Egyesült Államok;választójog;Mitch McConnell;Joe Manchin;

Elbukni látszik az amerikai választójogi reform

Az eredeti, 900 oldalas, „A népért” címet viselő törvénycsomag reménytelenül elhasalt a szenátusban.

„Még mindig a velejéig rohadt” - utasította el Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakcióvezetője demokrata párti kollégája, Joe Manchin kompromisszumosnak szánt választójogi törvényjavaslatát. A kevéssé emelkedett szóhasználat érzékelteti, hogy mindkét oldalon magasra csaptak az indulatok. Az eredeti, 900 oldalas, „A népért” címet viselő törvénycsomag reménytelenül elhasalt a szenátusban, ahol a százból 60 voksra lett volna szükség, hogy egyáltalán vitára bocsássák. Ezzel szemben a szenátorok, ahogyan az várható volt, szigorúan a pártvonalak mentén, 50-50 arányban szavaztak. 

A jobboldal diadaltáncot jár, McConnell szerint egyszer s mindenkorra sikerült eltemetni a tervezetet. Kamala Harris alelnök és Chuck Schumer, a szenátusi többség vezetője viszont egyaránt azt mondta, hogy ez még csak a harc kezdete.

Mint minden rosszban, ebben a kudarcban is van valami jó – a Demokrata Párt legalább egyben tudta tartani a saját oldalát, ami reményt ad a közeli hetekben következő újabb összecsapások, például Joe Biden infrastruktúra-fejlesztési csomagjának vitája előtt. A demokrata párti tervezetben olyan pontok szerepeltek, mint a mindig kedden tartott választások napjának munkaszünetté nyilvánítása, a 15 napos előzetes szavazás és az általános levélszavazás lehetősége, a választókörzetek átrajzolásának a pártok helyett független testületekre bízása vagy a sutyiban a politikusok zsebébe dugdosott kampánypénzek kifehérítése. A jobboldal szerint mindez csupán a liberálisok pártérdekeit szolgálná és szövetségi diktátumot erőltetne a választásaikat eddig maguk bonyolító tagállamokra.

A Manchin szenátor által beterjesztett, sokkal szűkebb változat automatikus elutasítása azt mutatja, hogy Trump tábora mindent egy lapra tesz föl: meg akarja akadályozni a többségükben a Demokrata Pártot támogató feketék tömeges választási részvételét. A republikánus vezetésű államok sorra hozzák a voksolást nehezítő törvényeket. 

Indokként azt a hazugságot hozzák föl, hogy tavaly súlyos visszásságok történtek, és meg kell védeni a választások tisztaságát.

A liberális oldal előtt két út áll. A Biden-kormányzat megpróbálhatja az igazságügyi tárcát felhasználva visszaszorítani a tagállamok választójogi buzgalmát – ezzel azonban óhatatlanul a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság elé jutna a kérdés. A másik lehetőség az, hogy „A népért” törvény egyes pontjainak általános népszerűségét kihasználva faltörő kosként használják a tervezetet és elfogadtatása kedvéért végleg átírják a szenátusi játékszabályokat. Ez persze visszaüthet, ha jövőre kisebbségbe kerülnek, de ha tétlenül nézik a republikánus mesterkedést, akkor biztosan elveszítik a többségüket.