Orbánék nem értik az uniós klímacélt

Gulyás Gergelynek láthatólag nehézségeket okoz a "gondolkozz világszinten, cselekedj helyben"-elv megértése és alkalmazása.

A klímavédelem a 21. század egyik legfontosabb kérdése. Ha valahol csak a globális fellépésnek van értelme, akkor ez az az ügy - fogalmazott a kormányinfón kérdésünkre a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Európa, amelyhez a világ károsanyag-kibocsátásának hét százaléka kötődik, nem ezt követi - tette hozzá. Hogy ez a távlatos gondolkodás hiánya vagy valamilyen más, általuk még meg nem értett szemléletmód, azt nem tudja, de szerinte ez "messzire vezet". Az a klímavédelem, amely az Egyesült Államokat és Kínát nem vonja be, nem lehet hatékony, hisz ez a két állam felel a világszintű károsanyag-kibocsátás mintegy feléért - közölte.

Gulyás Gergely szavai leginkább úgy értelmezhetők, hogy a magyar kormány mindaddig nem érzi át az Európai Unió 2050-es teljes üvegházgáz-mentesítési vállalását, amíg ehhez a világ többi térsége nem csatlakozik. (Megjegyzendő, az Orbán-kormány, hosszas huzavona után, tavalyelőtt végül hozzájárult a közös uniós vállaláshoz.)

A Washington Post friss felmérése szerint Kína a világszintű légszennyezés 27 százalékáért ludas, az Egyesült Államok 11 százalékot tudhat magáénak (így kettejük részesedése 38 százalék), az Európai Unió pedig 6,4 százalékot képvisel. 2016-ban ugyanakkor Párizsban a világ szinte összes állama kiállt a másfél fok alatt tartott hőmérsékletemelkedés mellett. Bár Donald Trump elnöksége alatt az USA kilépett, az új, demokrata vezető, Joe Biden ígéretet tett a visszatérésre. Egyszersmind 2030-ig vállalta országa 2005-ös szén-dioxid-kibocsátási szintjének megfelezését, utalva egy unióshoz hasonló, 2050-es klímasemlegességi célra is. Kína ugyanezt 2060-ra ígérte meg.

Az Orbán-kormány ugyanakkor sokak szemében az EU szinte összes klímaerőfeszítésének alaptalan hátráltatója. A belső vitákban leginkább azt az álláspontot képviselik, hogy "fizessenek a nagy szennyezők". Kérdésünkre Gulyás Gergely ezt annyiban részletezte, hogy természetesen ebbe beleértik a hazai ipart is. A tavaly állami tulajdonba került Mátrai Erőmű (adózás után közel 43 milliárdos) veszteségét is a környezetvédelmi kiadások rovására írta. Ugyanakkor úgy vélte: a klímaterhek arányos elosztásával Magyarország jól jár, mivel a nagy szennyezők nem nálunk üzemelnek.