Külső tőkét vonna be az MVM

Mióta támogatja az Orbán-kormány a közvagyon magánosítását - tudakolta az állami energiacsoport tőzsdei tervei kapcsán Tóth Bertalan MSZP-elnök. A vagyonügyi államtitkár szerint a fogalomhasználat hibádzik. De nem.

Kóbor György MVM-elnök-vezérigazgató bejelentése szerint decemberben minden készen állhat arra, hogy az állami energiacsoport a tőzsdén is megjelenjen - emlékeztet Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős táca nélküli miniszterhez benyújtott írásbeli kérdésében az MSZP elnöke, Tóth Bertalan. Az állami cég már fel is vette a kapcsolatot három nemzetközi hitelminősítővel a befektetési ajánlás megszerzése végett. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az MVM a tőzsdeképességhez szükséges feltételek biztosítására törekszik, de a bevezetéssel kapcsolatos döntés a tulajdonosok felelőssége - emlékeztet az ellenzéki honatya.

Miközben Orbán Viktor például a 2011. évi tusnádfürdői beszédében kijelentette, hogy a gazdaságot az állam szerepvállalása révén kell átszervezni, a tőzsdei megjelenés a privatizáció irányába mutat. Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos ügyekért felelős államtitkár még 2019. decemberében is úgy fogalmazott, hogy a kormány legfőbb vagyonpolitikai célja az állami szerepvállalás erősítése, a közvagyon gyarapítása, értékének növelése, észszerű és gazdaságos hasznosítása.

A pártelnök azt firtatja, ki és mikor határozott a tőzsdei megjelenés ügyében, megszületett-e már a tételes döntés, mennyiben vált meghaladottá az állami szerepvállalás erősítését meghirdető vagyonpolitika, miért privatizálják az MVM-et és mekkora értéket képviselnek az így magánkézbe juttatott részvények.

"Az MVM privatizálására nem kerül sor" - fogalmaz válaszában Fónagy János. Szerinte a szóhasználat téves és félrevezető. Egy tőzsdei részvénykibocsátás keretében a vállalkozás újonnan kibocsátott részvények eladásával tesz szert külső tőkére - vázolja az államtitkár. Vagyoncsökkenésről tehát szó sincs, a friss tőkével megvalósítható növekedés révén pedig a részesedés értéke nő. Ezt semmilyen szempontból nem tartja összevethetőnek a kilencvenes évek közepén a baloldal által végrehajtott privatizációs intézkedésekkel, ami szerinte az állami vagyon csökkenéséhez és kulcsfontosságú ágazati pozíciók elvesztéséhez vezetett. Az elmúlt évek során az MVM ezeket szerezte vissza. Az energiacsoport bel- és külföldi növekedést tervez, amelynek egyik mérföldköve a tőkepiaci érettség és az esetleges tőzsdére lépés, amiben még nem született döntés - szögezi le Fónagy János.

Az államtitkári választ árnyaló számos tényező közül az egyik, hogy az MVM meghatározott hányada részvénykibocsátás esetén is magánkézbe, vagyis privatizálásra kerülne. Az új tulajdonosok leendő befolyásolási képessége attól függ, hogy a kibocsátott részvények névértéke miként aránylik a jelenlegi, kizárólag állami kézben lévő alaptőkéhez.