benzinár;üzemanyagár;gázolajár;Magyar Ásványolaj Szövetség;Pletser Tamás;

Lélektani határ felett a nafta literje

Több hazai kúton már ma 5-össel kezdődik az üzemanyag literára, bár az átlag még nem döntött csúcsot. Szakértők nem számítanak további jelentős drágulásra.

Számos olyan hazai töltőállomást találtunk, ahol 500 forintnál drágábban adják a benzint és a gázolajat. A Holtankoljak.hu adatbázisa alapján 6-6 - pontosabban 3-3 egymással szembeni - olyan töltőállomásra leltünk, ahol a tarifák meghaladják a lélektaninak tartott félezer forintos határt. A kétes dicsőségű abszolút első helyezés az M6-menti, Dunaújváros-kelet, illetve -nyugat megjelölésű OMV-kúté, ahol a kimutatás szerint 10 fillér híján 510 forintért mérték a gázolaj literjét. Ugyanitt 10 fillér híján 503 forintért adták a benzint is. Utóbbi üzemanyag 1234 tagú országos listáján csak a Mol M7-en üzemelő siófoki-sóstói, észak- és dél megjelölésű egysége bizonyult drágábbnak. Itt egy liter 95-ösért 504 forintot kértek. Ez az egység az 1243 tagú gázolajlistán 501 forint 90 filléres literárral a harmadik legdrágább. A Shell M1-menti, remeteségpusztai észak- és dél-megjelölésű egysége 503 forint 90 fillérrel a gázolajár-sorrendben a második legdrágább. A benzinárlista szerint ugyane lánc M3 Gelej-Mezőkeresztes elnevezésű északi és déli egysége 501 forint 90 fillérrel a harmadik legdrágább.

A legolcsóbb 95-öst és gázolajat ugyanakkor egyaránt a kisapostagi, nem nagy lánchoz tartozó kúton kapni, 401, illetve 404 forint 90 fillérért. E tekintetben a legolcsóbbak között néhány hasonló, "szürke" kút mellett leginkább Auchan-egységek sorakoznak.

Mindezek ugyanakkor csak szélsőségek. Az átlagár ugyanis az elmúlt hónapok szinte töretlen drágulása ellenére számításunk alapján még nem éri el a 450 forintot. (A két termék csak június eleje óta körülbelül 20 forinttal drágult.) E tekintetben a rekord 2012 elején állt be 451, illetve 453,5 forintos átlagos benzin- és gázolajárral. A 30-40 forintos árkülönbségekről szóló, közkeletű tájékoztatásokhoz képest a tarifakövető oldal tanúsága szerint a valóság inkább a 90-100 forint, országosan, egyidejűleg, egyazon termékre. Ez még a négy évvel ezelőtti, hasonló felmérésünkhöz képest is táguló árszórásról tanúskodik.

Az eleve drágább prémiumüzemanyagok literjéért a forgalmazók többsége már ma félezer forintnál többet kér. A 100-as benzin terén a mezőkeresztes-geleji Shell-kutak 557 forinttal viszik el a pálmát. (Ez azért lehet különösen fájó, mert mióta tavaly megemelték a 95-ös bioarányát, néhány régebbi autómárkába alacsonyabb etanoltartalmú, csúcsminőségű termékeket ajánlanak. Tavaly óta ezek forgalma ki is lőtt.) A prémiumgázolajat az M0-s szigetszentmiklósi OMV-kútján mérték a legmagasabb, 537 forintos tarifán.

Bár a hazai üzemanyagárak átlaga a közeljövőben megdöntheti az eddigi rekordot, onnan már inkább a csökkenés valószínűbb - vélekedett lapunk megkeresésére Grád Ottó, a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. Az elmúlt időszak szinte töretlen drágulása elsősorban a nemzetközi nyersolajár emelkedésének tudható be. Bár az Európában irányadó, Brent típusú termék hordója lassan közelít a 80 dollárhoz - miközben az ár tavaly áprilisban még a 10 dollár alá is "benézett" -, néhány tényező a további drágulás ellen hat. Kínálati oldalról a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) két oszlopos tagja, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek között mélyreható viták látszanak kibontakozni. Az elmúlt hónapok során a koronavírus-válságból kilábaló kereslet további emelkedését pedig a delta-variánssal kapcsolatos aggályok fékezhetik. A főtitkár ennek tudja be az elmúlt napok során 73-74 dollárra visszacsökkenő kurzust is. A 80 dolláros olajárszintet erős korlátnak látja.

