Nehezen megy az egészségügyi alapellátás „újraindítása”. Az erről szóló, hétvégén kiadott miniszteri utasítás az orvosokat is megkeverte, így aztán a betegek sem tudhatják, mire számítsanak, ha a rendelőben akadna dolguk. A hétvégén küldték ki az alapellátóknak azt Kásler Miklós humánminiszter és Müller Cecília országos tiszti főorvos által jegyzett körlevelet, amelyben azt írták az érintetteknek, hogy mostantól „semmilyen a betegellátást, illetve a betegekkel való személyes találkozást korlátozó intézkedés nincs hatályban.” Ezért a háziorvosok, házi gyermekorvosok és az alapellátó fogorvosok minden korlátozás nélkül biztosítsák a személyes találkozást és betegvizsgálatot.
A háziorvosok szerint ez nem jelenti azt, hogy nem kéne megőrizni a járvány alatt kialakult és megszokott előjegyzési rendszert, amikor is a páciens telefonált és megmondták neki, mikorra jöhet.
A fogorvosok helyzete kicsit bonyolultabb. Náluk ugyanis nemcsak a páciens érkezési időpontja okoz bizonytalanságot, hanem a járványidőszak alatt bevezetett, úgynevezett 15 perces szabály is. Ez azt jelenti, hogy a pácienseket csak negyedórás szünetek közbeiktatásával jegyezhetik elő annak érdekében, hogy legyen idő két tömés között fertőtleníteni a rendelőt. Miután a Kásler és Müller jegyezte levél erre nem tér ki, most nem tudják, hogy ezt a szabályt továbbra is alkalmazniuk kell-e. Ha alkalmazzák, kevesebb beteget tudnak ellátni, és ez a finanszírozásukat is korlátozhatja, ha szeptembertől elindul a teljesítményfinanszírozás. Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, aki egyébként az orvosi kamara alelnöke, azt mondta lapunknak, hogy a Covid-protokoll továbbra is érvényben van. Azaz, a pácienseket ki kell kérdezni, és ugyanúgy mint a járvány előtti időszakban a sürgős esetek kivételével időpontra jönnek. Aki lázas, megfázott vagy akár herpesze van, annak a kezelését el kell halasztani.
Volt olyan fogorvos, akit az is megzavart, hogy a korlátozást feloldó levél kiadásával közel egyidőben antitest ellenőrző teszteket kapott a szakhatóságtól. Ám arról nem kapott tájékoztatót, mit is kezdjen vele. Ezt követően a kollégáinál érdeklődött arról, hogy ez mit is jelent: a tervezett beavatkozásokhoz tesztet kell végeznie, vagy oltási igazolást kell kérnie? Voltak olyan foggyógyászok, akik erről iránymutatást kértek a területi kormányhivataltól. Ám általában azt a választ kapták: nem tudják, őket sem tájékoztatták. Volt olyan hivatal, ahol előbb határozottan állították, hogy nincs szükség se tesztre, se oltásra, majd utóbb hozzátették: persze ebben nem teljesen biztosak.
Zavart okozott az is, hogy a tiszti főorvos és a miniszter levelében nincs megadva az a dátum, hogy mikortól kell „akadálymentessé tenni” a rendeléseket.
Az ostorosi háziorvos, Darvai László azt mondja, ő a járvány alatt sem zárta be a betegek előtt az ajtót. De akit lehetett, időpontra hívott. Úgy véli, a légúti panaszosoknak továbbra is érdemes lenne telefonon bejelentkezniük. Az orvos ugyanis néhány kérdéssel kiszűrheti, hogy az illető náthás vagy koronavírus fertőzése van. Hozzátette: most nagyon kevés fertőzés akad, a körzetében csaknem 70 százalékos az átoltottság, de persze soha nem lehet tudni, mit hoz a holnap.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének leköszönt elnöke is úgy értelmezte a levelet, hogy egyetlen beteg ellátását sem lehet elutasítani, bárkinek bármivel joga van jelentkezni az orvosánál. Rögtön hozzátette azt is: a kollégái továbbra is arra kérik majd a szülőket, hogy éljenek az előzetes telefonos konzultációs lehetőséggel.
Komáromi Zoltán budai háziorvos azt mondta, az ő rendelőjében is marad az időpontra érkezés, ők figyelnek arra, hogy a váróban legfeljebb két beteg legyen egyidejűleg, aki pedig csak valamilyen igazolásért jön, annak biztosítják a soron kívüli kiadást. De hogy ez gyorsan menjen, ahhoz is szükség van arra, hogy a praxisban dolgozók tudják, kinek, mit, mikorra kell előkészíteni és ezt segíti az előzetes telefonos bejelentkezés.
Keszhelyi Gyula, a tardi praxis tulajdonosa úgy értelmezte, hogy már nincs korlátozó intézkedés hatályban. Ha viszont a bejelentkező beteg Covid-gyanús, akkor automatikusan életbe lépteti a korábbi korlátozó intézkedéseket. Különösen hogy a mai napig sincs védőfelszerelése, ő ugyanis nem kapott az államtól ilyet. Hozzátette: „pestises beteghez sem megyek ki, és nem engedem be a rendelőbe sem.”
A levél keltette bizonytalanságokra Békássy Szabolcs, az országos kollegiális vezető háziorvos lapunknak azt mondta: a személyes orvos-beteg találkozások számát nyilván növelni kell, de a tervezhetőséget is meg kell tartani. Azaz indokolt megőrizni a telefonos bejelentkezéseket, az időpontra érkezés lehetőségét, azzal együtt is, hogy sürgős eseteket előjegyzés nélkül is ellátják majd a háziorvosok. Szerinte a körlevél semmiképpen nem jelenti azt, hogy ne élvezhetné mindkét oldal a telemedicina előnyeit, az elektronikus vényírást, vagy a távkonzultációt. Mint elmondta, az utóbbira már jogszabály is teremt lehetőséget.
