Frankfurter Rundschau
Már a német uniópártok frakcióvezetőjének is elege van a magyar kormányból, de annyira hogy már kétli: egyáltalán van-e helye még az országnak Európában. Ralph Brinkhaus kifejtette, akkora gondról van szó, hogy a CDU-CSU részéről felvetődik az egész tagság kérdése. Neki magának pedig nagy-nagy problémát jelent, hogy ha Budapest búcsút mond az egész európai értékkánonnak.
Kijelentette: Magyarországnak el kell döntenie, hogy benn akar-e maradni az értékközösségben. Az nem járja, hogy kimazsolázza a jót, az előnyöket, de a közös elvekből nem kér. Előzőleg, az uniós csúcson Merkel kancellár igen súlyos problémának nevezte az EU jövőjéről alkotott magyar elképzeléseket.
Ezzel szemben a szélsőjobbos AfD parlamenti csoportjának első embere azt fejtegette, hogy aránytalan módon beleártotta magát a magyarok dolgaiba a holland miniszterelnök, amikor arról beszélt Brüsszelben a múlt csütörtökön, hogy ha magyarok nem tartják magukat a közös normákhoz, akkor nyugodtan követhetik a brit példát. Gauland szerint az ilyesmi teljesen elfogadhatatlan, mert az nem tartozik a hollandokra, miként irányítja az országot a demokratikus megválasztott magyar vezetés.
És Brüsszel veszélyes vizekre téved, amikor megpróbálja megszabni egy tag belső berendezkedését, ugyanakkor büntetné azokat, akik szerinte erre nem hajlandóak. A politikus rámutatott, hogy ez az út végzetes, mert a központosított államhoz vezet.
Die Welt
A német szabaddemokraták frakcióvezetője úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor ezúttal túl messzire ment a melegek és a transz neműek diszkriminálásával, vagyis megint megsértette az uniós értékeket, ám azzal nem számolt, hogy immár más idők járnak és Brüsszelben besokalltak tőle. Merthogy amit csinál, azt ugyan konzervatív politikának nevezi, ám az valójában demokrácia ellenes – mutat rá Alexander Graf von Lambsdorff, akinek az apja annak idején pátyolgatta a Fideszt a Liberális Internacionáléban.
A konzervatív lapban megjelent kommentárban az FDP vezetője rámutat, hogy Orbán olyan forgatókönyvet alkalmaz, ami Oroszországból és Törökországból ismert. Szeletenként számolja fel a demokráciát. Az egyes lépések nem tűnnek veszélyesnek, ám az összkép teljesen egyértelmű. Így lehet 40 százalékkal kétharmadot szerezni. Ezért voltak Budapest utcáin a náci uszító lapot, a Der Stürmert idéző antiszemita plakátok. Ezért ostorozták a „Soros-zsoldosokat”, ezért paterolták ki a CEU-t.
Az új törvény hibátlanul illeszkedik a tekintélyuralmi irányvonalba. Ám a helyzet mégis más, mint idáig, hiszen egyrészt a Fideszt végre kihajították a kereszténydemokrata pártcsaládból. Másrészt a földrészen előbbre léptek a társadalmak, nyíltabbak, sokfélébbek lettek. A magyar párt melléfogott, amikor azt hitte, hogy a nagy többség elfogadja a nyílt diszkriminációt. Harmadrészt egyes kormányfők, mint a holland és a luxemburgi, személyesen is érintettnek érezték magukat a vitában.
Természetesen azonnal jött a panasz Budapestről, hogy az EU beleüti az orrát a magyarok dolgába. De pont nem ez történt. Rutte, Bettel és von der Leyen azt állapították meg, hogy bizonyos szabályokat be kell tartani. Az unió nem szövetségi állam, nem birodalom és nem is a népek börtöne, amely Brüsszelből irányítja és nyomja el a nemzeteket.
Önkéntes szervezet, de akinek nem tetszik, az mehet isten hírével. Egyébiránt értékközösség is, amelynek tagjai kötelezték magukat az emberi méltóság, a szabadság és a demokrácia tiszteletben tartására. Az intézményeinek pedig ügyelniük kell az alapnormák betartatására.
Az igazi reményt ebben a helyzet a magyarok jelentik saját maguk számára, mert vannak közöttük elszánt demokraták. Az ellenzék most Izraelre veti vigyázó tekintetét, miután ott összefogással sikerült kipiszkálni a hatalomból Netanjahut. Graf von Lambsdorff emlékeztet arra, hogy Németország igencsak sokat köszönhet a magyar nép szabadságvágyának, márpedig jó jel, hogy ez a vágy továbbra is él. És ha bizakodhatnak a magyar demokraták, akkor van remény Európa számára is.
Frankfurter Rundschau
A német zöldek kancellárjelöltje úgy látja, hogy nem szabad kirakni Magyarországot az unióból, inkább fokozni kell a nyomást az Orbán-kormányra, hogy tartsa be az alapjogokat. Baerbock hozzátette, hogy Németországnak ugyanakkor végre követelnie kell a Bizottság aktív fellépését, tehát hogy az vesse be a rendelkezésére álló eszközöket. Merthogy a politikus szerint Berlin sokáig hallgatott a magyar demokrácia leépítése láttán. Tágra nyílt szemekkel vette tudomásul, ahogy a jogállamot egyre újabb és újabb negatív hatások érték.
