Mától nem kötelező elfogadni a nyugdíjat

A hatályba lépő módosítás lehetővé teszi, hogy mindenféle következmény nélkül folytathassuk a munkát és fél év, egy év múlva újból kérelmezhessük a nyugdíjba vonulásunkat.

Néhány ponton kedvezőbbé válik július 1-jétől a nyugdíjak megállapítása – ezt furcsa, bár egyáltalán nem szokatlan módon a felsőoktatási törvény módosításaként fogadta el májusban a parlament kormánypárti többsége. A legfontosabb változás, hogy a nyugdíjmegállapító határozat közlésétől számított 15 napon belül bárki azt mondhatja, ez így nekem nem jó, ennél több pénzre van szükségem, visszavonom a nyugdíjigényemet. Erre eddig nem volt lehetőség, mert a nyugdíjbiztosítási eljárások egyfokozatúak voltak, fellebbezni nem lehetett, csak törvényszéken volt mód megtámadni a határozatokat, amit a nyugdíjba készülők többnyire akkor sem vállaltak, ha valamilyen törvénytelenséget találtak az eljárásban. A Magyar Közlöny 97. számában megjelent mostani módosítással a nyugdíjszakértő szerint sokan kerülnek megnyugtatóbb helyzetbe, ha a számukra megállapított konkrét összeget kevésnek találják. Farkas András szerint például a Nők40 kedvezménnyel nyugdíjba készülők közül többen is megdöbbennek, amikor megtudják, mennyi lesz a nyugdíjuk. Nem kevesen vannak, akik azt mondják, inkább dolgoztam volna még egy évet vagy másfelet, ha tudtam volna, hogy csak ennyit kapok – de már nem léphettek vissza.

Inkább csak a felesleges félelemtől és idegeskedéstől szabadítja meg a módosítás a rokkantsági ellátásban részesülőket, amikor elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt. Rengetegen tartottak attól ugyanis, hogy épp az egészségkárosodásuk miatt kiesett keresetük csak nagyon alacsony nyugdíjra teszi őket jogosulttá, s mi lesz, ha még a rokkantellátásnál is kisebb összegből kell megélniük idős napjaikban. Ha ez derül ki az öregségi nyugdíj megállapításakor, 15 napon belül ők is visszaléphetnek és megszakítás nélkül, életük végéig kaphatják a rokkantsági ellátást. A visszalépési lehetőség természetesen azokra is vonatkozik, akik betöltötték ugyan a nyugdíjkorhatárt, de valamennyi időt még rádolgoznának, hogy növeljék a későbbi nyugdíjuk összegét.

Eddig is joguk volt a kormányhivataloknak arra, hogy a nyugdíj megállapítását követő öt éven belül egyszer az illető számára kedvezőtlenebb döntést hozzanak, ha kiderült, hogy magasabb összeget állapítottak meg vagy jogosulatlanul számítottak be valamilyen időszakot, de Farkas András most azt is hozzátette, hogy ez az amúgy nagyon ritkán alkalmazott eljárás a jogosultsági idő megállapításánál is lehetővé vált az ötéves időszakon belül.

Ha az özvegy tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelt, de a társa halála után egy évvel azt állapította meg a felülvizsgálatát végző bizottság, hogy olyan sokat javult a gyerek állapota, hogy már nem tartozik ebbe a körbe, az apa vagy anya nem kaphatta tovább az elhunyt házastársa nyugdíjának 30 százalékát jelentő özvegyi nyugdíjat. Mától azonban kérelem alapján mégis hozzájuthat a pénzhez, ha a gyerek árvaellátásban részesül.

Szintén nem érint sok embert, de a vendéglátásban dolgozó nyugdíjhoz közeledőknek fontos, hogy tavaly június 30-ig a felszolgálási díj 81 százalékát, utána azonban a teljes összegét figyelembe veszik a nyugdíj megállapításakor. A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülőknél még mindig szüneteltetik az ellátás folyósítását, ha az illető munkát vállal és a keresett összeg túllépi a minimálbér tizennyolcszorosát, vagyis idén nagyjából a hárommilliós éves határt. A most hatályba lépő módosítás tisztázza, hogy akkor is januártól kell figyelembe venni a magasabb minimálbért, ha azt csak év közben fogadták el – ahogy az az idén is történt. Az is némi kedvezmény, hogy csütörtöktől minden nyugdíjbiztosítási eljárás illetékmentessé válik.