Hullanak a csontvázak Bulgáriában

Az amerikai Magnitszkij-törvény alkalmazása megrendítheti a korrupciós hálózatokra épülő pártrendszert.

A július 11-i bulgáriai választások előtt két többé-kevésbé azonos erő vezet a szavazatokért folyó versenyben. A közvélemény-kutatások szerint a bolgárok hasonló arányban választanák az eddigi jobbközép kormánypártot (GERB), mint az ellene való tiltakozást képviselő Van ilyen nép! (ITN) nevű tömörülést. Mindkét párt a szavazatok 22-23 százalékára számíthat. A tendencia azonban kedvezőtlen Bojko Boriszov korábbi kormányfőnek: tábora, ha lassan is, de zsugorodik, miközben az ITN, amelyet egy Szlavi Trifonov nevű zenész, showman, szórakoztatóipari vállalkozó alapított fokozatosan erősödik.

A számok nem ígérnek könnyű kormányalakítást. Most úgy tűnik, hogy az előző parlamentbe is bejutott három protesztpárt nehezen szerezhet többséget. A helyzet azonban igen dinamikus, szinte naponta hullik ki egy-két csontváz valamelyik politikai páncélszekrényből.

A választásig az országot úgynevezett hivatalnok kormány vezeti, amelyet a köztársasági elnök nevezett ki szakértőkből, korábbi kormányok tagjaiból. Lecserélték a helyi igazgatást ellenőrző kormányhivatalok és a titkosszolgálatok vezetőit is. Az elmúlt hónapban az új miniszterek több tárcánál is vizsgálatot indítottak.

Az egyik leghangosabb botrányt a belügyminisztérium bejelentése váltotta ki: kiderült, hogy a titkosszolgálatok több tucat ellenzéki politikust hallgattak le. A bírók természetesen nem a politikusok lehallgatását engedélyezték, hanem más személyekét, akik – nyilván véletlenül – a politikusokkal álltak kapcsolatban. Alighogy ez kiderült, az ügyészség eljárást indított egy az ügyet vizsgáló belügyi tisztviselő ellen.

A minisztériumi vizsgálatokban egy sor más olyan tény is előkerült, amely nyilvánvalóvá tette, hogy az ügyészség elnézte a kormányzati szinten folyó törvénytelenségeket és korrupciót. Az autópálya-építésekre például nem írtak ki pályázatot és nem ellenőrizték a silány munkát. Korrupciószaga van a földalalap számos ügyének, vagy a kulturális minisztérium által műemlék-helyreállításra kiírt tendereknek is. Az új kormányzati vezetők súlyos visszaéléseket találtak a védelmi beszerzések körül is. A gazdasági tárca feltárta, hogy a kisvállalati szektor támogatására hivatott fejlesztési bank (BRB) a legnagyobb pénzeket az ország kormányközeli oligarcháinak utalta. Egy másik vizsgálat azt próbálja ellenőrizni, igaz-e, hogy az eddigi kormánypárti elit közvetítők révén rendszeresen pumpolta a mezőgazdasági vállalkozókat.

A visszaélésék feltárását a korábbi kormánypárt elutasította, az ügyészség pedig nem, vagy csak vonakodva kezdett vizsgálódni. A kereskedelmi média nagy része az oligarchák kezében van, az állami televíziót pedig Boriszov tíz éves uralma alatt a kormánypárt háziasította. Ez határozza meg, miről értesül az ország nagyobb része.

A hivatalnok kormány ebben a helyzetben a tengerentúlról kapott támogatást: az USA pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy több bolgár személy és cég ellen szankciókat léptet életbe, az úgynevezett globális Magnitszkij-törvény értelmében. Ezt a korrupcióellenes jogszabályt most két ismert bolgár oligarchára és több állami tisztviselőre alkalmazták. Megtiltották nekik és családtagjaiknak az USA-ba való beutazást, amerikai vagyonukat zárolták, cégjeiket tiltólistára tették. Az egyik ismert oligarcha Deljan Peevszki milliárdos, aki állítólag a bolgár nyomtatott sajtó nyolcvan százalékának a tulajdonosa, tévécsatornája és egyéb vagyona mellett több befolyásos internetes portálja is van. Pár hónapja még a török-muzulmán DPSZ párt parlamenti képviselője volt, s ellenzékből is befolyásolni tudta a kormány működését.

A másik szankcionált személy Vaszil Bozskov, aki tavaly még a bolgár szerencsejáték-ipar nagy részének ura volt. Közben azonban konfliktusba került Bojko Boriszov miniszterelnökkel és Ivan Gesev főügyésszel, s emigrációba kényszerült. Az amerikaiak szerint Bozskov is korrupciós-bűnöző hálózatot irányított. Az amerikaiak által megnevezett személyek között van Ilko Zseljázkov, a nemzetbiztonsági szakszolgálat volt helyettes vezetője, aki Peevszki embereként mozgatta a politikai szférát. Ugyancsak felkerült a listára egy volt gazdasági miniszerhelyettes és a külföldi bolgárok hivatalának korábbi vezetője. Utóbbi útlevelekkel kereskedett. A bolgár kormány is lépett: közbeszerzési tiltólistára helyeztek egy sor céget, amelyek az érintettekhez kapcsolható, s újabb vizsgálatokat kezdtek a korrupciós hálók feltárására.

Felmerül a kérdés, hogy miért csak most léptek Washingtonban, hiszen az amerikai illetékesek eddig is jól tudták ki kicsoda Bulgáriában, s hogy miként működnek az ügyek. Talán úgy számoltak, hogy fontosabb nekik Bojko Boriszov, aki lojális szövetségesként viselkedik a NATO-ban, mint hogy ilyen apróságokkal törődjenek. Ez a helyzet az EU-val is. Boriszov GERB pártja engedelmes tagja az Európai Néppártnak, Bulgária nem okozott gondokat a német-francia centrumnak az európai politikában. Ezért elnézték neki és társainak, hogy zsebre teszik a felzárkóztatásra kapott brüsszeli pénzeket. Ezt az állapotokat a bolgárok jó része viszont nem akarta elviselni, ezért voltak hónapokon át rendszeres tüntetések a politikai státus quo, a korrupció és gengszteruralom ellen. A tüntetők európai Bulgáriát akartak - közben a rezsimet a legutóbbi időkig az EU táplálta és fedezte.