Szabad szemmel: nincs pardon, vagy az Orbán-kormányra számolnak rá, vagy az Európai Bizottságra

Ezúttal nem lehet bizonytalan ígéretekkel és némi kozmetikázással megúszni a problémát, nevezetesen a nemrég elfogadott homofób jogszabályt.

Libération

Erős az esély, hogy vagy az Európai Bizottságra, vagy a magyar kormányra rászámolnak a homofób törvény miatt kirobbant vitában, mert nem látszik kölcsönösen elfogadható megoldás. Így mindkét fél tekintélye kockán forog, de a magyarok (és a lengyelek) sokkal többet veszíthetnek, ha alulmaradnak, mert például az orbáni rendszernek rendkívüli gazdasági segítségként előirányzott 7,2 milliárd euró a bruttó nemzeti termék 5 százalékával egyenlő. És égetően kellene a rendszernek.

Ám a határidő ma lejár, Brüsszelnek véleményt kell mondania az összeg elköltésére tett magyar javaslatról és a válasz előreláthatólag nemleges lesz. A magyar fél persze kérhet hosszabbítást, de az azt jelentené, hogy legkorábban ősszel futhat be a támogatás. Az elutasítás hivatalosan nagy valószínűséggel arra hivatkozik majd, hogy szavatolni kell a források tisztességes felhasználását. Az EU-ban nyílt titoknak számít, hogy az LMBTQ-ellenes jogszabály van mögötte. Merthogy az egyenlőségjelet tesz a homoszexualitás és a pedofília közé.

Orbán ezúttal igencsak rossz lóra tett. Nem gondolta volna, hogy Európa ilyen hevesen reagál a nemi kisebbségek jogainak csorbítására, miután idáig akadálytalanul haladt az autokrácia kiépítése. A nyugatiaknak azonban elegük lett abból, hogy olyan partnereknek adjanak pénzt, akik látványosan figyelmen kívül hagyják az uniós értékeket. Von der Leyen eredetileg a múlt csütörtökön Budapesten akarta közölni, hogy nincs kifogás a nemzeti segélycsomag ellen, de éppen aznap lépett hatályba a homofób szabályozás. Úgy hogy az út kútba esett.

A Bizottság elnökére az EP gyakorol nagy nyomást, hogy anyagi eszközökkel bírja jobb belátásra Orbánt. További cél, hogy ne totojázzon és azonnal vesse be a jogállami mechanizmust, semmi ok megvárnia, hogy miként dönt az Európai Bíróság a magyar és a lengyel panasz ügyében. Strasbourg azt is követeli, hogy ezúttal ne lehessen suskus a szubvenció elköltése körül, illetve hogy Brüsszel citálja Magyarországot a szervezet legfőbb ítélőszéke elé a nehezményezett törvény miatt.

Vagyis ezúttal nem lehet bizonytalan ígéretekkel és kozmetikai módosításokkal áthidalni a problémát. Európában a többség kétségtelenné tette, hogy gátat kell szabni a kontinens keleti végein a tekintélyuralmi sodródásnak.

Frankfurter Rundschau

Megpróbálnak összezárni az öreg földrészen a jobboldali populisták, hiszen nemrégiben 16 párt közös nyilatkozatban erősítette meg, hogy kevesebb Európát és több nemzetállamot akar, egyértelművé tették, hogy miként ítélik meg az EU jövőjét. A többi közt Le Pen, Orbán, Salvini és Kaczynski által aláírt kezdeményezésből azonban kimaradt az AfD, és pedig azért, mert a párt ki akarja vinni Németországot az unióból. Márpedig Magyarország és Lengyelország a brüsszeli támogatások legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik, és aligha szeretné elveszíteni az aranytojást tojó tyúkot. Hiába üt meg Orbán időnként kifejezetten unióellenes hangot.

Brüsszel ugyan egy ideig attól tartott, hogy egyetlen nagy frakcióban egyesül a jobboldal, de ezt az említett pártfelhívás kulcsfigurái is kizárják. Legutko a PiS nevében és a Konzervatívok és Reformerek csoportjának helyettes vezetőjeként úgy nyilatkozott, hogy nincs szándék közös pártcsalád megalapítására.

De hát nagyok a politikai véleménykülönbségek. Salvini és Le Pen keresi Putyin közelségét, a lengyel kormánypárt viszont történelmi okokból elzárkózik Oroszországtól. Az olaszok és görögök a menekültek elosztását akarják, Magyarország és Lengyelország viszont egyetlen menedékkérőt sem kíván befogadni. A keleti tagoktól érkezett munkavállalók ugyanakkor szálkát jelentenek az olasz és a francia demagógok szemében.

Orbán, saját bevallása szerint a jobbos felhívás kezdeményezője, demokratikus európai jobboldal felépítésére törekszik, amely azután közösen állna ki a nemzeti szuverenitásért, a hagyományos értékekért, illetve a migráció ellen.

Financial Times

Nagyon úgy néz ki, hogy patthelyzet alakult ki Bulgáriában, ahol tegnap, április után már másodszor hívták az urnákhoz a szavazópolgárokat. A hagyományos pártokkal szembenálló erők ezúttal sem tudtak épkézláb többséget összehozni. Ennélfogva jelentős az esély, hogy tartós lesz a belpolitikai viszály.

Az exit pollok azt mutatják, hogy a nyertes a korábbi miniszterelnök, Boriszov GERB pártja lett, 23,5 százalékkal, csak éppen vele senki sem akar összeállni. A riválisok közül az énekes és tévés műsorvezető, Trifonov vezette „Vannak ilyen emberek” jelenleg 22 százalékon áll, de a külföldön leadott voksok révén még az első helyre is előreléphet. Ám a másik két hasonló tömörüléssel együtt sem látszik, hogy elérné az 50 százalékot, akkor pedig befagy a viszály, mert a reformokat követelő tábor nem szeretne közösködni sem a hagyományos elithez sorolt szociáldemokratákkal, sem pedig a török kisebbség pártjával. Az a véleményük ugyanis, hogy azok szintén kivették részüket a járványos korrupcióból.

A helyzetet jól jellemezte egy 38 éves mérnök, aki kijelentette, hogy a fiatalok továbbra is tömegesen vándorolnak ki, az urambátyám-rendszer ugyanakkor megfojt minden kezdeményezést a gazdaságban.