Ám most folytatni kell a megkezdett kötelezettségszegési eljárásokat, pl. a felsőoktatási törvény ügyében. Ennek részeként Brüsszelnek haladéktalanul kezdeményeznie kell, hogy az Európai Bíróság vessen ki büntetést a magyar vezetésre.
Reuters
A nem éppen diplomatikus fellépéseiről híres cseh elnök gusztustalannak nevezte a transz nemű embereket, amikor az LMBT-ellenes magyar törvényről beszélt, és egyben védelmébe vette a magyar jogszabályt. Mint emlékezetes, a múlt heti uniós csúcstalálkozón a részvevők nagy többsége egészen másként ítélte meg a szabályozást, de Zeman szerint ők ily módon beleavatkoztak a magyar belügyekbe.
Azzal érvelt, hogy Orbán Viktor nem a melegek ellen van, de azt nem fogadja el, hogy a nem felvilágosítás során manipulálják nem csupán a szülőket, hanem a gyerekeket is. Ezért ő a maga részéről nem lát okot, hogy ne értsen egyet a magyar politikussal, annál is inkább, mivel már tele van a hócipője a női egyenjogúság harcosaival, a „Me Too”-mozgalommal és a prágai Büszkeség menetével. A jelentés ugyanakkor felidézi, hogy a Bizottság az Európai Bíróság elé akarja vinni a homofób magyar jogszabályt.
Financial Times
„Aki tényleg keresztény, az tisztában van azzal, milyen fontos erény a tolerancia”. Ezt olvasták Orbán Viktor fejére a brüsszeli EU-csúcson, de a magyar vezető kapott más kritikákat is. Olasz kollégája, valamint a Bizottság első embere elmagyarázta neki, hogy az új, LMBT-ellenes jogszabály nem felel meg a keresztény erkölcsnek. Macron francia elnök úgy foglalt állást, hogy itt alapkérdésről van szó, miután a magyar, lengyel és szlovén vezetés alapvető kérdésekben megy szembe a közös értékekkel.
Diplomaták elmesélték, hogy ilyet még nem láttak: egyre csak zúdultak a vádak, mindenki hangot adott a sok-sok éven át felhalmozódott keserűségnek, úgy hogy Orbán igencsak nyalogathatja sebeit, miután teljesen elszigetelődött. Csak Lengyelország és Szlovénia fogta a pártját. De hatalmas a szakadék Magyarország és a többiek között, sőt, csak tovább mélyül.
Az illiberális demokrácia és a hagyományos keresztény értékek önjelölt zászlóvivője a végén jóformán kegyelemért könyörgött, amikor elárasztották a panaszok. Azt kérte, hogy a jelenlévők próbálják meg átélni a helyzetét, miután mindenhonnan csak támadások érik. De a többieknek elegük van belőle, a többi közt a jogállam leépítése, a sajtószabadság és a kisebbségi jogok visszaszorítása miatt. És most már nem védte meg Merkel sem.
Ráadásul a múlt héten már az Európai Parlament feloszlatását szorgalmazta és azt mondta, hogy az unió mind jobban emlékeztet a szovjet birodalomra. A Bizottság viszont új kötelezettségszegési eljárást kíván indítani a homofób jogszabály miatt, bár az sokáig tart, amíg lesz belőle valami.
A másik oldal ugyanakkor reméli, hogy az anyagi megtorló intézkedések majd jobb belátásra bírják Orbánt. Brüsszel leállíthatja a pénzeket, ha Magyarország nem tesz eleget a gazdasági reformokra tett ígéretének, továbbá be lehet vetni a jogállami mechanizmust is.
Politico
Covidos lett a luxemburgi miniszterelnök, két nappal azután, hogy hazatért a brüsszeli EU-találkozóról. Bettel, akinek hozzászólását többen megkönnyezték, miután elmesélte, milyen nehéz elfogadtatnia magát melegként még a saját családján belül is, ugyanakkor keményen bírálta Orbán Viktort, most 10 napra önkéntes karanténba vonul. De otthonról tovább dolgozik.
Tünetei enyhék: láz és fejfájás jelentkezik nála, de hivatala szerint a többi állam- és kormányfőt nem fenyegeti veszély, mert egyrészt maszkot viseltek az összejövetelen, másrészt ügyeltek a távolságtartásra. A politikus különben idáig egy oltást kapott: AstraZenecát.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Lassan magukra találnak a magyar vállalatok a járvány után, a növekedési ütem tart a korábbi szint felé, csak Orbán Viktor jelent változatlanul kockázatot. A Bosch távozó igazgatója úgy fogalmaz, hogy a kilátások jók, ám a levegő egyre ritkul. A névleges bérek megugrottak, de persze a forint gyengülése folytán reálértékben már korántsem akkora a javulás. Továbbra is jelentkezik a nyomás a magasabb keresetek érdekében, viszont az infláció lényegesen meghaladja az EU átlagát. Ugyanakkor a külföldi befektetők számára változatlanul vonzóak az alacsony bérek.
Csak a Bosch tavaly 73 milliárd eurót ruházott be, az ország legnagyobb ipari munkáltatójaként. De persze a ragály nála is visszavetette a dolgokat. A magyarok jól állnak az oltásokat tekintve, viszont listavezetők, ha a halottak számát az összlakosságra vetítjük. De pl. az Erste ez évre majdnem 7 százalékos fejlődési tempóval számol.
Viszont a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete úgy látja, hogy a kormány konfrontatív európai irányvonala fékezheti az előrelépést, miközben nagy pénzeket vár Brüsszeltől.
