Előfizetés

Megint a magasabb keresetűek járhatnak jól

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.06.11. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Bármekkora is egy gyereket nevelő szülő bére, legfeljebb mintegy 800 ezer forintig a befizetett szja-t visszakaphatná jövőre – hámozható ki a kormány ellentmondásos kommunikációjából.
Számos kérdést felvető bejelentést tett Orbán Viktor szerdán a gyermeket nevelő szülők jövő évi személyi jövedelemadó (szja) visszatérítéséről. A csütörtöki kormányinfón azonban a homályosabb részeket újságírói kérdésekre tisztázta, de nem mindet. A kormányfő egy szerdai konferencián azt mondta: „ha el tudjuk érni az 5,5 százalékos növekedést, akkor a gyermeket nevelő szülőknek ’22 január, februárjában egyszerűen adjuk vissza azt az adót, amit befizettek a ’21-es év során a költségvetésbe. Húzzunk egy fölső határt, mert a legazdagabbaknak valószínűleg erre nincsen szükségük. Húzzuk meg valahol ott, ahol az átlagjövedelem van. Tehát az átlagjövedelem szintje vagy az alatt befizetett szja-t adjuk vissza a gyermeket nevelő szülőknek.” A bejelentés már a dátumoknál megbicsaklik, hiszen az adóbevallásokat az adott évet követő május 20-ig kell elkészíteni, azaz január, februárban még nem igazán lehetne tudni, mekkora a befizetett adó. Az előző évre vonatkozó átlagbéradatot február végén közli a KSH, az éves GDP első becslése február közepén érkezik, így év elején még ezek az információk sem állnak rendelkezésre.  Persze az adatközlést akár fel is lehet gyorsítani, vagy megelőlegezni az eredményeket, és az adóhivatalt is meg lehet sürgetni. Erre a kormányinfón utalt is Orbán Viktor, aki azt is mondta, hogy a befizetett adókról decemberben már „tiszta képünk van”. Sőt, akár egy év közbeni hónap átlagkeresetéhez is lehet viszonyítani. Feltehetőleg ezt tette Nagy Márton is. A miniszterelnöki főtanácsadó az m1-en, majd egy teljesen más témában, egy építőiparról tartott konferencián is azt közölte: fejenként maximum 800 ezer forintot lehet majd visszakapni, két szülő pedig legföljebb 1,6 millió forintot kaphat. Ezt az összeget elmondása szerint úgy lehet kikalkulálni, hogy ekkora az éves átlagbér szja-tartalma. Az összeg viszont leginkább a KSH által legutóbb közölt márciusi átlagbér adattal számolva jön ki. Az ugyanis bruttó 435 200 forint volt, ennek a havi 15 százalékos szja-ja 65 280 forint, ami felszorozva a 12 hónappal majdnem 800 ezer – pontosan 783 360 - forint. A 2020-as, egész éves, 403 600 forintos átlagbérrel számolva kevesebb, havi 60 540, évi 726 480 forint az szja, az idei első negyedévre számolt 420 200 forintos átlagbérnek 63 030 a havi, 756 360 az éves adója. A 2021-es éves átlagbér pedig értelemszerűen még nem ismert. A főtanácsadó azt is elmondta: ha valaki az átlagbér felett keres, például 1,5 millió forintot havonta, akkor ennek az adótartalma több, mint 800 ezer forint, de ebben az esetben is csak legfeljebb 800 ezer forintot kaphat vissza. Ebből Orbán Viktor első szavaival ellentétben az következik, hogy minden gyermeket nevelő szülőnek jár az adóvisszatérítés, függetlenül attól, hogy mennyit keres, és az átlagbéres határ csak a visszatérítés mértékére vonatkozik. Ezt erősítette meg a kormányinfón Orbán Viktor is, amikor leszögezte: az átlagbér adószintjéig mindenkinek visszaadják az adót, afölött nem. Innentől kezdve inkább az a kérdés, mire gondolt akkor, amikor egy nappal korábban azt mondta: a gazdagabbaknak nincs szükségük az adóvisszatérítésre. Mindenki csak azt kapja vissza, amit befizetett. Nem pénzosztásról beszélünk – tisztázta újságírói kérdésre a Kormányinfón Orbán Viktor azt is: nem arra kell gondolni, hogy mindenki megkapja az elméleti adójának összegét. Az viszont még mindig nem egyértelmű, hogy az átlagbéres korlát mire vonatkozik: legfeljebb az átlagbér után az szja-kedvezmény levonásával befizetett adót, vagy az átlagbér mértékéig fizetendő szja összegének megfelelő befizetett adót adnak-e vissza. Ez azért nem mindegy, mert ha valaki sokat keres, akkor még a családi adókedvezmény levonása után is fizethet az átlagbér havi 65 ezer forintos szja-összegének megfelelő mértékű adót, és a második esetben ezt kapná vissza. Nagy Márton számai alapján ez a valószínűbb forgatókönyv. 

