A luxemburgi külügyminiszter felháborodottan fogadta, hogy Orbán Viktor két évre le akarja állítani Magyarországon a bevándorlást. Asselborn kijelentette, hogy a kormányfő hatalmas tehertétel, csak kérdés, hogy az EU meddig akarja még cipelni ezt a ballasztot. A magyar vezetés ugyanis tönkreteszi a szolidaritást a földrészen, illetve a schengeni térségben. Továbbá elárulja az uniót és annak értékeit.
A luxemburgi politikus épp ezért felszólította a nagyobb tagállamokat, így Németországot, hogy vessenek egyszer s mindenkorra véget Orbán disznóságainak. Mert semmi értelme a közös európai jövőt taglalni, amikor a szervezet tudomásul veszi ezt a jelent. Miközben a magyarok igencsak haszonélvező voltak, hogy más nemzetek hajlandónak bizonyultak menekülteket befogadni. Így 1956 után, amikor több százezren választottak maguknak új hazát. Ezért Asselborn azt ajánlja a miniszterelnöknek, hogy nézzen csak 10 másodpercre bele egy migránsgyerek szemébe a görögországi Moria fogadótáborában. Rögtön elszégyelné magát.
Azon kívül – folytatódik a nyilatkozat – Orbán migránsseregekről beszél, ám ez cseppet sem igaz. 6 éve 1,8 millióan érkeztek az EU-ba, de tavaly már mindössze 124 ezer volt a számuk. Akkor meg hol vannak a hordák, amelyek állítólag Magyarországot fenyegetik?
A lap magyarázatként hozzáteszi, hogy a világ már hozzászokott a magyar kormányfő kétes kijelentéseihez migráns-ügyben, de Orbán ezúttal még saját magát is túltett. Annál is inkább, mert a hivatalos statisztika szerint a 10 milliós Magyarországon kereken 194 ezer külföldi él. Közülük 57 ezer uniós állampolgár, 32 ezer ukrán, 18 ezer kínai, és 35 ezren jöttek Ázsia más részeiből. (Az orbáni vélemény bejárta az egész világsajtót, de még ennél is nagyobb döbbenetet váltott ki tegnapi rádióinterjújának az a része, hogy a hatalom miként akarja korlátozni a nemi felvilágosítást, mondván, hogy abban nem kaphat helyet a meleg propaganda. A hírről még nevenincs helyi újságok is beszámoltak pl. Amerikában – a szerk. megjegyzése.)
Egy névtelenséget kérő fideszes forrás azt mondta a hírportálnak, hogy a párt a homoszexuális propaganda visszaszorításának jelszavával meghirdetett módosítást azért akarja keresztülvinni a parlamentben, mert fenn kívánja tartani az ellenzékre nehezedő nyomást. Az ellenoldal szerint ugyanakkor Orbán Viktor időről időre a társadalom más és más csoportjait veszi célba – politikai megfontolásokból. Így már felmerült ellene, hogy muzulmán-ellenes, romaellenes, illetve hogy antiszemita nyilatkozatokat tesz.
A magyar LMBT-közösség azzal vádolja Orbán Viktort, hogy az a közelgő választásokat megcélozva még tovább uszít a nemi kisebbségek ellen, ezért igyekszik elfogadtatni a jövő kedden azt a javaslatot, amely megtiltaná a homoszexualitás reklámozását a kiskorúak körében.
A Háttér Társaság nevében Dudits Luca kijelentette, hogy az indítvány egyértelműen sérti az európai és a nemzetközi jogot. Kádár András a Helsinki Bizottság társelnöke úgy látja: a fejlemény pontosan beleilleszkedik a kormányzó többség részéről évek óta tapasztalható uszításba, gyűlöletkeltésbe, ezek a törekvések azonban ártalmasak, szégyenletesek és szembemennek az alapvető jogokkal.
A kormány részéről nem kívántak nyilatkozni, a portál azonban emlékeztet arra, hogy ugyan Orbán toleránsnak minősítette Magyarországot, csak éppen a kormány tavaly pl. megtiltotta, hogy egynemű párok gyereket fogadjanak örökbe. Azon kívül az Eurobarométer felmérése két éve arra jutott, hogy a társadalom 53 százaléka elutasítja a melegek közti nemi kapcsolatot, 46 százaléka pedig nem ért egyet azzal, hogy a szexuális kisebbségek tagjainak ugyanolyan jogokat kell élvezniük, mint a heteroszexuálisoknak. Ily módon a magyarok ezen a területen valójában a legkevésbé toleránsak közé tartoznak a földrészen.
A beszámoló arra is kitér, hogy a Fidesz, amely nehéz választások elé néz tavasszal, egyre inkább olyan retorikát alkalmaz, amelyet jogvédők homofóbnak minősítenek.
Érzékeny vereséget szenvedett Orbán Viktor a kínai egyetem ügyében, így a javaslat egyelőre lekerült az asztalról, de az egész história cseppben a tengerként mutatja a miniszterelnök politikájának legkétesebb elemeit: a csekély átláthatóságot és a nagy korrupciós veszélyt. A campus ellen az utóbbi idők legnagyobb tüntetése zajlott a minap Budapesten. Az első pillantásra ez meglepőnek tűnhet, hiszen a magyarokat úgy könyvelték el, hogy édes mindegy nekik a külpolitika.
