A zsidó hagyományok felélesztése összekapcsolódott a romantika, a korai eklektika építészeti felfogásával. A homlokzat a prágai, a morva és a német romantika homlokzatrendszerét követve hármas tagolású – így mutatta be a rendszerváltáskor kiadott Magyarországi zsinagógák című könyv a VII. kerületi Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát, amely Otto Wagner tervei alapján 1872-ben készült el.
A nagyon leromlott állapotú zsinagógában már csak kis részletek utalnak a belső eredeti szépségére, de ezek elégségesek ahhoz, hogy a műemléki és történelmi értékű épület eredeti formájában helyreállítható legyen. E munkálatok 1988-ban kezdődtek – zárult a könyv ismertetője.
Lehet, hogy a munkálatok elkezdődtek, de hosszú ideig nem folytatódtak.
A rendszerváltás előtt egy építőipari vállalat tulajdona volt az épület, aztán a cég megszűnt létezni. Évtizedekig nem történt semmi – számolt be az előzményekről lapunknak Kőnig Tamás, a felújítás egyik vezető építésze.
Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatójának elmondása szerint egy 2017-es kormányhatározat nyomán kezdődött meg a felújítás. Az ehhez szükséges 3,2 milliárd forintot részben a Miniszterelnökség, részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma adta. Kunos Péter büszke arra, hogy – bár a kormányzati támogatás a négy évvel ezelőtti árakat tükrözi – sikerült kijönniük a rendelkezésre álló keretből.
A sajtó számára összeállított sajtóanyag hangsúlyozta, hogy a nyolcszögletű tér közepén beépítettek egy gombnyomással működésbe léptethető színpadtechnikai szerkezet, ami a Tóraolvasó emelvényt képes a mélybe vagy a magasba emelni. Ez az egyedi hidraulikus emelőszerkezet a világon egyedül ebben a zsinagógában működik. Az eredeti fapadok helyett modern, rugalmas nézőtéri berendezést biztosító kényelmes székek kaptak helyet.
Sokkal flexibilisebb a tér, ha nem beépített padok vannak – idézzük ismét Kőnig Tamás szavait. Minden adott ahhoz, hogy zsinagógaként, rituális célra továbbra is működni tudjon az épület, de alkalmassá tették koncertek, kulturális rendezvények, konferenciák megrendezésére is.
A felújított zsinagóga tóratekercsét a Mazsihisz Síp utcai székhelyéből vitték át, a menet a Dohány utcai zsinagóga kertjétől zeneszó kíséretében indult. A Rumbach Sebestyén utcában az avató ünnepség előtt három mezüzét (zsidó vallás jelkép, díszes tokban lévő imádság) helyeztek el a kapunál: az egyiket a kormányt képviselő Novák Katalin családügyi miniszter Ronald S. Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus elnökével közösen tette ki. Az eseményen Erdő Péter bíboros, Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke, Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök és – többek között – Karácsony Gergely főpolgármester is részt vett.
A templom kapocs a föld és az ég között – jelentette ki Frölich Róbert országos főrabbi, aki felidézte azokat az időket, amikor a zsinagóga még szürke, pusztulófélben lévő épület volt. Novák Katalin miniszter azt kívánta, hogy a magyarországi zsidó közösségek ne csak szabadon és biztonságban élhessenek, hanem virágoztassák fel újra a vallási, kulturális hagyományt, amely a holokauszt tragédiája előtt része volt Budapest és az ország kulturális gazdagságának.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke Magyarország építészeti öröksége egyik legszebbikének, Yacov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet lélegzetet elállító csodának nevezte az épületet.
Mindketten külön köszönetet mondtak az Orbán-kormánynak a zsinagóga felújításához nyújtott támogatásért. Ronald S. Lauder elérzékenyülten beszélt arról, hogy anyai nagyszüleit ebben a zsinagógában adta össze a rabbi. Sok zsinagóga avatására hívták már, de ez az első alkalom, hogy eleget tett a meghívásnak.
Frölich Róbert országos főrabbi elmondta: néhány éve az akkor még romos zsinagógában istentiszteletet tartottak a jeruzsálemi szentély gyásznapján. A pusztulófélben lévő, sötét zsinagógában úgy érezték, mintha a jeruzsálemi templom romjai között ülnének. "Olvastuk Jeremiás siralmait, és sirattuk ezt a házat". Akkor a gyász helye volt ez a ház, ma az öröm helye, ékkő - tette hozzá.
Új zsinagóga született, melynek legfőbb funkciója, hogy "kapocs legyen a föld és az ég között, hogy összekösse az anyagi világot, amelyben élünk, azzal a spirituális világgal, amelyik bennünk él" - mondta Frölich Róbert.
Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete lélegzetelállítónak, mennyeinek nevezte a felújított épületet.
A zsinagóga 150 éves - közölte, megjegyezve: falai sokat láttak már, jót is, de a második világháború alatt rosszat, harcot, halált. A magyarországi zsidó közösségnek sikerült túlélnie a holokausztot - mondta Jákov Hadasz-Handelszman.
A nagykövet Izrael nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek helyreállítani a zsinagógát, elsősorban a magyar kormánynak.
Az átadó ünnepség elején a közösség tagjai díszmenetben vitték a Tórát a Dohány utcai Emánuel-emlékparktól a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógához, majd elhelyezték a zsinagóga tóraszekrényében.
Az ünnepségen mások mellett részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
