Kortárs szobrok a Káli Art Parkban

Értelmezhető, érthető, és megfogható művészet: tizenhárom alkotó szobra látható a magántámogatással létrejött Káli Art Parkban.

A kortárs szobrászatot fókuszba állító, rendhagyó projekt indult útjára a Balaton-felvidéki Köveskálon: az értékteremtést, értékmegőrzést célul kitűző Káli Art Inn tulajdonosainak kezdeményezésére, magánmecenatúra keretében jött létre a Káli Art Park szabadtéri szoborpark, amely kortárs művészek alkotásait vonultatja fel.

A panzió parkjában látható műveket pályázat során választották ki: a hattagú zsűri – Topor Tünde, művészettörténész, Petrányi Zsolt, művészettörténész, Szabó Ádám, szobrászművész, Molnár Júlia, a Káli Art Inn Kft. tulajdonosa, Héjja Róbert, tulajdonos, a Káli-medence turisztikai egyesület elnöke, valamint Tóth Pál Sándor, art consultant, műtárgykezelő – több mint két tucat benyújtott munka közül tizenhármat jelölt ki, amelyek ingyenesen megtekinthetők.

A legjobbnak ítélt alkotás kapja az egymillió forint értékű Káli Art Díjat, és a művet a panzió tulajdonosai megvásárolják: állandó helye lesz a parkban, s a tervek szerint évről évre újabb munkák társulhatnak majd hozzá.

Színes látásmódok

Molnár Júlia elmondta: a Káli Art Inn falain is képzőművészeti alkotások szerepelnek, mivel Héjja Róberttel a kezdetektől szívügyüknek tekintik a művészeteket. – Korábban impulzusszerűen kezdtünk el képeket gyűjteni, ám aztán úgy gondoltuk, tanulni is szeretnénk e területről. Elvégeztünk egy kortárs képzőművészeti képzést, ahol megismerkedtünk Tóth Pál Sándorral, s megkértük, segítsen a meglévő gyűjteményünket felértékelni, rendszerezni. Beszélgettünk arról, hogy szeretnénk a kortárs művészetbe mecénásként, pártolóként is bekapcsolódni, elkezdtünk ezen gondolkodni. Hamarosan felmerült a szobrászat, amely bizonyos mértékben elhanyagolt terület – beszélt az indulásról az egyik ötletgazda, s egyúttal hangsúlyozta, hosszú távra, legalább tíz évre tervezik a projektet.

A szoborpark a legkülönfélébb műveket, technikákat jeleníti meg. Kiemelkedően színes és játékos pontja a térnek Bojti András Kék Moholynk című munkája, míg dinamikus és egyszerre drámai Szabó Menyhért gumiból készült Artwork című alkotása. Izgalmas darab az emberi civilizációt és a természeti világot párhuzamba állító Mérleg, Gilly Tamás műve, s meghatározó az ugyancsak a természetre reflektáló Nádsziget című, egy darabból öntött beton szobor, Mindák Gergely munkája. Az alkotó lapunknak elmondta: többnyire olyan struktúrák inspirálják, amelyek a természetben megfigyelhetőek, ilyen volt a nád is.

– A náddal kapcsolatban van valamilyen zsigeri érzésem: a nádas belseje titokzatos hely, és ez a titokzatosság valamiért vonzó számomra – nyilatkozta. Annak kapcsán, mennyire jelenik meg ez a természetközeli látásmód a kortárs szobrászatban, Mindák Gergely kifejtette: kérdéses, hogy a kortárs művészeti párbeszéd milyen mértékben távolíthatja el az eredeti alkotói érzeteket az ihletforrásoktól, s mennyiben befolyásolhatják külső elvárások az alkotói folyamatokat, ugyanakkor úgy érzékeli, mégis van relevanciája a természetből származó inspirációnak – hiszen ez mindenkire hat valamilyen módon.

