Exportkorlátozás és extra adó jöhet az építőanyagokra

Bejelentette a miniszterelnök, hogy miként lépnek fel az építőanyagárak emelkedése ellen. Gyors megoldásban ne is reménykedjünk.

Az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) felmérése szerint országosan az építőanyagárak 9-72 százalékkal emelkedtek január óta termékcsoportól függően. A legkisebb növekedést a hideg padlóburkoló lapoknál és zsaluköveknél mérték, míg 72 százalékkal drágultak a faanyagok, sőt az előrejelzések szerint a második félévben további áremelkedések jönnek. Az okok összetettek, a pandémia alatt az egész világon visszaesett a feldolgozott építőanyagok gyártása, ám az elhalasztott kereslet egyszerre zúdult rá a piacra, ami önmagában az árak jelentős emelkedését hozta magával. A magyar piacon a extra keresletet teremtett a kormány felújítási támogatása, bár a piaci szereplők szerint nem ez a baj okozója.

A kormány több tagja már hetek óta jelezte, hogy az áremelkedések letörésére intézkedéseket fognak bevezetni, ezen tervekről Orbán Viktor péntek reggel beszélt az állami rádióban. Eszerint októbertől kiviteli korlátozást vezetnek be az itthon gyártott építőanyagokra, mert a kormány úgy véli, a hazai drágulás egyik oka a megugró kivitel. A több hónapos csúszást az okozza, hogy a kiviteli korlátozást engedélyezni kell az Európai Bizottságnak is, hisz egy ilyen intézkedés súlyosan korlátozza az unió egyik alapelvét, az áruk szabad áramlását. Már ezt megelőzően az itthon gyártott alapanyagokra exportbejelentési kötelezettséget írnak elő, amit ráadásul állami elővásárlási joggal kombinálnának. A kormány különadó kivetésével lefölözné a drágítás miatt képződő extraprofitot. Az elképzelések szerint egy bizonyos árszint felett adóban elvonnák a felár 90 százalékát. A miniszterelnök azt nem részletezte, hogy adót kivetni csak az Országgyűlés tud, vagyis ez az intézkedés is csúzhat, mert össze kell hívni parlament rendkívüli ülését vagy meg kell várni az őszi ülésszakot.

A kormány szerint a bányászati termékek (sóder, homok) esetében a magas árak egyik oka a szűkös kínálat. Ezért azt tervezik, hogy azon bányáknál, amelyekre már több mint egy éve kiadták az engedélyeket, ám a jogosultak nem kezdték meg a termelést, visszavonhatják a kitermelési jogokat. Nagy kérdés, hogy a kitermelési jogok hosszadalmas újraosztása miként növelné a kitermelést, ha lesz is a fenyegetettségnek valami hatása, akkor hozzáértők szerint az inkább fékező lesz. A jelenlegi árak mellett ugyanis minden tulajdonos a minél korábbi nyitásban érdekelt. A kormánytól nem teljesen függetlenül a Gazdasági Versenyhivatal is több vizsgálatot folytat, ugyanis egyes részpiacokon olyan mértékű drágulást tapasztaltak az év első felében, ami piaci folyamatokkal nem magyarázható. A sóder, a cement, a tégla, a gipszkarton esetében merült fel ennek gyanúja. A minap Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, hogy egyes építőanyag-ipari gyártók mintha arra törekednének, hogy az áremelések révén a kormány által adott lakásfelújítások támogatásokat „átszivattyúzzák” az építőanyagiparba, ám ezeket a feltételezéseket eddig hivatalos vizsgálatoknak nem sikerült bizonyítaniuk.

Az csak később Szijjártó Péter, mint a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs vezetőjének szavaiból derült ki, hogy a miniszterelnök által vázolt tervekről még nem döntött sem a Szijjártó-féle testület, sem a kormány. Ez utóbbi a jövő héten tűzi napirendjére.