Előfizetés

Visszavonták Galla Miklóstól a Karinthy-gyűrűt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.11. 12:58
Galla Miklós
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Az állami média méltatlanságra hivatkozva döntött úgy, hogy mégsem az abszurd humor nagyágyújának adja az elismerést.
"Ezúton értesítem, hogy a szakmai kuratórium döntése értelmében 2021. évben nem Ön részesül a Karinthy-gyűrű-díjban, mivel közelmúltbéli tevékenysége nem egyeztethető össze a közmédia, valamint a Karinthy-gyűrű-díj értékrendjével, szellemiségével"

- idézett az Index abból a levélből, amelyet az elismerést alapító Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója jegyez. Az ügy előzményeihez hozzátartozik, hogy az elismerést még februárban ítélte oda a humorista számára az állami média, Galla Miklós akkor igent mondott rá. Az érintett a portálnak azt mondta, nemrég adott portréinterjút a szintén az MTVA-hoz tartozó M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorának, ezen a héten hétfőn pedig még ő konferálta a rádiókabarét. Galla Miklós hozzátette, egyik informátora - aki az állami médiának dolgozik - azt mondta neki, valójában arról van szó, hogy politikai berkekben az az álhír terjed, miszerint csatlakozott Karácsony Gergely mozgalmához. "Teljes fikció! Semmilyen kommunikáció nem zajlott a mozgalom és köztem. De ez lehet a döntés hátterében. A politika ártatlan áldozatává váltam." Az ügyben keresték a levelet kiküldő Dobos Menyhértet is, de nem sikerült utolérni az éves szinten több mint 100 milliárd forintnyi közpénzből üzemeltetett állami média egyik prominens alakját.

"Ne rakj a vászonra tömeggyilkosokat!” - interjú Vadim Perelman rendezővel

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2021.06.11. 09:00

Vadim Perelman Perzsa nyelvleckék című, a magyarországi mozikban most debütáló műve egy franciaországi lágerben játszódó, rendhagyó holokausztfilm, melyben egy Gilles nevű fogoly úgy éli túl a háborút, hogy elhiteti, perzsa és ezért nyelvet kell tanítania. Persze igazi nyelvtudás nélkül.
Mennyi igaz a vásznon látható történetből? Azt írtam ki a film elején: igaz történetek által inspirált film. Nem azt, hogy igaz történetet mesélek el. Most csak a forgatókönyvírót, Ilja Zofint tudom idézni, aki tizenöt éves korában olvasott egy magazinban arról, hogy egy férfi úgy élete túl a náci koncentrációs tábort, hogy annak vezetőjét nyelvekre oktatta. Ez annyira megmaradt benne, hogy kitalált rá egy forgatókönyvet. Engem ekkor kerestek meg, hogy szeretném-e megrendezni, szóval, az irodalmi alapokhoz semmi közöm. Már épp indult volna a produkció, amikor számunkra kiderült, Wolfgang Kohlhaase 1952-ben írt egy novellát, melynek a cselekménye kísértetiesen hasonló. Tíz oldal, melyben egy koncentrációs táborban lévő fogoly egy német SS-es házaspárt tanít fárszi nyelvre. Gondolom, ekkor felállt a válságstáb. Csaknem. De végül gyorsan a producerek megvették a novella megfilmesítési jogait, egyes elemeit Ilja beledolgozta a forgatókönyvbe, Kohlhaase áldását adta a produkcióra. Hogy őt mi inspirálta a novellája megírására? fogalmam sincs. De a Perzsa nyelvleckéket megnézte és és zokogott rajta. Egy koncentrációs tábor vezetője, aki szuperemberekben és a tiszta vérvonalban hisz, miért akar idegen nyelvet tanulni? Erről sokat beszélgettünk Iljával. Az én álláspontom, mint rendező, hogy úgy gondolja, ezzel őrzi meg a humanitását. Beszélhet valakivel az anyjáról, a gyerekkoráról, verseket írhat. A nagy kérdés, hogy tényleg így gondolja-e, ha tudná, hogy nem is igazi nyelv, amit megtanult és művel. Claude Lanzmann, a Soá rendezője állítja: nem