Kivételesen egyet kell értenünk Marine Le Pennel. A jobboldali populista Nemzeti Tömörülés elnöke ugyanis úgy fogalmazott, hogy a vasárnapi regionális választás eredménye „csalóka képet mutat” az alacsony részvétel miatt.
Persze nem kevés magyarázkodás volt ebben a mondatban, hiszen a 2015-ben még Nemzeti Frontnak nevezett párt messze elmaradt még a hat évvel ezelőtti regionális választáson elért eredményétől is. De Emmanuel Macron sem ünnepelhetett. Sőt ijedelemre van oka, mert az elnök által fémjelzett Lendületben a Köztársaság (LREM) országosan mindössze 10 százalék körüli eredményt ért el. Tehát a jövő évi elnökválasztás két favoritja mögött álló két politikai erő összesen úgy 30 százalékot szerzett, a tradicionális pártok, a Republikánusok és a szocialisták viszont váratlanul feltámadtak.
Korai lenne azonban örömtüzeket gyújtani a populisták visszaszorulása láttán. A problémák megmaradtak: sok francia továbbra sem érzi biztonságban magát, a menekültek integrációja ettől a visszaeséstől még nem gyorsul fel, és az igazi megméretésig, a jövő tavaszi elnökválasztásig túl sok idő van hátra - akár folytatódhat is az a trend, amely szerint Le Pen egyre jobban megközelíti Macront. Azért sem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani a voksolásnak, mert sok franciát - kivált a fiatalokat - nem hoz lázba a regionális választás. Igazi tétje nincs, hiszen a régiók nem rendelkeznek különösebb jogkörökkel, törvényeket sem alkothatnak.
A választás azonban megrémisztheti mind Le Pent, mind Macront. Nem zárható ki ugyanis, hogy valamelyikük végül be sem kerül a második fordulóba. Xavier Bertrand, a Republikánusok elnöke legalábbis rendkívül magabiztosan nyert abban az észak-franciaországi Hauts-de-France régióban, amelyet sokáig Le Pen fellegvárának tekintettek. Bertrand már jelezte, indulni fog jövőre, és nem is rosszak az esélyei. Előfordulhat tehát, hogy Le Pen és Macron addig-addig próbálja kifogni a szelet a másik vitorlájából, míg a befutó egy nevető harmadik lehet.