A keleti nyitás idáig nem váltott ki éles reakciókat. Több százezren engedelmesen odatartották a karjukat, hogy megkapják a kínai oltást. De kétharmad nem kért Fudanból, így a Fidesz sok támogatója sem. Márpedig ez kockázatot jelent a hatalom számára a választás közeledtével. Főleg, hogy az egyesült ellenzék részéről a legvalószínűbb ellenfél Karácsony Gergely lesz. Márpedig ő a nemzeti szuverenitás kérdéséve tette az ellenállást az egyetemmel szemben. Ezért a kormányfő gyorsan visszakozott, hiába tűnt mindenhatónak.
De hát ő nagy taktikus és felismerte, hogy a téma teher lehet a kampányban. Hiszen az egész történet reflektorfénybe állítja a politika gyenge pontjait. A költségek többre rúgnak, mint amennyit a krónikusan alulfinanszírozott felsőoktatás egész évben kap. Ráadásul kínai kölcsönből menne, ami kockázatos függőséget eredményezne Pekinggel szemben. Továbbá megint csak azt bizonyítaná, hogy a Fidesz autoriter rendszerek felé fordul, miközben egyre jobban távolodik a jogállami elvek mellett kardoskodó EU-tól.
A körülmények felvetik a veszélyét, hogy itt újfent arat a korrupció, ami a kormánypárt Achilles-sarka. Az pedig egész cinikus, amire a hatalom hivatkozik, hogy ti. Fudan betelepedésével felértékelődik a magyar egyetemi képzés, hiszen csak három éve kényszerült távozni a CEU.
Az ellenzék szemszögéből Orbán meghátrálása jelentős siker. Azt mutatja, hogy a politikusnak van félnivalója a választás miatt. Hiszen az utóbbi években legfeljebb csak elvétve engedett. De hogy végképp ad acta kerüljön Fudan terve, ahhoz Karácsonynak jövő tavasszal győznie kell. Máskülönben kiderülhet, hogy Orbán csupán taktikázott és a népszavazás ötlete épp oly gyorsan feledésbe merül, amilyen sebesen bejelentették.
Berzenkednek az osztrák kancellár hívei, amikor Kurzot bárki Orbán Viktorhoz hasonlítja, hiszen a magyar vezető a kétharmad birtokában azt csinál, amit csak akar – még az alaptörvényt is megváltoztathatta. Ezzel szemben ausztriai kollégája csupán ingatag koalícióra támaszkodik. Országa kellemes, bejáratott demokrácia, az intézmények szilárdak. Ám a két politikusban közös, hogy mindketten meg vannak győződve arról: a rendszer ellenük dolgozik. A paranoia azonban, akár őszinte, akár cinikus, nem egészséges vonás egy vezetőnél.
De Kurzot mostanság sokszor egy lapon emlegetik az izraeli miniszterelnökkel, akivel furcsa párt alkotnak, az biztos. Ám az osztrák kormányfő bizonyosan örülne, ha ő is sorozatosan tudna választásokat nyerni, miközben kemény vádak érik és a politikában káosz uralkodik. De ő inkább abban bízik, hogy az emberek fokozatosan belefáradnak a botrányokba és a végén már a szemük sem rebben, amikor megint kirobban valami. Most ugyan éppen nem áll jól a szénája, de mivel változatlanul népszerű, megúszhatja a hamis vallomás vádját.
Mindenesetre amikor a hatalomról van szó, nála nem számít sem elv, sem politika. Kereszténydemokratasága nem sok kereszténységet mutat, hiszen még az osztrák katolikus egyház is szót emelt, amikor kirohant a menedékkérők ellen. De ha jól csinálja, akkor egész nemzedéknyi időre megszabhatja országa sorsát. Ha nem, akkor viszont hosszú visszavonultság vár rá. Mindenesetre Schulz, a német szociáldemokraták volt elnöke úgy látja: Kurz sokkal veszedelmesebb Európára nézve, mint a másik Duna-menti bajkeverő, aki 250 kilométerrel lejjebb néz le a folyóra.
Lehet, hogy szerencséjük lesz a fideszes EP-képviselőknek és hamarosan újból tisztségeket vállalhatnak a különféle bizottságoknak, miután fel kellett adniuk eddigi megbízatásaikat, amelyeket a néppárti frakció tagjaként kaptak. Mint emlékezetes, a magyar kormánypárt hátat fordított az EPP-nek, így 12 strasbourgi embere jelenleg csupán függetlenként vehet részt a jogalkotói munkában. Ám az EU jogi szolgálata úgy foglalt állást, hogy az új felállás miatt módosítani lehet a bizottságokban a helyek felosztását, hiszen a kereszténydemokraták tucatnyi mandátumot vesztettek.
A szakvélemény lehetségesnek nevezi, hogy az egyes csoportok megállapodnak, de tehetnek akár egyoldalú gesztust is. Azaz a Néppárt lemondhatna az őt megillető posztok egy részéről. De az is elképzelhető, hogy növelik a bizottsági helyek számát.
