Az osztályozott homok, valamint az osztályozott és a természetes homokos kavics esetében 700, az osztályozott kavicsnál 900, a cement esetében pedig 20 ezer forintos tonnánkénti árnál szabta meg a kormány a kiegészítő bányajáradék fizetésének küszöbét. Vagyis az az építőanyagok kitermelését, gyártását végző a vállalkozás, amelyik ennél drágábban értékesíti ezen termékeket, a különbözetre vonatkozóan 90 százalékos különadót köteles fizetni – derül ki a csütörtök esti Magyar Közlönyből.
Az előírás csak a nettó 3 milliárd forintnál magasabb éves árbevételű cégekre vonatkozik, ami így a Niveus Consulting Group összesítése szerint összesen 11, az érintett ágazatba – kavics, homok, agyagbányászat, kőfejtés, gipsz, kréta bányászat, cementgyártás, mész és gipszgyártás – tartozó vállalkozást érint. Ezen cégek adózott eredményére jutó forgalomarányos tavalyi nyeresége átlagosan 28 százalék. Ez valóban magasabb, mint az építőipari ágazatba tartozó egyéb cégek esetében – mutatott rá Bagdi Lajos, a Niveus adótanácsadási partnere.
A kormányrendelet szerint a kisebb cégeknek is a fenti hatósági árakat figyelembe véve kell kialakítaniuk árazásukat, ellenkező esetben adóhatósági eljárást kockáztatnak. A havonta fizetendő kiegészítő bányajáradékot a rendelet szerint közegészségügyi célú állami magasépítési beruházásokra fordítják majd.
Április óta gyakorlatilag sokkolja a kivitelezőket az építőanyagok drasztikus áremelkedése. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének felmérése szerint tavaly év vége óta a faanyagok ára 72 százalékkal drágult, de a hőszigetelőanyagokért is 47, a gipszkartonért 23, a betonért 12 százalékkal kell többet fizetni. A drágulás okai főleg világpiaci folyamatokra, logisztikai, áruellátási nehézségekre vezethetők vissza, de a kormány szerint az árhullámra mások is felülnek a tisztességtelen haszonszerzés érdekében.
A drágulás fékezése érdekében a kormány exportkorlátozást akar bevezetni bizonyos termékekre legkorábban októbertől, mert erre az EU-nak is rá kell bólintania. Addig is egy most megjelent másik rendeletben regisztrációs kötelezettséget írt elő a kormány bizonyos „az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek” kivitelével kapcsolatban. Ezeket az anyagokat - a kavicsot, sódert, cementet, vas és acél termékeket - csak a bejelentés tudomásul vételét követően lehet kivinni Magyarországról. A kormány 10 napon belül jelez vissza a regisztrációval kapcsolatban, ezalatt megvizsgálja, hogy az építőanyag külföldre történő értékesítése „jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését, ezzel veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra”. A magyar államnak az eljárás során elővásárlási vagy vételi joga van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül.
A regisztrációt a határon a vámhatóság és a rendőrség is ellenőrzi majd, a bejelentés elmulasztóira pedig akár 5 millió forint bírságot is kiszabhatnak, az építőanyagot pedig zár alá veszik, és arra az államot szintén vételi jog illeti meg.