szabad, nem lehet megmutatni a holokauszt borzalmait a vásznon. Önnek szemmel láthatóan nem voltak skrupulusai e téren. De most komolyan: kicsida Claude Lanzmann, hogy ilyen kijelentéseket tesz? Sokkal nagyon kérdés ez, mintsem, hogy ő mondja meg, hogy mit lehet és mit nem. Különösen a saját dokumentumfilmjét megadva mércének. Nem akarok nagyképűnek tűnni, de azért én is elég sokat tudok a holokausztról, hosszú évek óta kutatom. A Perzsa nyelvleckék esetében pont az volt a célom, hogy ne a történelmi tudásomat villongtassam és rakjam tele felesleges adatokkal a filmet. Egy játékfilmesnek az a dolga, hogy ablakot nyisson a múltba. Időgépként működjön a nézőknek. Értem, de belefér az is, hogy akár viccet csináljunk a holokausztból? Na, de itt a nagy kérdés, hogy mi a vicces? Én úgy gondoltam, hogy csupán kettő humoros jelenet van a filmben. A klasszikus pénisz-szcéna, a nemi szervekkel való tartalmi incselkedés. A másik, amikor a főgonosz lebukik a „perfekt” perzsatudásával. És ezekben a szituációkban katonákat figuráztam ki. Ehhez képest a közönség végig nevette a filmet, noha én egy drámát készítettem. Amikor Klaus Koch SS-tiszt megkérdezi Gilles-t, hogy mi az étterem fársziul, rávág egy halandzsa szót. A nézőtér kitört a nevetésben. De miért? – kérdezem én. Mert okosan rögtönzött? Ebben mi ennyire vicces? Ha előre tudnám, hogy a közönség hogyan reagál, akkor lenne csak szomorú a világ. Mindenki ugyanazt a kiszámítottan hatásos filmet készítené, csak épp más címmel. De akkor úgy véli, nem lépte át az ízléstelenség határát. Nem, mert nem vagyok tiszteletlen a történelemmel szemben. Jómagam is zsidó vagyok. Pontosan tudom, hogy nem lehet viccelni semmiféle tömeggyilkosságból. De hadd kérdezzek vissza: ön szerint a Jojo nyuszi című film határon belül volt? Szerintem igen. Miért, ön szerint nem? Nem. Ha valaki Hitlerként ugrál fel-alá az erdőben, az nagyon nincs rendben. Taika Waititi nem értettem meg, hogy az a fickó csaknem negyven millió emberrel végzett. Nem lehet „jópofa”. De ugyanezt gondolom Sztálinról, ha megjelenik a vásznon. Na, ha korébban behozta Lanzmann szabályát, akkor itt van a Perelman-változat: „Ne rakj a vászonra tömeggyilkosokat!” Viszont a szappaoperaszerű karakterek mehetnek? A Perzsa nyelvleckében csak és kizárólag fiktív karaktereket mutatok. Többen mondták nekem, hogy nem érették, minek építettünk be szerelmi szálat, féltékenykedést a német katonák körébe. Éppen azért, mert el akartam távolodni a kliséktől és az általánosításoktól, hogy a németek csak robotok voltak, akik lőttek, gyilkoltak és kész. Nem voltak ők sátán, igaz, angyalok sem. Csupán emberek. A szórakoztatóipari film lényege: a nézőnek olyan figurákat kell teremteni, melyekkel azonosulni tudnak. Ha ez megy, akkor lehet jönni a szerzői szándékokkal, mint például valamiféle üzenet megfogalmazása. Valóban? Például, a Perzsa nyelvleckékben végig követjük Gilles vesszőfutását az életéért, melyet ösztönösen és eltökélten old meg. Mindeközben hatással tud lenni egy emberi szörnyetegre, akin később megjelennek az empátia jelei. Mindemellett, hogy a hősünk kitalál egy fantázia nyelvet, melyben elrejti a koncentrációs táborban megforduló emberek nevét a sztori legemocionálisabb része. Megkérdeztem egy nyelvészt: lehetséges ez? Mondta, hogy igen. Egyszóval, Gilles nem csak a saját bőrét mentette, hanem minden áldozat emlékét is magában hordozta. Ez igazi emocionális bomba, melyen – remélem – mindenki elgondolkozik, aki megnézi a filmet. Mit szól azokhoz a véleményekhez, melyek szerint nem is volt holokauszt? Akik ilyeneket terjesztenek, nem érdekelnek. Azok az emberek, akik hallgatják