Előfizetés

Több százan emlékeztek meg néhány, Úzvölgyében nyugvó román katonáról

MTI
Publikálás dátuma
2021.06.11. 15:03

Fotó: EGYED UFO ZOLTÁN / AFP
Egy nacionalista egyesület állítja: 149 „hős” sírja van itt, de dokumentumok szerint 11, zömmel magyarokat és oroszokat szolgáló románt temettek ide.
 A román nacionalista Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület hívására több százan emlékeztek meg csütörtök este a Hargita megyei úzvölgyi katonatemetőben a – véleményük szerint – ott eltemetett román hősökről. Az eseményekről a Székelyhon.ro és a G4media.ro portál közölt beszámolót, és a szervező egyesület elnöke is filmet tett közzé a közösségi oldalán.
A hősök napján tartott megemlékezésen, amint ez immár hagyományossá vált, idén is felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik – a megmozdulás szervezői szerint – az úzvölgyi katonatemetőben vannak eltemetve, a jelenlévők tömege minden névre jelennel válaszolt.

 Ezt követően került sor az ortodox egyházi szertartásra, koszorúzásra és az ünnepi szónoklatokra. A G4media.ro portál arra hívta fel a figyelmet, hogy a tömegben a román zászlók mellett a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreapta) párt zászlói is ott lengtek, az egyházi szertartást pedig a két világháború közötti legionárius (román fasiszta) mozgalommal nyíltan szimpatizáló Amfilohie Branza szerzetes celebrálta. Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja egyesület elnöke beszédében a temető történetének a főbb mozzanatait idézte. Szerinte a „nemzetközi temetőt” a román hadisírgondozó hozta létre 1926-27-ben, amikor ide gyűjtötte össze a környéken elesett, mindenféle nemzetiségű katonák földi maradványait. Úgy vélte: 1994-ben történt változás a temetőben, amikor takarítás címszó alatt a csíkszentmártoni önkormányzat összegyűjtötte és elégette a temetőben nyugvó román katonák keresztjeit, majd mindenféle engedély nélkül 600, magyar jelképekkel ellátott keresztet állított. A szónok szerint Darmanesti polgármestere, a csütörtök esti rendezvényen is jelen levő Constantin Toma a temető nemzetközi jellegét állította vissza 2019-ben, amikor az itt nyugvó román katonák emlékére ötven betonkeresztet, az itt eltemetett valamennyi katona emlékére pedig egy emlékművet állíttatott. Tirnoveanu kijelentette: azért nem más katonatemetőben tartanak megemlékezést a hősök napja alkalmából, mert „semmilyen más temetőben nem fenyegetik a buldózerek a románok keresztjeit”. Hozzátette: ugyanezért mennek Hargita és Kovászna megyébe megünnepelni Trianont, és más román nemzeti ünnepeket, mert ezekben a megyékben a román nemzeti identitást támadják a magyar politikai struktúrák. A nacionalista egyesület elnöke végül azt állította:
„Nem a magyarokkal, hanem a magyar politikusokkal van baj, akik azért mutogatnak szélsőségességet kiáltva, hogy leplezzék az autonomista törekvéseiket, az úgynevezett Székelyföld Romániától való elszakítását. (...) Az úzvölgyi, székelyföldi rendezvényeken soha nem történtek szélsőséges megnyilvánulások, soha nem volt semmiféle erőszak. (...) Menjen be mindenki fejébe, hogy ezen túl is nagy számban jelen leszünk Kovászna, Hargita, megyében, és itt Úzvölgyében is, mert ez a mi országunk, és mi nem vagyunk albérlők az országunkban.”