Tovább tologatják a moratóriumot

Több gazdasági kérdésben is nemzeti konzultációt indít a kormány: az adóvisszatérítés mellett rákérdeznek a szintén szerdán beígért 200 ezres minimálbérre, valamint a hiteltörlesztési moratóriumra is. Utóbbit a kormány a korábban bejelentett augusztus 31. helyett szeptember 30.-ig hosszabbította meg a jelenlegi formájában egy szerda esti kormányrendelettel, vagyis addig senkinek sem kell újra elkezdenie a törlesztést. Ezzel immár 18,5 hónapra nyújtotta el a kormány a tavaly márciusban elrendelt általános hitelmoratóriumot. Mindezt éppen aznap, amikor  a bankszövetség és a jegybank vezetői is egyértelművé tették, hogy a továbbiakban csak a rászorulók fizetési haladékát támogatják.          

Átlagbér, kedvezmény, adó, avagy kinek mi járhat vissza?

A családi adókedvezmény egy gyerek esetén havi 10 ezer, évi 120 ezer forinttal csökkenti a befizetett szja-t, két gyereknél pedig már havi 40 ezer, évi 480 ezer, három gyereknél pedig havi 99 ezer, azaz évi 1 millió 188 ezer forinttal kevesebb az adó. Mindkét szülőnél a márciusi átlagkeresettel számolva egy gyerek esetén tehát havonta 120 ezer forint kettőjük befizetett adója. Vagyis nekik az egész évre 1 millió 440 ezer forint járna vissza. Két gyerek 90 ezer forintra csökkenti a szülők havi szja-ját, vagyis 2021 után 1 millió 80 ezer forint járna vissza. A 3 gyerekesek havi 99 ezres adókedvezménye 31 ezer forintra mérsékli a szülők adóját, vagyis egész évre 372 ezer forintot kapnának vissza. Két 167 400 forintot kereső minimálbéres szülő szja-ja fejenként havi 25 110 forint adókedvezmény nélkül. Egy gyerek esetén ők havi 40 ezer forint szja-t fizetnek, így egész évre 480 ezer forintot kapnának vissza. Két gyerek esetén havi 10 ezer az adó, 120 ezer forint járna vissza. Három gyereknél pedig az adókedvezményük meghaladja az adójuk mértékét, így nem is kell adót fizetniük, tehát nem járna vissza semmi. Ha viszont az átlagbér adóterhének összege a visszatérítés határa, akkor ezek a visszaadott összegek feljebb is kúszhatnak egészen 1,57 millió forintig, függetlenül a gyerekszámtól. Feltéve persze, hogy a családnak volt legalább havi 65 ezer forintnyi befizetett adója az adókedvezmények levonása után is. Ehhez az átlagbérnél jóval magasabb bruttó fizetés szükséges - és minél több a gyerek, annál inkább. Ha ez adott, akkor 3 gyerek esetén az évi 1,2 milliós kedvezmény mellé járna az 1,57 milliós visszatérítés. A második számítás esetén tehát a jól kereső családok járnának ismét jól, de hogy így számol-e majd a kormány, azt jogszabály híján egyelőre nem tudni. Az viszont bizonyosnak látszik, hogy a legrosszabbul éppen azok járnak, akikre hivatkozva Orbán Viktor bejelentette az egész intézkedést: a járvány által ténylegesen nehéz helyzetbe került családok. Aki ugyanis az idei év során elvesztette a munkáját, vagy akinek csökkent a fizetése, az értelemszerűen kevesebb szja-t fizet. Vagyis az adókedvezményeket már eleve kevésbé tudja érvényesíteni az év során, és a választási ajándékból is jóval kevésbé részesül.    

