Bár kormányzati politikusok tesznek elfogadhatatlan kijelentéseket, annak nincs jele, hogy a Fidesz központi kampányt készülne építeni a melegekkel szembeni gyűlöletkeltésre – ezt ön nyilatkozta tavaly nyár végén a Népszavának. Ma is fenntartja állítását?
Véletlenül sem szeretném alábecsülni a káros voltát annak a nemrég elfogadott törvénynek, amely összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. Továbbra sem számítok azonban arra, hogy az LMBTQ-közösség ellen is olyan óriási, országos méretű kampányt indít a kormány, amilyen a menekültek, Soros György vagy „Brüsszel” ellen folyt.
Tehát azokkal ért egyet, akik szerint a homofób jogszabály puszta figyelemelterelés?
Nem tartom véletlennek az időzítést. Igen, ez egy figyelemelterelő hadművelet. Az oltással összefüggő kormányzati kommunikáció kifáradni látszik. Hiába áll egészen jól Magyarország a beoltottak arányát tekintve, az oltások száma csökken, a témával egyre kevésbé lehet kampányolni.
Mások inkább a Fudan Egyetemet emlegetik. Nagy az elutasítottsága annak, hogy kínai hitelből a Diákváros rovására méregdrága kínai egyetem épüljön Budapesten.
Pont ezzel akartam folytatni. Eddig a kormányzat szabta meg a politikai napirendet. Ahelyett, hogy a győzelemként tálalt oltási kampány után jött volna egy olyan ügy, amivel a kormány a saját narratívja szerint diktálhatna, előkerült a Fudan. A magyar társadalom többsége ebben nem támogatja a kormányt. A Repbulikon Intézet felmérése például arról tanúskodik, hogy még a fideszes szavazók harmada is ellenzi a kínai egyetemet. Ez mindenképpen vesztes téma a kormány számára, a sajátjai megközelítőleg sem állnak ki mellette olyan mértékben, ahogyan máskor szoktak. Az ellenzékiek és – ami a parlamenti választáshoz közeledve még fontosabb – a bizonytalanok is egyértelműen elutasítják a tervet. Az LMBTQ-közösség megítélését vizsgálva éppen fordított a helyzet. A Fidesz-szavazók nagyjából egységesek abban, hogy meglehetősen elutasítóak a szexuális kisebbségekkel szemben, míg az ellenzékiek és a bizonytalanok megosztottak a kérdésben.
Ha működik a figyelemelterelés, akkor miből gondolja, hogy a Fidesz megelégszik ennyivel, és nem folytatja az intenzív hangulatkeltést melegek ellen?
A Fidesz eddigi gyűlöletkampányai – azt hiszem, nevezhetjük így – nem egy belföldön valóságosan létező, ellenállásra is képes csoportot jelöltek meg ellenségként. Nem az ismerőseinket, a szomszédainkat, a barátainkat vagy a családtagjainkat célozták meg. Lehet, hogy túl bizakodó vagyok, de ezért nem számítok rá, hogy a kormány központi témává emeli a melegellenességet. Azt viszont nem mondom, hogy a kormány részéről nem várhatók újabb kirekesztő megnyilvánulások. Hiszen láthatjuk, hogy törvénybe foglalták a homofóbiát.
Orbán Viktor valószínűleg pontosan tudta, hogy a törvény nemzetközi tiltakozást vált ki.
Ha minket nem lepett meg, akkor bizonyára a miniszterelnök és tanácsadói is felkészültek rá. Sajnálatos módon azonban a magyar kormánynak a belpolitikában sokszor még használ is, ha az Európai Unióban elítélik valamelyik intézkedését.
A Fidesz eleve ezzel kalkulált?
Tipikus. Orbán megint előveheti a szabadságharcos retorikáját azzal az unióval szemben, amely „meg akarja mondani Magyarországnak, milyen értékek szerint éljünk”. Fontos jelzés, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megszólalt az ügyben. A kérdés az, hogy a tiltakozásokat követik-e szankciók. Ha nem – ahogyan eddig nem követték –, akkor a mostani vita érdemben nem fogja befolyásolni a kormánypárti és ellenzéki tábor támogatottságát. A Fidesz számára kedvező, ha csak szócsaták és közlemények szintjén zajlik a küzdelem.