Csíkszentmárton áll nyerésre a bíróságokon

  Az úzvölgyi katonatemető 2019 áprilisában vált román-magyar konfliktus helyszínévé. Ekkor a Bákó megyei Darmanesti önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, a magyar hadsereg által 1916-ban létesített katonatemetőben. A temetőt mindeddig a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. Két évvel ezelőtt, a román hősök napján több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén. A székelyföldi önkormányzatok hívására több száz székely élő lánccal próbálta megakadályozni a parcella felszentelését, sikertelenül. A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. Ezek közül egyben született eddig jogerős ítélet: tavaly október elején a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen elutasította Darmanesti város arra irányuló keresetét, hogy érvénytelenítsék az úzvölgyi katonatemetőt Csíkszentmárton közvagyonává nyilvánító önkormányzati határozatot, melyet 2010-ben kormányhatározat is megerősített. Csíkszentmárton javára ítélt első fokon a bíróság abban a perben is, amelyben a székelyföldi település annak a darmanesti-i önkormányzati határozatnak a hatályon kívül helyezését kérte, mely a temetőt a moldvai kisváros közvagyonává nyilvánította. A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019 június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a neveit a román nacionalisták megemlékezésein rendre felolvassák. A román tárca szerint a temetőben 11 román katona nyugszik. Később a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint a románnak tekintett katonák közül is öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról állapította meg, hogy az orosz hadsereg szolgálatában állt.

G7 csúcstalálkozó: Beoltanák az egész világot

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.06.11. 08:30

Fotó: BEN STANSALL / AFP or licensors
A világ előtt tornyosuló legsúlyosabb kihívások közül a globális felmelegedés és a koronavírus ellen küzdelem is szerepel a napirenden.
Varázslatosabb helyszínt aligha választhatott volna Boris Johnson az Egyesült Királyság G7 elnökségét bekoronázó állam- és kormányfői csúcsértekezletet, mint a délnyugat-angliai Cornwall grófság ékességét, a Carbis Bay-t, melynek nyugalmát a biztonsági intézkedések, lezárások, tiltakozások, tüntetések és a kirendelt 6500 rendőr alaposan megzavarják. A pénteken kezdődő, vasárnap végződő csúcstalálkozón a világ leggazdagabb országainak vezetői először találkoznak személyesen a franciaországi Biarritzban megrendezett 2019. augusztus végi G7 értekezlet óta. A rendezvényre az informális "klub" tagjain - a vendéglátó Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok elnökein, illetve miniszterelnökein kívül vendégként Ausztrália, Dél-Korea és Dél-Afrika, valamint az Európa Tanács és az EU Bizottságának frontemberei hivatalosak. Narendra Modi indiai kormányfő virtuálisan követi az eseményeket, mint ahogy a pandémia következményeként több előadó is a világhálón keresztül szólal fel. A változatlanul fennálló veszélyre élesen emlékeztetett az a csütörtök reggeli hír, mely szerint egy a konferencia helyszínéhez közeli, St Ives-i szállodában a személyzet több, - állítólag tizenhárom - tagja pozitív Covid-tesztet produkált, így a vendégszobáktól eltekintve minden nyilvános helyiséget bezártak. A "jobb félni, mint megijedni" jegyében a megbeszélések peremén készülő "családi" fotón a részvevők egymástól tisztes távolságban helyezkednek majd el, folyamatos maszkviselésre kell számítani és a jelenlévőket rendszeres tesztelésnek vetik alá. A Carbis Bay-i csúcson az elnöklő Boris Johnson a pandémiára adott válaszként globális megközelítést fog sürgetni és vitára bocsátja, hogyan lehet biztosítani a legszegényebb országok számára is az immunizációhoz való hozzájutást. A kitűzött cél, hogy jövő év végére a világ minden lakosa be legyen oltva. A nagyszabású akció vezető karmesterének az Egyesült Államok ígérkezik. Az első külföldi útját abszolváló Joe Biden már Cornwallba indulása előtt megállapodott a Pfizer gyógyszergyárral 500 millió adag oltóanyag önköltségen való megvásárlásáról, ami a korábbi, 300 milliós tétellel együtt 800 millióra növeli az USA kötelezettségvállalását. A The Guardian már Joe Biden hivatalos bejelentése előtt közzétette, hogy az első 200 millió dózist még ebben az évben, a fennmaradó 300 milliót 2022 első felében osztják szét. A szervezés a pandémia leküzdésében a fejlődő országok segítségére siető világméretű kezdeményezés, a Covax keretein belül valósul meg. A G7 csúcs másik kiemelkedő kérdése a klímaváltozás lesz, ami Boris Johnson számára a novemberi glasgowi Cop26 ENSZ-konferencia előtt különösen nagy jelentőséggel bír. A brit sajtó nem hagyta említés nélkül, hogy a kormányfő vasút helyett magánrepülőgéppel érkezett Cornwallba. A The Times szerint a brit kormányfő tudja, csak egy nagyszabású cornwalli G7-felajánlás képes biztosítani a glasgowi környezetvédelmi összejövetel sikeres kimenetelét. Ahogy erre Joe Biden már megérkezésekor utalt, "az Egyesült Államok visszatért", a szuperhatalmi tekintélyt beárnyékoló Trump-évek után a demokrata elnök gyors pozitív hatást akar gyakorolni a világpolitikára. Ebben a szellemben jön létre az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közötti "Atlanti Szerződés", mely megteremti a világgazdaság, a biztonság és a környezetvédelem újjápítését szolgáló együttműködés új kereteit. Ahogy Boris Johnson fogalmazott, a helyzet nagyon hasonló ahhoz, amiben Franklin D Roosevelt és Winston Churchill találta magát, amikor "a pusztító második világháború utáni megélénkülést kellett megalapozni. Most egy egészen más, de nem kevésbé félelmetes kihívásnak kell eleget tenni: hogyan térjünk magunkhoz a koronavírus-pandémiából". Az amerikai elnök gyakran hivatkozik ír gyökereire, így Boris Johnsonnal való találkozásán nagy súllyal merülnek fel a Brexit nyomán kialakult északír bonyodalmak, melyek kereskedelmi, ellátási kérdésként indultak, de immár Bident is aggasztva a hatalommegosztáson alapuló békefolyamatot veszélyeztetik. A közelmúltban nem volt arra precedens a két ország között, ami most Londonban történt meg, hogy az Egyesült Államok követségének legmagasabb rangú munkatársa, Yael Lempert első beosztott hivatalos diplomáciai demarche-ban, felszólításban feddte meg Lord Frost Brexit-ügyi kormányzati felelőst, amiért a Downing Street 10 "feszültséget szít Észak-Írországban". A csúcsértekezlet nem csak Boris, hanem új felesége, Carrie Johnson számára is rendkívüli szereplési lehetőség. Érthetően nagy várakozás előzte meg a 33 éves környezetvédelmi és kommunikációs szakértő első hivatalos fellépését a nemzetközi arénában, különösen az új First Lady-vel, a 70 éves Dr Jill Bidennel való interakcióját. Az elnöki pár vasárnap délután, a G7 megbeszélések után Windsorba utazik, ahol a kastélyban II. Erzsébet látja őket vendégül.