Csak 5,5 százalék feletti GDP-növekedés esetén lesz forrás

 Az szja-visszatérítés a kormányzati számítások szerint 550-580 milliárd forintba kerül. Erre Orbán Viktor szerint akkor lenne forrás, ha a gazdaság jobban teljesít, mint az idei költségvetésben tervezett 4,3 százalékos növekedés. Ha tehát az 5,5 százalékot meghaladja a GDP-bővülés, akkor lehet elkölteni ezt a költségvetésben keletkezett pluszpénzt. Ez a miniszterelnök szerint egy egyszeri intézkedés lesz, a pandémia miatt.

Kibogozhatatlan Mátraix – Jelentős támogatásra szorul a Mátrai Erőmű

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.06.11. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Akár évi 50 milliárdos támogatásunkat is igényelheti a tavaly Mészáros Lőrinctől állami tulajdonba került erőműcég, de az egység bezárásérett. A munkahelyek és az áramegyensúly megtartását célzó tervek drágák és alaptalanok.
Ekkora szén-dioxidkvóta- árak mellett legfeljebb 2022 végéig tarthat a Mátrai Erőmű működése – vélekedett megkeresésünkre egy szakmai forrás. Emlékeztetett, hogy Magyarország második legnagyobb erőművének könyveiben a céget tavaly Mészáros Lőrincéktől megvásárló állami MVM csak ez év végéig biztosít a működés fenntartása felől. Most a kvóta tőzsdei ára 53 euró. A piacon az áram megawattórája (MWh) az elmúlt időszakban nagyjából ugyanennyit kóstált. A blokkok egy MWh áramot egy tonna CO₂ kibocsátásával termelnek meg. Vagyis csak szennyezési költségük elviszi a teljes bevételt. És akkor még nem számoltuk a béreket vagy a karbantartást- beszerzést. A szénerőmű 12-14 eurós szén-dioxid-kvótaár felett már veszteséges, de 17 euró felett mindenképp. A Mátrai Erőmű évi 2-3 millió MWh áramot termel, ami 2-3 millió széndioxid- kvóta vásárlását igényli. Ez 53 eurós kvótaárral számolva évi 100-150 millió eurós – mai áron 40-50 milliárdos – költségtétel. Ha a kvótaár megkétszereződik, akkor duplaennyi. Forrásunk szerint az egységet csak az tartaná életben, ha az állami tulajdonos évente a szén-dioxid-kvóta kiadásának megfelelő tőkét pumpálna bele. Amikor 2019. december 23-án az MVM a kormányfő felcsúti barátjának érdekeltségeitől 17,44 milliárdért megvásárolta az egységet, a karbonárak már bőven 20 euró felett jártak. Vagyis az állami cégnek, illetve a vagyonértékelést végző PricewaterhouseCoopersnek (PwC) tudnia kellett: a lignitblokkokkal csak veszteséget vásárol magának az állam. De más gond is akad itt. A korábbi, az 5,9 milliárd forinttól a 40 milliárd forintig terjedő becslések ellenére az ügyre rálátó forrásaink kitartanak korábbi információnk mellett: Mészáros Lőrinc érdekeltségei – a tőzsdei Opus és a Status Energy tőkealap – több körben, összesen mintegy 35 millió eurót, 11-12 milliárd forintot fizettek ki a Mátrai Erőmű 72,66 százalékáért. Először az erőművet közel negyedszázadig irányító német RWEEnBW- nek, majd két részletben körülbelül ötmillió eurós felárral kivásárolták a velük együtt be-, majd gyorsan kiszálló cseh EPH-t is. Ezt legalábbis megerősíteni látszik, hogy a két Mészáros-érdekeltséget összefogó Status Power Invest Kft. 2018-ban a Mátrait pont 35 millió eurón tartotta nyilván. Bár Mészárosék az általuk 2018–2019-ben fizetett vételárat nem hozzák nyilvánosságra, a jelek többsége szerint jóval kevesebbet fizettek a Mátrai Erőmű-többségért annál a 17,44 milliárdnál, amit 2020 márciusában kaptak érte az MVM-től. (Ráadásul az állami cég további közel ötmilliárddal Mészárosék kölcsöneit is kiváltotta.) Kérdés, az egyre szigorodó uniós környezetvédelmi szabályok és vágtató szén-dioxid-árak közepette mitől nőtt néhány hónap alatt akár bármennyivel is a Mátrai Erőmű értéke. (Ama, lapunkban is megjelent spekulációkat, miszerint a Mészáros- időszak alatt a Mátrai Erőmű számára Csányi Sándor érdekeltségeitől megvett, most tehát szintén az MVM-hez került Geosol nevű helyi hulladékválogató önmagában ért vagy 11 milliárdot, ellenpontozza, hogy az adásvétel előtt viszont a Mátrai Erőmű Mészáros tőkealapjának adta két, hasonló értékű napelemparkját. Mivel e két ügylet lényegében kioltotta egymást, az MVM minden jel szerint csak az elavult mátrai egységért fizette ki a súlyos köztízmilliárdokat.) A vételár alapjául szolgáló PwC-jelentés egyelőre csak körvonalasan ismert. Szó szerint: az ügybe magát mélyen beleásó MSZP-elnök, Tóth Bertalan adatigénylésére az MVM