Példa nélküli, hogy az európai uniós állam- és kormányfők egy tagállami vezetőt pellengérre állítsanak. Márpedig ezt történt tegnap este Orbán Viktorral, akinek a brüsszeli csúcstalálkozón kellett magyarázkodnia a homoszexualitást a pedofíliával összekapcsoló törvénymódosítások miatt.
Orbán Viktor azt állította a csúcsra érkezve, hogy a vitatott törvény nem a homoszexuálisokról szól, annak célja, hogy a szülők dönthessenek, milyen szexuális nevelést adnak a gyerekeiknek. Azt is megemlítette, hogy szabadságharcosként a homoszexualitás betiltása ellen is harcolt a kommunizmus alatt.
Tizenhét uniós vezető – köztük Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök – ennek ellenére közös levelet publikált a jogszabály lapzártánkkor kezdődött vitájára. Az EU-intézmények elnökeinek címzett írásban nem utaltak Magyarországra, de egyértelműen fogalmaztak a szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció tilalmát érintő veszélyekről. „Sokféleségen alapuló és toleráns társadalmak vagyunk, amelyekben szabadon fejlődhet minden egyes állampolgár személyisége, beleértve a szexuális irányultságot és a nemi identitást” – írták a közös levélben.
„Miért nem távoznak az Európai Unióból?” – Orbánhoz fordulva ezzel indított az esti vitában Mark Rutte holland kormányfő. A politikus már a csúcsra érkezve is azt mondta, ebben az ügyben „térdre kell kényszeríteni” Orbánt. Hozzá hasonlóan több állam- és kormányfő elfogadhatatlannak minősítette a magyar „pedofiltörvényt”.
Keményen fogalmazott Alexander De Croo belga miniszterelnök is, akinek a hajtókáján szivárványszínű jelvény virított. A politikus szégyenteljes diszkriminációnak nevezte a magyar jogszabályt, amellyel Magyarország átlépett egy határt. „Nem lehet elfogadni a pénzügyi támogatást és semmibe venni a közös értékeket”, hangsúlyozta.
„Elfogadhatatlan összemosni a pedofíliát, a pornográfiát és a homoszexualitást”, mondta Xavier Bettel luxemburgi kormányfő, aki nyíltan vállalja a másságát. Beszállt a magyar törvényt bírálók kórusába António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki csütörtökön tárgyalt az EU27-ekkel. Emmanuel Macron francia elnök „őszinte és egyenes” eszmecserét sürgetett az európai értékekről, amely reményei szerint a jogszabályi módosítások visszavonására készteti Orbán Viktort. Kollégáihoz hasonlóan Macron is kérte az uniós intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges jogi lépéseket.
Didier Reynders igazságügyi és Thierry Breton belső piaci biztos már szerdán elküldte Budapestre Varga Judit igazságügyi miniszternek a magyar törvénnyel kapcsolatos brüsszeli aggályok listáját tartalmazó levelet. Az Európai Bizottság ebben tételesen felsorolta, hogy véleménye szerint a magyar előírások mely uniós szabályokat sértenek. Ezek közé tartoznak az EU Alapjogi Chartájának a magán- és családi élethez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát és a vállalkozások szabadságát rögzítő rendelkezései. Az uniós testület emellett vélelmezi, hogy a vitatott jogszabály ellentétes az audiovizuális tartalmakat és az e-kereskedelmet szabályozó irányelvvel is. A magyar kormány egy hetet kapott a válaszra. Ha az Európai Bizottság nem tartja kielégítőnek a budapesti érveket, akkor kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet. A brüsszeli reagálás arra mutat, hogy az EU intézményei ezúttal gyorsan szeretnék lezárni a vitát.
