Kifogástalanul időzítette a Fidesz a “pedofiltörvényt”: az Európa-szerte vitatott jogszabályi módosításokat szinte közvetlenül a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló uniós vita előtt szavazta meg az Országgyűlés. Az elmúlt napokban több EU tagállam vezető politikusa súlyos aggályát fejezte ki az LMBTI közösséget diszkrimináló és az uniós értékeket szerintük súlyosan sértő törvényi előírások miatt. Előre borítékolható volt, hogy a Magyarországgal szemben folyó 7. cikkelyes eljárás keddre tervezett meghallgatásán is a homofób törvényeké lesz a főszerep.
Az európai ügyekért felelős miniszterek luxemburgi ülésére a benelux országok erőteljes hangú nyilatkozattal érkeztek, amelyben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy “a magyar parlament olyan jogszabályi módosításokat fogadott el, amelyek a gyermekek védelmének ürügyén hátrányosan megkülönböztetik az LMBTI személyeket és sértik a véleménynyilvánítás szabadságát”. Felszólították az Európai Bizottságot, mint az EU Szerződések őrét, hogy a rendelkezésére álló összes eszközt vesse be az uniós jog teljes körű tiszteletben tartásának biztosítására, beleértve Magyarország beperlését az uniós bíróságon. A dán, a francia és a holland tárcavezető a tanácskozás előtt külön is találkozott Vera Jourová bizottsági alelnökkel, hogy brüsszeli válaszlépéseket sürgessen.
A deklarációhoz a vita végéig még tíz ország csatlakozott: Németország, Franciaország, Finnország, Írország, Dánia, Spanyolország, Svédország és a három balti állam. Portugália csak azért nem, mert soros EU elnökként semlegesnek kell maradnia, fejtette ki utóbb az ország EU-ügyi államtitkára. A baltiakon kívül egyetlen közép- és kelet-európai tagállam sem írta alá a nyilatkozatot.
A deklaráció szelleme áthatotta a kétórás eszmecserét, amelyen Varga Judit igazságügyi miniszter képviselte a magyar kormányt. Vera Jourová bevezetőjében a legfrissebb fejleményeket vette elő: beszélt a vitatható eljárásról, amely lehetővé teszi az alkotmánybíróság tagjainak kinevezését a Kúriába, és szóvá tette a Klubrádió frekvenciájának Brüsszel szerint jogsértő megszüntetését. Megerősítette: vizsgálják, hogy az LMBTI-közösséget hátrányosan megkülönböztető törvény sérti-e az uniós jogot, különösen az oktatás, a véleménynyilvánítás szabadsága és a diszkrimináció tilalma terén. A 2019. végén tartott utolsó meghallgatás óta nem tapasztaljuk, hogy a magyar hatóságok erőfeszítéseket tennének a szerződésekbe foglalt európai uniós értékek érvényesítésére — fejtette ki Jourová az ülést követő sajtótájékoztatón.
A meghallgatás menetét ismerő forrásaink szerint az ülésen tíz miniszter kért szót, valamennyien bírálták a budapesti kormányt például t a melegjogok csorbítása, az akadémiai szabadság megnyírbálása miatt. Varga válaszában megvédelmezte a hagyományos családmodellt, és azt mondta, hogy a meleg közösség boldog és elégedett Magyarországon. A politikus a “pedofiltörvénnyel” szemben kritikus belga és francia kollgájával külön is tárgyalt.
A 7. cikkely keretében zajló meghallgatásról nem készül záróközlemény, az ülést levezető elnök nem fogalmaz meg következtetéseket. Az eljárás 2018. szeptemberében kezdődött, és célja annak megállapítása, hogy Magyarországon súlyosan sérülnek-e az Európai Unió alapértékei. Az elmúlt két és fél évben a tagállamok képtelenek voltak eldönteni a kérdést. Következő lépésként ajánlásokat fogalmazhatnának meg a magyar kormány címére, de ettől mostanáig ódzkodtak. A soros EU elnökséget képviselő Ana Paula Zacarias portugál államtitkár diplomatikusan csak annyit válaszolt a folyamat jövőjét érintő kérdésünkre, hogy reméli, a következő elnökségek szükség esetén az eljárás minden elemét alkalmazni fogják.