Használni is szabad

A pályázat legjobbja Cseh Lili interaktivitásra ösztönző, Egem című munkája lett, amely az alkotó szándéka szerint a nagyvárosi lét élményét, az égbolt-hiányt idézi meg: a piros lemezből készült fülkébe ülve a néző egy nyíláson át tekinthet a bekeretezett égre. – Ez egy konkrét városi látvány, a lakásunk ablakából így lehetett látni az eget. Izgalmasnak találtam ezt az alapélményt egy szoborban megfogalmazni, és a szoborba ilyen módon bevonni a valóságot is – mondta lapunknak az alkotó. Kiemelte: érdekes kérdés, hogy mennyire működhet az alkotás, merik-e majd használni a látogatók.

Ám a szoborpark szerinte ezért is jó kezdeményezés, mert nyitott és bárki számára szabadon bejárható, közelebbről megismerhetők a munkák. – Nagyon kellenek az ilyenek a kortárs szobrászatnak, s még több kellene. Bízom benne, hogy ez az irány megmarad, erősödik, és egyre több lehetőségük lesz az embereknek szobrokkal találkozni – részletezte.

Noha a pályázatra már elkészült alkotásokkal lehetett jelentkezni, akad a művek közt a jelenünkre közelről reagáló is, mint Szirmai Nóra Proxemika című munkája, amely a személyes tér kézzelfogható interpretációját adja a 2020-as évre reflektálva. – A cím jelentése nem más, mint a kommunikáció és a hétköznapi tevékenységek során a személyek között betartott távolság. Az acélból készült forma egy apró rovar szárnyának sokszoros nagyításából épül fel, létrehozva egy gyakorlatilag megközelíthetetlen zárt teret. A szárny, mint a szabadság szimbóluma, körülöleli a láthatatlan teret, melyet az utóbbi időben kivételes figyelemmel kell távol tartanunk egymástól – beszélt a művész a szoborról, hangsúlyozva: kifejezetten fontos szerinte, hogy a kortárs művészet reagáljon a világ történéseire.

Lerombolni a gátat

A szoborpark kapcsán Szirmai Nóra kiemelte: fontosnak tartja, hogy az emberek közelebb kerüljenek a jelenkor képzőművészetéhez, különösen a kortárs szobrászathoz, ami némileg mostoha szerepben van. – Azt gondolom, az oktatás során nem kapunk kellő információt ahhoz, hogy a kortársakat kezelni tudjuk: van egy távolságtartás bennünk az ismeretlennel kapcsolatban, holott a művészet nem olyan dolog, ami értelmezhetetlen, érthetetlen vagy megfoghatatlan volna, jó lenne ezt a gátat lerombolni. Sokszor azt érzem, hogy nem mernek kérdéseket feltenni az emberek, holott meg lehet kérdezni, mi ez, mire utal, miért készült. Nem kell mindenkinek egyből tudnia, hogy az adott mű mit akar mondani, vagy ha neki nem mond semmit, az is rendben van – hangsúlyozta.

A felvetésre, vajon mennyire közismertek a kortárs szobrászok, s irányzatok, Cseh Lili is arról számolt be: ezzel Magyarországon nem állunk túl jól, mert a közönség leginkább a köztéri emlékműszobrászattal tudja azonosítani a kortárs szobrászatot, pedig a kettő nem fedi egymást. – Az előzőt leginkább alkalmazott műfajként lehetne definiálni, amivel a szobrászoknak csak töredéke foglalkozik, míg autonóm műalkotások (mint amilyenek ebben a szoborparkban lesznek láthatók) ritkán jelennek meg köztéren.

A másik megmutatkozási lehetőség is szűk: a művészeti galériák, főleg fizikai korlátok miatt kevésbé foglalkoznak szobrokkal, ráadásul sok művész nagy méretben, installációban gondolkodik, ami macerásnak tűnhet. Ezért több szempontból is jó, mondhatni hiánypótló kezdeményezés ez a kiállítás és a szoborpark, ahol helyet kapnak és látogathatók lesznek ezek a ritkán látott alkotások.

Infó:

Káli Art Park, Köveskál

Ingyenesen látogatható, minden nap 10-18 óra között

www.kaliartpark.hu

A kiállított művek alkotói: Bojti András, Cseh Lili, Erős Ágost Koppány, Gergely Réka, Gilly Tamás, Kalmár János, Kecső Kristóf, Mindák Gergely, Nagy Dániel, Szirmai Nóra, Szabó Menyhért, Tímár Elvira, Veres Balázs