A kormányfő ne legyen képviselő!

A magyar választási rendszer szerint - az angol gyakorlattal ellentétben - a miniszterelnök-jelöltnek nem feltétlenül kell országgyűlési mandátumot szerezni. Ez azért fontos kérdés, mert az Országgyűlésről szóló törvény és más jogszabályok szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapítanak meg a képviselők számára. A képviselők megbízatásuk mellett meghatározott tisztségeket nem tölthetnek be, bizonyos tevékenységeket nem folytathatnak. A miniszterelnöki tisztség nincs ezek között.

Tehát nem azt mondja ki a jelenlegi szabályozás, hogy a miniszterelnök nem lehet képviselő, hanem fordítva: a képviselő tisztséggel összeférhetetlen más tisztségek között egyszerűen nincs feltüntetve a kormánytagság.

Én ezt alkotmányos hiányosságnak tartom. Jogilag ez alkotmányos kollízió. Ugyanis az, hogy bármely kormánytag, így akár a miniszterelnök képviselő is lehet egyidejűleg, sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét. Még akkor is, ha szövegszerűen ez nincs kimondva. A képviselő a törvényhozás, a döntéshozó tagja, míg a kormány, ill. a kormányfő a végrehajtó hatalmat testesíti meg. Tehát két különböző hatalmi ágról van szó.

Szigorúan alkotmányjogi szempontból nem egyeztethető össze az, ha valaki egyidejűleg a döntéshozó és a végrehajtó hatalomnak is a tagja, részese: a hatalmi ágak elválasztásának elvéből ez kiderül és levezethető. Tehát megítélésem szerint a kormánytagság nem összeférhető a képviselőséggel. Egy képviselő kormánytagnak önmaga döntését kell végrehajtania, ez pedig alkotmányjogilag értelmezhetetlen. Nem lehet senki sem egyszerre döntéshozó és végrehajtó. (Ez kvázi olyan, mintha az igazságszolgáltatásban a bíró lehetne egyszemélyben az ítéletvégrehajtó is. Bár ez sincs szövegszerűen leírva és tiltva, mégis abszurd lenne, ha ilyen létezne.)

Az állami szuverenitásból fakadó jogokat egy alkotmányos jogállamban nem egy állami szerv, pláne nem egyetlen ember gyakorolja, hanem az államszervezet egésze. A hatalmi ágak egymáshoz való viszonyában nemcsak a hatalmi ágak függetlensége jelenik meg, hanem a hatalmi ágak kölcsönös ellenőrzése és a hatalmi ágak együttműködésének kötelezettsége is. Abban az esetben, ha a törvényhozó hatalom vagy a végrehajtó hatalom (kormány) egymás funkcióit, hatásköreit elvonják egymástól, a hatalommegosztás rendszere felborul. És megszűnik az alkotmányos jogállam.

Megjegyzem, ezen alkotmányjogi jogelv alapján az összes olyan korábbi kormányfő és kormánytag esetében alappal vethető fel ez az összeférhetetlenség, akik egyidejűleg képviselők is voltak. Ez a kettősség eddig sem volt alkotmányos.