csak egy kitakarásokkal-üres lapokkal teli iratot küldött. Az ellenzéki politikus pert indított az – indokoltan minősített adatokon kívül – kitakarásmentes változatért, amit első fokon meg is nyert. A megküldött papírok tanúsága szerint egyébként az MVM 2019. december 18-án megrendelte, megkapta és el is fogadta vételáralapként a PwC-tanulmányt. (A tanácsadó addig inkább Mészárosék, vagyis az eladó számára készített hasonló értékeléseket.) Még rejtelmesebb, hogy a számos megkeresés ellenére az MVM egyszemélyi tulajdonosi képviselőjének, Mager Andrea vagyonminiszternek az ügyletet az MVM számára engedélyező határozata máig nem került elő. Mindenesetre a jelek szerint az MVM-vezetőség már a Covid előtt a lehető legalaposabban mosta kezeit.  Az egyik oldalról ugyanis hivatkozhattak egy független tanulmányra, másrészt viszont csak a vagyonminiszter „parancsát” teljesítették. Eme sakklépésekkel az állami energiacsoport vezetősége vélhetőleg csak egy lehetséges büntetőeljárás előtti nyomokat igyekezett homályosítani. Míg ugyanis a törvény szerint a cégvezetők döntéseikért büntetőjogi felelősséggel tartoznak – aminek például a jelenleg börtönben ülő Kocsis István, egykori MVM-vezér a megmondhatója –, addig Mager Andrea politikusként állítólag nem állítható bíróság elé a közvagyon elherdálása miatt. A vétel körüli vita most leginkább az erőműcég frissen közzétett tavalyi mérlege kapcsán lángolt fel. A cég adózás, vagyis minden lehetséges módosító tétel után 42,7 milliárd forintos veszteséget „ért el”. Azért fontos e helyt a pontos fogalmazás, mert a Mátrai Erőmű kapcsán a zavarkeltést mesterfokon űző NER-propaganda az eredmény fogalmát is a tényeken túli világba helyezte. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter két éve azt jelentette, hogy az erőműcég 2018-ban, már Mészáros Lőrincék irányítása alatt, nyereséget termelt. Büszkén hozzátette, hogy a tulajdonosok még 11 milliárdos osztalékot is felvettek. Ehhez képest a valóság, hogy a cég 2018-ban – úgyszintén „adózás után” – 817 milliós veszteséget mutatott fel. Igaz, „adózás előtt” még hasonló pluszban álltak. Csak hát jött az a fránya adó… Egy veszteséges, borús kilátású cégből tízmilliárdnyi osztalékot kivonni pedig, bár jogszerű lehetett, büszkeségre a legkevésbé sem adott okot. Mindazonáltal Mészárosék már ezzel visszaszerezték szinte a teljes vételárukat, így az MVM által kifizetett közpénz tiszta haszonnak tekinthető. De a jelek szerint az amúgy ritkán megnyilatkozó MVM sem akar lemaradni a ködösítési versenyben. Május 28-i online sajtótájékoztatójukon a Mátrai Erőmű kapcsán beküldött számos kérdésünk közül mindössze a cég tavalyi adózott eredménye iránti tudakozódásunkat olvasták be, amire némi zavar után Sum János gazdasági vezérigazgató- helyettes a – rá következő munkanapon lejáró – mérlegbeadási határidőig kért türelmet. A veszteségadat napvilágra kerülte utáni nap délután az MTI-n keresztül a tavalyi év teljesítményét a – papírokban nem is szereplő – „800 millió forintos pozitív működési eredménnyel” jellemezték. Így a közvélemény java része csak erről értesült. Igaz, éjjel frissítették az anyagot a 42,7 milliárdos, hivatalos adózottveszteség-adattal is. Bár a kormánypropaganda a veszteséget azóta a szén-dioxidkvóta nyakába varrja, a könyvekből egyértelmű, hogy az összeg nagyobb részét, harmincmilliárdot az eszközök leértékelése tette ki. A vásárlás után tehát az MVM azzal szembesült, hogy a portéka nyilvántartott értékénél kevesebbet ér. Az is igaz, hogy mivel a kormány 2030-ról 2025-re előre hozta a két utolsó szénblokk bezárási idejét is, növelni kellett az értékleírási kulcsokat is. Számviteli szakértők szerint ráadásul az amortizáció még pénzt is hoz a konyhára, így – különösen az MVM tőzsdei tervei tükrében – további hasonló lépések várhatók. De ezt sem tehetik a végtelenségig. Bár a cég saját tőkéje tavaly év végén 51 milliárdra rúgott, ebből 19 milliárdot már szeptemberben az MVM tett bele tőkeemelésként. Ha a vételárba nem is, a vétel közpénzterhébe ez is beleszámít. (Eközben az MVM-et az állam tavaly szilveszterkor 210,5 milliárdos, idén áprilisban pedig további közel 22 milliárdos tőkeemeléssel kínálta meg.) Kapcsolódó kérdéseinkre az MVM-től az online sajtótájékoztató óta várjuk a válaszokat; kommunikációs intézőjük azt ígérte, ha beérkeznek, jelentkezik.  

