Egy EU forrás alaposnak és olykor szenvedélyesnek nevezte az uniós csúcs első napjára időzített kétórás vitát a melegek jogait csorbító magyar törvényről, amelyben mind a 27 vezető szót kért. Angela Merkel német kancellár ellentmondásosnak, de “nagyon, nagyon őszintének” minősítette az eszmecserét, míg Alexander De Croo belga miniszterelnök egyenesen konfrontatívnak. Többen megkérdőjelezték, hogy van-e helye az Európai Unióban egy olyan országnak, amelyben nyíltan megsértik az emberi jogokat és méltóságot.
A tagállamok ritka egységben sorakoztak fel a homofób törvénnyel szemben, csak a lengyel és a szlovén vezető próbált a védelmére kelni. Sajtóhírek szerint Orbán Viktor a vita hevében megjegyezte: minden oldalról támadások érik. Charles Michel levezető elnök azzal zárta le a heves szócsatát, hogy emlékeztetett: az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti fölött, és az Európai Bizottság már megtette az első lépést ennek garantálására. Mint beszámoltunk róla, a biztosi testület két tagja szerdán levelet írt Varga Judit igazságügyi miniszternek, felsorolva a “pedofiltörvénnyel” kapcsolatos brüsszeli kifogásokat. A magyar hatóságoknak egy hetet adtak a válaszadásra.
A csütörtök esti vita alaphangját Mark Rutte holland kormányfő adta meg, aki már a csúcs előtt tett nyilatkozatában felvetette, hogy egy ilyen törvénnyel egyetlen országnak sincs keresnivalója az Európai Unióban. Kiszivárgott hírek szerint a véleményét a zárt ajtók mögött is megismételte, és azt javasolta Orbánnak, hogy indítsa el Magyarország kilépési folyamatát, ha kitart a jogszabály mellett. A portugál António Costa is azt fejtegette, hogy nem muszáj az EU tagjának maradni, lehet laza gazdasági szálakkal is kapcsolódni a szervezethez, mint például Norvégia vagy Svájc.
A homoszexualitását nyíltan vállaló Xavier Bettel luxemburgi kormányfő megbélyegzőnek nevezte a magyar törvényt, és azt mondta, hogy elfogadásával a magyarok átléptek egy határt. “Nem meleg lettem, hanem meleg vagyok. Nem attól lettem meleg, hogy tévét néztem. Ez nem választás kérdése”. Hasonló érveket hozott fel a vitában a belga Alexander De Croo is, azt hangsúlyozva, hogy homofóbnak lenni viszont igenis választás kérdése.
Stefan Löfven svéd miniszterelnök azt mondta, hogy a svéd adófizetők nem akarnak támogatni egy olyan országot, ahol melegellenes törvényeket fogadnak el. Emmanuel Macron pedig azt a költői kérdést tette fel, hogy mi történt a valaha liberális Orbán Viktorral. Angela Merkel rámutatott: a szexuális irányultságuk miatt segítségre szoruló fiataloknak szükségük van az állam támogatására. Macron is, Merkel is elítélte, hogy a magyar törvény a homoszexualitást egy kalap alá veszi a bűnözéssel.
Orbán Viktor a vita során állítólag védelmébe vette a jogszabályt, és azt állította, hogy félreértik vagy rosszul olvasták, mire Ursula von der Leyen elővette a szövegét és felolvasott belőle. Mario Draghi olasz miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország is elfogadta az EU szerződéseit, amelyek az Európai Bizottságot teszik meg az uniós jog őrének, így ennek a testületnek a hivatása eldönteni, hogy a hivatkozott jogszabály megfelel-e az elvárásoknak.
Varga Judit a Twitteren reagált Mark Rutte megjegyzéseire. Eszerint “nincs szükség a politikai zsarolások újabb epizódjára, Magyarország nem hagyja el az Európai Uniót, inkább megvédelmezi a kétszínűekkel szemben”.