őket, igen. Utóbbiak még nem feltétlenül elveszett esetek. A Gilles-t alakító argentin Nahuel Pérez Biscayart heroikusan helyt állt a szerepben, hovatovább remek alakítást nyújt. Pedig nem kisebb feladattal kellett megküzdenie, hogy két nyelvet kellett bebifláznia. Egyrészt a karakter által kitalált ál-perzsát, illetve a németet, mert bár sok nyelven beszél, ez nincs köztük. Minden egyes szót három órán keresztül tanult és az átállások során mindig jött és angolul kérte, hogy ne merjek a dialógusokon változtatni semmit. Megértettem min megy keresztül. Tizennégy éves voltam, amikor a szüleimmel elhagytuk a Szovjetuniót. Bécsen és Olaszoroszágon keresztül érkeztünk Kanadába. Nem csak angolul kellett hirtelen megtanulnom, de fel kellett építenem a saját karakteremet egy új környezetben. Amúgy, nagy igazság: egy film sikere kilencven százalékban a színészeken áll. Neked meg rendezőként teret kell nekik adnod. Jobban értenek hozzá, mint te. Semmi szükség arra, hogy Sztanyiszlavszkijról kezdjek el bárkivel is értekezni. Hány nyelven zajlott a forgatás? A színészekkel angolul kommunikáltam, a forgatókönyv orosz nyelvű volt. Én készítettem el az angol verziót, csak úgy magamnak, aztán végül napról napra ez alapján készült el a német verzió. Itt kezdtem bizonytalanná válni: vajon jól fordították le párbeszédeket? Viccesen mindig Nahueltől kérdeztem: na, milyen a német fordítás? „Honnan tudjam?” – válaszolt nevetve.  Névjegy Vadim Perelman ukrán származású kanadai-amerikai forgatókönyvíró-rendező. Első egészestés műve, a három Oscarra jelölt Ház a ködben (2003) című thriller volt Ben Kingsley főszereplésével. A Szemvillanás alatt című dráma és egy Kelly Clarkson videó után elkezdett Oroszországban rendezni. A Perzsa nyelvleckék az ötödik nagyjátékfilmje.  

Felavatták a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.06.11. 08:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Kulturális rendezvények megtartására is alkalmas lesz a gyönyörűen felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, amelybe egyedi színpadtechnikai szerkezetet építettek be.
A zsidó hagyományok felélesztése összekapcsolódott a romantika, a korai eklektika építészeti felfogásával. A homlokzat a prágai, a morva és a német romantika homlokzatrendszerét követve hármas tagolású – így mutatta be a rendszerváltáskor kiadott Magyarországi zsinagógák című könyv a VII. kerületi Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát, amely Otto Wagner tervei alapján 1872-ben készült el. A nagyon leromlott állapotú zsinagógában már csak kis részletek utalnak a belső eredeti szépségére, de ezek elégségesek ahhoz, hogy a műemléki és történelmi értékű épület eredeti formájában helyreállítható legyen. E munkálatok 1988-ban kezdődtek – zárult a könyv ismertetője. Lehet, hogy a munkálatok elkezdődtek, de hosszú ideig nem folytatódtak. A rendszerváltás előtt egy építőipari vállalat tulajdona volt az épület, aztán a cég megszűnt létezni. Évtizedekig nem történt semmi – számolt be az előzményekről lapunknak Kőnig Tamás, a felújítás egyik vezető építésze. Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatójának elmondása szerint egy 2017-es kormányhatározat nyomán kezdődött meg a felújítás. Az ehhez szükséges 3,2 milliárd forintot részben a Miniszterelnökség, részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma adta. Kunos Péter büszke arra, hogy – bár a kormányzati támogatás a négy évvel ezelőtti árakat tükrözi – sikerült kijönniük a rendelkezésre álló keretből. A sajtó számára összeállított sajtóanyag hangsúlyozta, hogy a nyolcszögletű tér közepén beépítettek egy gombnyomással