Hasonlóan fontos a forint árfolyama is. E tekintetben kérdés, a nemrég kamatot emelő jegybank mit lép a változatlanul magas inflációra, illetve a hosszabb erősödés utáni újabb forintgyengülési hullámra. E hatás olyannyira lényeges, hogy míg 2012-ben 120 dollár körüli olajár mellett tetőztek a hazai tarifák, most ugyanazt a szintet már 80 dollár körül elérhetik, ami egyértelműen a forintgyengülés számlájára írható. Mindemellett a főtitkár azt is megjegyezte, hogy a nagyarányú átlagbéremelkedés miatt egyazon - akár rekordszintű - áron ma jóval több üzemanyagot vásárolhatunk, mint kilenc éve. Vásárlóerő-egyenértéken, az általános áremelkedést figyelembe véve is "értéktelenebb" ma egy 450 forintos üzemanyag, mint 2012-ben - fejtette ki Grád Ottó.

Az üzemanyagok egyidejű, 90-100 forintos árszórása több, lapunk által megkérdezett szakértőt is meglepett. Az átlagos árrés - vagyis a nagykereskedelmi és végfelhasználói tarifa közötti különbség - ugyanis a hírek szerint nem nagyobb literenként 8-10 forintnál. Ebből a szempontból nem a sokkal magasabb tarifa a rejtély - hisz a forgalmas kutakon drágábban is elfogy a termék -, hanem a nagykereskedelmi árnál adott esetben jóval olcsóbb kúttarifa.

Kapcsolódó felvetésünkre Grád Ottó mindenek előtt leszögezte: szervezetük hangsúlyozottan nem nyilvánít véleményt üzemanyag-tarifákról, illetve a tagvállalatok üzletpolitikájáról. Általánosságban ugyanakkor a "normálisnál nagyobb árkülönbségek" okaként elképzelhetőnek tartotta, hogy jelentősebb áremelkedési ütem mellett kisebb forgalmú kutak esetleg a többieknél olcsóbban adhatják korábban, még alacsonyabb áron beszerzett készleteiket. Úgyszintén hangsúlyozta, hogy a kúttarifa megállapítása teljesen szabad. Ennek szintjét így gyakorta a helyi viszonyok, a környékbeli egységek árazása alakítja. Úgyszintén keveseket lephet meg az a tény, hogy a legdrágábbak az autópálya-menti egységek, a legolcsóbbak pedig az eldugottabb, kevéssé márkás kutak. Előbbiek üzemeltetése is drágább is lehet - fűzte hozzá. Grád Ottó úgyszintén nem zárta ki, ha egyes, alapvetően más termékkínálatot felvonultató kereskedők az üzemanyag-értékesítésen akár veszteséget is bevállalnak vevőik odacsábítása érdekében.

Vita a kartellbenEgyre élesebb az OPEC két meghatározó tagja, az olajkartellt gyakorlatilag vezető Szaúd-Arábia, illetve az Egyesült Arab Emírségek közötti ellentét - közölte megkeresésünkre Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője. A szervezet az emelkedő olajárak láttán fokozatosan mérsékli a 2018-ban - kifejezetten az olajárak emelése, illetve kézben tartása érdekében - a tag- és együttműködő államokra osztott termelés-visszafogási mértéket. Ám a bányászati képességeit azóta jelentősen bővítő Abu-Dhabi sokallja a rárótt csökkentés mértékét. Vagyis több olajat hoznának a felszínre. A háttérben a gazdag arab olajmonarchia Rijádnál szabadelvűbb, nyugatosabb gazdaságpolitikája húzódik meg, amit a nacionalista, agresszív lépésektől sem visszariadó Szaúd-Arábia egyre inkább irigyel. A vita nyomán az emírségek akár ki is léphetnek a kartellből. Ez csökkentő hatást fejtene ki az olajárra. Mivel a szakítás hosszú távon egyik félnek sem érdeke, a szakértő nagyobb esélyt lát a két fél közötti megegyezésre, akár Abu-Dhabi kvótájának némi emelésével. A kartell államainak leginkább a 80 dollár körüli olajár kedvezhet, így középtávon Pletser Tamás is erre számít. A kartellen kívüli termelők - például az amerikai palaolajosok - egyelőre alig emelték kihozatalukat. Keresleti oldalon még erőteljes növekedést lát, bár ezt szerinte is árnyalják a delta-variánssal kapcsolatos, egyelőre főképp távol-keleti hírek. A hazai üzemanyagárak jövőjét illetően az elemző a MÁSZ-főtitkárnál kissé borúlátóbb. Míg árcsökkenést nem valószínűsít, szerinte a 450-455 forint körüli átlagárrekord a következő hetekben szinte bizonyosan megdől. Sőt, Pletser Tamás szerint a tarifa csak 500 forint feletti szintről vehet később csökkenő fordulatot.