Némi megkönnyebbülés tapasztalható Franciaországban. A regionális és megyei választás vasárnapi első fordulójában nem következett be a közvélemény-kutatók egyöntetű jóslata, a Marine Le Pen által fémjelzett jobboldali populista Nemzeti Gyűlés nagy áttörése. Hasonló folyamatoknak lehetünk tanúi, mint az utóbbi két évben, a keletnémet tartományokban rendezett választások alkalmával. Bár az előzetes felmérések a populisták előretörését mutatják, amikor a választásra kerül sor, sokan meggondolják magukat és józan döntést hoznak. A francia régióknak – például Spanyolországgal szemben – nincs ugyan különösebb jogkörük, törvényeket nem hozhatnak, a voksolásnak most mégis volt tétje, abból a szempontból mindenképpen, hogy ez az utolsó megmérettetés a jövő tavaszi elnökválasztás előtt. Le Pen azt remélte, ha néhány régió élére pártja politikusa kerül, az jelentős lökést ad neki és az általa vezetett Nemzeti Gyűlésnek (RN) az államfőválasztás közeledtével.
Ez azonban a jelek szerint nem következik be, igaz, a vasárnapi második forduló még hátra van. S az is óvatosságra int, hogy Provence-Alpes-Cote d’Azur (PACA) régióban, amelynek választói harmadát teszik ki a marseilleiek, még befuthat az első helyre a populisták jelöltje, Thierry Mariani: 4,5 százalékkal előzi meg az Emmanuel Macron pártja által is támogatott Renaud Museliert, a jobbközép Republikánusok (LR) politikusát. A hátrány ugyan nem tűnik behozhatatlannak, ám a zöldek harmadik helyen végzett jelöltje, a 16,9 százalékot szerzett Jean-Laurent Felizia jelezte, nem hajlandó visszalépni Muselier javára. Franciaországban a kétfordulós voksolásoknál –az elnökválasztás kivételével – nem az első két helyen végzett jelölt jut tovább, hanem azok, akik 10 százaléknál többet értek el.
Felizia bejelentése azt jelzi, hogy a mostani két forduló között a korábbiaknál csekélyebb mértékben jön létre a „republikánus front”, amikor az esélytelenebb jelölt visszalép az esélyesebb számára, hogy elkerüljék a szélsojobboldali politikus győzelmét az adott területen. Igaz, nem kizárt, hogy a zöldek politikusát végül mégis visszaléptetik. Már hétfőn, kivált a baloldal részéről felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint össze kell fogniuk a demokratikus erőknek a szélsőjobb ellen.
Bár Marine Le Pen terve – egyelőre legalábbis – nem vált valóra, mindez nem jelenti azt, hogy Emmanuel Macron lenne a voksolás nagy győztese. Gérald Darmanin belügyminiszter elismerte, komoly vereséget szenvedett a kormánypárt, a Lendületben a Köztársaság (LREM). Mivel a LREM jelöltjei sokhelyütt még a 10 százalékot sem érték el, így a két forduló között nem a párt lesz a mérleg nyelve, így az állva maradt Republikánusoknak nem lesz feltétlenül szükségük a támogatásukra.
A Republikánusok néhány régióban figyelemreméltóan szerepeltek. Ile-de-France-ban Valérie Pécresse majdnem 33 százalékot vert a „le penista” Jordan Bardellára, akit a RN nagy reménységének tartanak. Auvergne-Rhone-Alpes-ban a Republikánusok előző elnöke, Laurent Wauquiez 44 százalékon áll, 14 százalékot javított 2015-ös eredményén. Biztosan vezet Hauts-de-France-ban Xavier Bertrand, a Republikánusok korábbi elnöke, aki 2017-ben, a pártvezetői tisztségről való leváltása után lépett ki a tömörülésből. Várhatóan ő is indul a 2022-es elnökválasztáson. Bár a baloldal a teljes összeomlástól tartott, jó hír a szocialisták számára, hogy Bourgogne-Franche-Comté, Bretagne, Nouvelle-Aquitaine és Occitanie régióban is jelöltjük végzett az élen.
A regionális választást nem lehet a társadalmi hangulat fokmérőjének tekinteni. Rekord mértékű volt a távolmaradók aránya, ami ezúttal a regionális választásokon általában amúgy is jól szereplő mérsékelt jobboldalt, a Republikánusokat segítette. A 47,7 millió választópolgárból mindössze 15 millióan éltek szavazati jogukkal. Mint a Le Monde vasárnapi kiadásában írta, sokan még azzal sem voltak tisztában, hogy egyáltalán választás lesz.