A több mint félszáz oldalas munkaanyag egyes részeiről a Magyar Kórházszövetség múlt heti – a sajtó teljes kizárásával zajló - konferenciáján beszéltek az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) képviselői. A dokumentum két törvény, egy kormányrendelet és további négy miniszteri rendelet módosításával folytatná - ahogy most mondani szokták - „a kórházi kapacitások fejlesztését”, az ellátórendszer szerkezetének „finomhangolását”. A javaslatcsomag része továbbá a védőnői rendszer átalakítása, a rezidensi ösztöndíjak korrekciója, az új alapellátási ügyelet újraszervezése. Ez utóbbiról Kapkodó ügyeleti reform – Jönnek a minisürgősségik – címmel írtunk június 10.-én. Mint akkor arról beszámoltunk: az orvosi ügyeletet 2022 januárjától az Országos Mentőszolgálat irányítása alatt működtetnék. Az új rendszert július elsejétől Hajdú-Bihar megyében tesztelik. Múlt pénteken a kórházszövetség konferenciájával egyidőben tájékoztatták az új rendszerről a megyében ügyeleti központokat működtető települések polgármestereit.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetői által tartott előadásokból az derült ki, hogy a kormányfő által múlt csütörtökön bejelentett „reform stop” ellenére is foglalkoztatja a rendszer irányítóit az intézmények gazdasági egységesítése és az alapellátás átalakítása is. A legnagyobb ívű változásokat a szolgálati törvénnyel, az intézmény-összevonásokkal, a kiskórházaknak a megyeiek alá rendezésével már elindították a járvány alatt a vészhelyzeti rendeletekkel. Közülük a fontosabbak az ágazati törvényekbe is belekerültek egy salátatörvénnyel a tavaszi ülésszak utolsó napjaiban.
Ezen felül a mostani javaslat azzal is foglalkozik, hogy hogyan lehet a párhuzamos ellátásokat megszüntetni, a gazdálkodásukat is szorosabbra fonni a megyei kórházakkal. Továbbá miként kellene a kis kórházakban sürgősségi centrumokat, kisműtőket, egynapos sebészeteket létrehozni.
A kórházszövetség konferenciájáról „kihallatszó” vélemények szerint az intézményvezetők egyöntetűen úgy hiszik, hogy a választásokig biztosan nem lesz már nagyobb változás a rendszerben. Pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szakmai javaslata szerint a jövőben nemcsak a betegellátás minőségmérését vezetnék be, hanem ösztönző bérrendszert alakítanának ki a kórházi vezetők számára. Az utóbbi figyelembe venné az intézmény gazdasági hatékonyságát és adósság felhalmozását.
Fenntartói és szakmai előadásokból az is kiderült, hogy korrigálnák az egyes esetek ellátásáért járó díjakat. Azt ugyanis elismerik, hogy egy kórház nem csak a vezetői hibából halmozhat föl adósságot, hanem az egyes ellátásokért a költségvetés sem téríti meg egy-egy beavatkozás reális költségeit. Ezt korrigálandó a veszteséges szakmák (például a sebészet, a belgyógyászat, az intenzív terápia) több pénzt kapnának. A finanszírozás javítására mintegy 45 milliárd forint van, melyből erre az évre 22-23 milliárd juthatna a kórházaknak. Az elképzelés szerint ez az összeg ösztönzőleg hathat a járvány miatt elmaradt és feltorlódott beavatkozások felpörgetésére is.
