Petro Porosenko korábbi ukrán elnök már 2015-ben arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg az egyik legerősebb egész Európában, azzal érvelve, sikerült feltartóztatnia az orosz agressziót. Zelenszkij figyelmeztetésnek szánta mostani kijelentését, sürgetve a NATO hathatósabb támogatását, sőt jelenlétét. Az ukrán elnök folyamatosan ostromolja a Fehér Házat, hogy nagyobb odaadásra sarkallja a döntéshozókat. Június derekán például Joe Biden amerikai elnökhöz fordult és a Fekete- és az Azovi tengeren kialakult helyzetre hivatkozva az ukrán flotta megerősítését szorgalmazta. Miután túl nagy lelkesedést nem tapasztalt, újabb nyilatkozatával borzolja a kedélyeket.
Orosz katonai elemzők, köztük a Lenta.ru honlap szakértője, elismeri, hogy az ukrán hadsereg már ma is az egyik legerősebb a kontinensen. Szárazföldi csapatainak létszáma megközelíti az oroszét. Csakhogy ez a számszerűség önmagában kevés. Minden attól függ, hogyan képesek lőszerrel, felszereléssel, technikával ellátni az egységeket. Márpedig az ukrán hadiipar gyenge, alapját még a szovjet időkben rakták le, modernizálásával pedig nem képesek megbirkózni.
A TASZSZ hírügynökség katonai kommentátora egy példán keresztül mutatta be, hol tartanak az ukránok a fejlesztésben. A „Bogdan” elnevezésű új önjáró tüzéregységről van szó, amelyen 2014 óta dolgoznak és állítólag jelentős tűzerővel és manöverező képességgel rendelkezik. Akár a 60 kilométer távolságban lévő célt is képes megsemmisíteni. 2018-ra ígérték, hogy rendszerbe állítják, de mind a mai napig még mindig csak tesztelik. És ha elkészül, akkor sem érnek vele sokat. Az oroszok már korábban kipróbálták és kiderült, hogy az orosz havas földeken csődöt mondtak. Helyettük az orosz szárazföldi csapatokat a modernizált önjáró lövegek egész arzenáljával látták el.
Függetlenné válásakor Ukrajna hatalmas hadiipari komplexumot örökölt Moszkvától. Több mint 4 millió embert foglakoztató 3594 vállalatot, a Szovjetunió űriparának csaknem egyharmadát. A kommentátor szerint, ezt a hatalmas vagyont elherdálták. Az oroszokkal kialakított hadiipari kapcsolatok megszakításával hatalmas veszteség érte az országot. Tegyük hozzá: Oroszországot is. Az orosz-ukrán katonai áruforgalom mintegy 8000 védelemhez szükséges terméket tett ki. Volt például olyan orosz hadászati rakéta, amelyhez ukrán technikai segítséget vettek igénybe. Az ukránok nem szállították le a korábban megrendelt és kifizetett hadihajókhoz szükséges alkatrészeket sem. A legnagyobb veszteség a légierőé: Ukrajna gyártotta egy sor harci, szállító helikopter és szárnyasrakéta hajtóműveit. Vadászbombázók alkatrészei mellett még az ejtőernyők is tőlük származtak.
Igen nagy az ukránok vesztesége. Mindent, amit az orosz kapcsolat megszakításával nélkülöznek, importtal kell helyettesíteni, ami gigászi pénzt követelne. Csakhogy pénz nincs, a segítség csak részleges. Ez sem jelentéktelen: 2018-ban a Pentagon 35 tankelhárító rakéta komplexumot szállított 210 rakétával. Nemrégiben Washingtonban döntés született a Kijevnek szánt katonai segítség 300 millió dollárra emeléséről. Az amerikaiak mindennek megfizettetik az árát: vissza kellene fogniuk az ukránoknak saját fejlesztésüket.
Ennek ellentmond, hogy az ukrán kormány jóváhagyta a védelmi ipari komplexum fejlesztési stratégiáját. Ami már csak azért is elképesztő döntés, mert ennél sokkal jelentéktelenebb programok finanszírozására sincs fedezet. Az orosz média az ügyet annyival elintézi, hogy a nagyratörő ukrán terveknek nincsen reális alapjuk, azt pusztán a hangzatos bejelentés kedvéért teszik. Ezek a megnyilvánulások mégsem maradnak visszhangtalanul. Napirenden tartják azt az elvárást, hogy a NATO kötelezze el magát jobban Ukrajna mellett.
Zelenszkij elégedetlen. Elvárta volna Biden elnöktől, hogy konzultáljon vele a Putyinnal való genfi találkozója előtt, torpedózza meg az Északi Áramlat 2 orosz vezeték befejezését. Ő a vezeték üzembehelyezésének feltételéül szabta volna, hogy Oroszország mondjon le a szakadárok által ellenőrzött területekről. Kemény kioktatásban volt része egyes, a kormánnyal szemben álló német politikusok részéről, akik úgy vélik, meg kell értetni Ukrajnával, nem fogják a végtelenségig pénzelni, mivel ezeknek a pénzeknek aztán nyoma vész.
Rosszul élik meg Kijevben az amerikai-orosz elnöki találkozót, amely a jelek szerint, Ukrajna ügyében semmiféle elmozdulást nem eredményezett. Marad, tehát, a retorika. Az ukrán Rada legutóbbi határozatában, már nem orosz agresszióról beszél, hanem háborúról, amit egyes orosz hírmagyarázók egyenesen hadüzenetként értékelnek. Természetesen, nem az, de jól érzékelteti a kijevi vezetés hangulatát.