Tovább nőtt a világ koronavírus-fertőzöttjeinek a száma

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.06.11. 08:03

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Összesen 174 789 379 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig elérte a 3 770 098 főt.
A világon 174 789 379 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 770 098 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 174 327 080 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 755 614 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 33 426 310 fertőzött volt eddig a napig, és 598 744-en haltak meg. Indiában 29 196 912 fertőzöttet és 359 838 halálos áldozatot jegyeztek fel. Brazíliában 17 210 969 fertőzöttről és 482 019 halálos áldozatról tudni. Franciaországban 5 791 608 fertőzöttet és 110 432 halálos áldozatot regisztráltak. Törökországban 5 313 098 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 48 524. Oroszországban 5 108 217-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 123 178-ra emelkedett. Az Egyesült Királyságban 4 558 933 a fertőzöttek száma, és 128 131-en haltak meg a betegségben. Olaszországban 4 239 868 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 126 855. Argentínában 4 066 156 a fertőzöttek és 83 941 a halottak száma. Spanyolországban 3 729 458 fertőzöttet és 80 465 halálos áldozatot regisztráltak. Németországban 3 718 617 a fertőzöttek száma, 89 693 a halottaké. Lengyelországban 2 876 667 fertőzöttet és 74 447 halálesetet tartanak nyilván.