Félremagyarázott vételkényszer

Orbán Viktor és tőle lefele mindenki két okkal magyarázza a „vételkényszert”. Részint a több ezer (főképp bányász-) munkahely megmentésével, részint azzal, hogy a kelet-magyarországi áramszünetek elkerüléséhez úgymond kell egy „nagyerőmű”. Előbbi tétel azért sántít, mert a szénblokkok kiváltására tervezett gáz-, nap-, biomassza- és hulladékblokkok csak néhány száz – jól szervezve inkább csak néhány tucat – főt igényelnek. Utóbbi elmélet kapcsán pedig, környezetvédők tanulmányai mellett, „hagyományos” energia-szakértők elszólásai sem teszik egyértelművé, hogy egy (az uniós környezetvédelmi elvekkel szembehelyezkedő, magas szén-dioxid-kvótaárak mellett szintén veszteségre ítélt) „nagy” gázerőmű nélkül Kelet-Magyarország tényleg összeomlana.

„Palimadár” lett az állam

Mager Andrea május eleji parlamenti meghallgatása során az erőmű sanyarú helyzetét azzal magyarázta, hogy az előző, német tulajdonos több mint százmilliárdnyi osztalékot vitt ki. Ez igaz, de közel negyed évszázad alatt, kizárólag tényleges nyereségből, és hagytak is a cégben annyit, hogy a pénztartalékok 2016-ra 108 milliárdra duzzadtak. Mészárosék és az MVM ezután erre jártak rá. Bár az állami energiacsoport szerint a 17,44 milliárdos vételár még mindig sokkal alacsonyabb a vételkori, 75 milliárdos saját tőkénél, a Mészárosék által röviddel azelőtt ennél olcsóbban vett és legalábbis 11 milliárddal gazdagabb cég 1 forintért is csak egy rendkívül elkötelezett – asztalnál inkább palimadárnak nevezett – vevő érdeklődését válthatta volna ki.

Nagy Márton harcba szállna az építőipari alapanyag-gyártókkal

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.06.10. 21:32

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Harcba kell indulni a külföldi építőipari alapanyaggyártó cégekkel szemben, mert nagyon sérült a versenyszerkezet, és a nagy szereplők kihasználják az árazásban az erőfölényüket – jelentette ki Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó a Portfolio Építőipari konferenciáján.
Egy 1800 milliárd forintos piacról van szó, ahol a magyar tulajdonú vállalatok árbevétele a teljes építőanyag-ipari árbevétel 46 százalékát adja, 54 százalékot a külföldi tulajdonú vállalatok árbevétele tesz ki. A 46 százalék mögött több ezer kis hazai cég van, az 54 százalék mögött 4-5 külföldi vállalat áll – hívta fel a figyelmet a piac koncentráltságára. A külföldi cégek dominánsak a beton és cement, a fa, az üveg, a porcelán és kerámia termékeket gyártó szektorokban, miközben a magyar tulajdonú vállalatok részaránya a fémszerkezeteket és a műanyag termékeket gyártó szektorban számottevő.