működésbe léptethető színpadtechnikai szerkezet, ami a Tóraolvasó emelvényt képes a mélybe vagy a magasba emelni. Ez az egyedi hidraulikus emelőszerkezet a világon egyedül ebben a zsinagógában működik. Az eredeti fapadok helyett modern, rugalmas nézőtéri berendezést biztosító kényelmes székek kaptak helyet. Sokkal flexibilisebb a tér, ha nem beépített padok vannak – idézzük ismét Kőnig Tamás szavait. Minden adott ahhoz, hogy zsinagógaként, rituális célra továbbra is működni tudjon az épület, de alkalmassá tették koncertek, kulturális rendezvények, konferenciák megrendezésére is. A felújított zsinagóga tóratekercsét a Mazsihisz Síp utcai székhelyéből vitték át, a menet a Dohány utcai zsinagóga kertjétől zeneszó kíséretében indult. A Rumbach Sebestyén utcában az avató ünnepség előtt három mezüzét (zsidó vallás jelkép, díszes tokban lévő imádság) helyeztek el a kapunál: az egyiket a kormányt képviselő Novák Katalin családügyi miniszter Ronald S. Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus elnökével közösen tette ki. Az eseményen Erdő Péter bíboros, Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke, Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök és – többek között – Karácsony Gergely főpolgármester is részt vett. A templom kapocs a föld és az ég között – jelentette ki Frölich Róbert országos főrabbi, aki felidézte azokat az időket, amikor a zsinagóga még szürke, pusztulófélben lévő épület volt. Novák Katalin miniszter azt kívánta, hogy a magyarországi zsidó közösségek ne csak szabadon és biztonságban élhessenek, hanem virágoztassák fel újra a vallási, kulturális hagyományt, amely a holokauszt tragédiája előtt része volt Budapest és az ország kulturális gazdagságának. Heisler András, a Mazsihisz elnöke Magyarország építészeti öröksége egyik legszebbikének, Yacov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet lélegzetet elállító csodának nevezte az épületet. Mindketten külön köszönetet mondtak az Orbán-kormánynak a zsinagóga felújításához nyújtott támogatásért. Ronald S. Lauder elérzékenyülten beszélt arról, hogy anyai nagyszüleit ebben a zsinagógában adta össze a rabbi. Sok zsinagóga avatására hívták már, de ez az első alkalom, hogy eleget tett a meghívásnak.
Frölich Róbert országos főrabbi elmondta: néhány éve az akkor még romos zsinagógában istentiszteletet tartottak a jeruzsálemi szentély gyásznapján. A pusztulófélben lévő, sötét zsinagógában úgy érezték, mintha a jeruzsálemi templom romjai között ülnének. "Olvastuk Jeremiás siralmait, és sirattuk ezt a házat". Akkor a gyász helye volt ez a ház, ma az öröm helye, ékkő - tette hozzá. Új zsinagóga született, melynek legfőbb funkciója, hogy "kapocs legyen a föld és az ég között, hogy összekösse az anyagi világot, amelyben élünk, azzal a spirituális világgal, amelyik bennünk él" - mondta Frölich Róbert. Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete lélegzetelállítónak, mennyeinek nevezte a felújított épületet. A zsinagóga 150 éves - közölte, megjegyezve: falai sokat láttak már, jót is, de a második világháború alatt rosszat, harcot, halált. A magyarországi zsidó közösségnek sikerült túlélnie a holokausztot - mondta Jákov Hadasz-Handelszman. A nagykövet Izrael nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek helyreállítani a zsinagógát, elsősorban a magyar kormánynak. Az átadó ünnepség elején a közösség tagjai díszmenetben vitték a Tórát a Dohány utcai Emánuel-emlékparktól a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógához, majd elhelyezték a zsinagóga tóraszekrényében. Az ünnepségen mások mellett részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.