügyminiszterrel. A megállapodás értelmében csütörtöktől a beoltott magyar állampolgárok szabadon, karantén- és tesztkötelezettség nélkül utazhatnak be Marokkóba, mint ahogy a beoltott marokkói állampolgárok is szabadon, karantén- és tesztkötelezettség nélkül léphetnek be Magyarország területére. A miniszter megjegyezte, a járvány előtt évente 26 ezer magyar állampolgár utazott Marokkóba.  Később Szijjártó Péter azt is bejelentette, hogy Albániával is kölcsönösen elismerjük egymás oltási igazolásait, így csütörtöktől biztosítják a szabad utazás lehetőségét magyar és albán állampolgároknak a két ország között. 
"Ha minden jól megy, holnap újabb bejelentéssel jelentkezünk!"

- zárta sorait a tárcavezető.

Tüntetések: nem mindig a méret számít

Markotay Csaba
Publikálás dátuma
2021.06.09. 18:28

Fotó: Beres Marton / Beres Marton
Konkrét számmal nehéz kifejezni, hogy mekkora demonstráció késztetheti meghátrálásra a Fideszt; a hét végi, 10 ezres Fudan-ellenes tüntetés után látszólag megmozdult valami. Az azonnali meghátráláshoz viszont olyan plusz elem is kell, mint ami például a '14-es netadós tüntetésnél történt – mondja Mikecz Dániel politológus.
Egy demonstráció esetében a részt vevő tömeg nagysága és a siker lehetősége között nincs mindig egyértelmű kapcsolat. A hatalom reakciója a tiltakozók létszámán túl nagyban függ attól, hogy az ügy a társadalom milyen rétegére van hatással – fogalmazott az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Mikecz Dániel politológus. A múlt hét végi, Fudan-ellenes fővárosi tüntetés apropóján konkrét példákat is említett erre. Emlékeztetett, hogy a 2014-es, netadó elleni demonstráció azért is lephette meg a hatalmon lévőket, mert azon olyan tömeg vett rész, amely mögött minimális volt a szervezés. Nem pártok vagy ismertebb civil szervezetek hozták össze az embereket, még csak nem is egy értelmiségi tömörülés, hanem közösségi oldalakon szerveződtek, ráadásul megjelent az a vélemény, hogy csalódott fideszesek is részt vesznek az akkori demonstráción. – A 2017-es CEU-tüntetés méretében hasonló volt, mint a netadós – folytatta Mikecz –, az mégsem késztette meghátrálásra a hatalmat. Úgy gondolták ugyanis, hogy ez a tüntetés nagyságában lefedi azt az ellenzéki, vagy legalábbis a hatalommal kritikus csoportot, amely elég aktív ahhoz, hogy mobilizálható legyen. A rabszolgatörvény elleni tiltakozásnál pedig szintén nem blokkolt le a Fidesz. Akkor abban bízhattak, a kormányzati ciklus elején egy ilyen konfliktust érdemes felvállalni, később pedig úgyis elül a botrány. Vagyis a tüntetések sok esetben a nagyságukkal képesek hatást elérni, hiszen a méret számot adhat a döntéshozónak, hogy mennyien támogatják az ügyet, ez azonban időnként csalóka. Különösen, ha egy adott társadalmi csoport adja a tiltakozók nagy többségét. Az SZFE esetében például a hallgatók tudatosan távol akarták tartani a pártpolitikát az ügyüktől, nem akartak alapot adni olyan feltételezéseknek, hogy ellenzéki szervezkedésről lenne szó, hiszen az oktatás szabadsága és a függetlenség mellett álltak ki. Amennyiben ott megjelentek volna az ellenzéki pártok, az rögtön visszarántotta volna azokat a fideszeseket, akik esetleg szimpatizáltak a diákok ügyével. A rabszolgatörvény-ellenes tüntetés ebben a tekintetben már áttörést okozott, hiszen ott szakszervezeti vezetők és pártpolitikusok is együtt álltak a színpadon. Ahogy most hét végén is pártzászlók lengtek a tömegben a transzparensek mellett. – Érthető a dilemma a mozgalomszervezők esetében, hiszen azt is fel kell mérniük, mikor és hogyan billen át a közvélemény egy részének szimpátiája. Az SZFE melletti kiállás akkor lehetett volna eredményes, ha a Fidesz azt látja, hogy az ő szavazói közül is sokan szimpatizálnak az üggyel. A kínai Fudannál más a helyzet, hiszen a felmérések azt mutatják, hogy még a kormánypárti szavazók 40 százaléka sem ért egyet a kínai hitelből tervezett óriásberuházással. Ezért is lehet, hogy a kormány – egyelőre nem tudni, hogy csak látszólag vagy ténylegesen is – a jelek szerint hátrébb lép egy tízezres fővárosi demonstráció után.

Nem történt bűncselekmény a felcsúti TAO-támogatásokkal kapcsolatban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.09. 18:23

Fotó: Népszava / Népszava
Mindent megnézett az adóhatóság és arra jutott: nem merül fel a költségvetési csalás gyanúja.
"A költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt, dr. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő által ismeretlen tettes ellen tett feljelentést - mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik - elutasítom"

- áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal frissen kézbesített határozatában, amelyet a 444.hu idéz.

A portál ismertetése szerint egyik cikkük alapján fordult a DK képviselője írásbeli kérdéssel a legfőbb ügyészhez, amit Polt Péter - szokásához híven - feljelentésként értelmezett és azt az illetékes hatóságokhoz továbbította. Ennek az eljárásnak jött meg az eredménye.  A 444.hu már idézett írásában egyébként azt az esetet írták meg, amikor az MLSZ 2020 márciusában utólag hagyta jóvá Orbán Viktor fociakadémiájának, hogy a 2017-19 évben benyújtott tao-programjára további 3,28 milliárd forint tao-támogatást használhasson fel. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) friss határozatában kiemelték, hogy az írásbeli kérdéshez egyáltalán nem csatolt a politikus iratokat vagy adatokat, csupán a portál cikke alapján kérte az ügy kivizsgálását. Ezért a NAV - alighanem egy feljelentés-kiegészítés keretében -  "nyilvánosan elérhető adatbázisokból" adatokat szerzett be, ezek alapján pedig megállapította, hogy az MLSZ valóban lefolytatta azt az eljárást, amely a hivatkozott cikkben szerepel. A határozatban még egy oldal terjedelemben ismertetik a 444.hu írásában megfogalmazott állításokat, melyek alapján arra jutottak, hogy nem történt költségvetési csalás. Vadai Ágnes kérdése egyébként arra vonatkozott, történt-e törvénysértés, ő maga amúgy nem is tett feljelentést.