Európai Bizottság;homofóbia;kötelezettségszegési eljárás;

Brüsszel megindította a kötelezettségszegési eljárást a melegek jogainak korlátozása miatt

A magyar kormánynak két hónapja van válaszolni az Európai Bizottságnak.

Két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a meleg közösséggel való diszkriminatív bánásmód miatt. Az egyik a “pedofiltörvényt” kifogásolja, a másik a “Meseország mindenkié” című, LMBTIQ-vonatkozású gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő nyilatkozatot.

Az Európai Bizottság véleménye szerint Magyarország 2021. június 23-án

számos korlátozó és diszkriminatív intézkedést előíró törvényt tett közzé, amely tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg 18 éven aluliak számára.

A kiskorúak védelme jogos közérdek, melyet az Európai Unió is elismer és érvényesíteni kíván. Azonban ebben az esetben Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBTIQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére, vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével. A Bizottság ezért felszólító leveletet küldött Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a törvény számos uniós szabályt sért — áll a bizottsági sajtóközleményben.

A brüsszeli testület pontokba szedte, milyen kifogásai vannak a magyar jogszabályi változtatásokkal szemben:

  • 1. Magyarország megsértette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet az audiovizuális tartalmakra vonatkozó normák és a határon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában, mivel olyan indokolatlan korlátozásokat léptet életbe, melyek szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, továbbá aránytalanok.

  • 2. Néhány vitatott rendelkezés sérti az e-kereskedelmi irányelvet (nevezetesen a származási ország elvét). A törvény tiltja az eltérő szexuális irányultságokat ábrázoló, kiskorúaknak szóló tartalmak megjelenítésére vonatkozó szolgáltatásnyújtást, még olyan esetekben is, ahol ez a szolgálatás más tagállamból származik.

  • 3. Magyarország nem indokolta meg a határokon átnyúló, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások korlátozását.

  • 4. Magyarország nem jelentette be előre a Bizottságnak a vitatott rendelkezések egy részét, az erre irányuló, az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvben előírt kötelezettség ellenére.

  • 5. A Bizottság véleménye szerint Magyarország megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának és az áruk szabad mozgásának Szerződésben foglalt elveit, mivel elmulasztotta bizonyítani, hogy a korlátozások kellően indokoltak, megkülönböztetésmentesek, és arányosak.

  • 6. A vitatott rendelkezések egy része sérti az általános adatvédelmi rendeletben és az Alapjogi Chartában megállapított adatvédelemhez való jogot.

  • 7. Végezetül a Bizottság úgy véli, hogy az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amint e jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelő cikkei rögzítik. E jogsértések súlyossága miatt a vitatott rendelkezések sértik az EU Szerződések 2. cikkében rögzített értékeket is.

Az Európai Bizottság külön kötelezettségszegési eljárást indított, amiért a magyar fogyasztóvédelmi hatóság 2021. január 19-én arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy nyilatkozat formájában tüntesse fel, hogy a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg.

A Bizottság úgy véli, hogy a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérésre vonatkozó információ nyújtására vonatkozó kötelezettség előírásával Magyarország korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és a szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést valósít meg. Magyarország nem indokolta meg ezen alapvető jogok korlátozását, valamint azt sem, hogy az LMBTIQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére, vagy miért nem áll összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével.

A magyar hatóságok két hónapot kaptak a bizottsági aggodalmak megválaszolására. 

Bíróság előtt a menekültügyi eljárásA magyar menekültügyi eljárás jogsértőnek ítélt rendelkezései miatt az Európai Bizottság bírósági szakaszba léptette az emiatt korábban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást. Indoklása szerint a vonatkozó uniós irányelv értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területükön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek ténylegesen gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukat. A magyar jog rendelkezései szerint azonban a külföldieknek ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel. A biztosi testület úgy véli, hogy ez a szabály a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti. Az EU irányelve szerint nem lehet kizárni, hogy a Magyarország területén tartózkodó személyek nemzetközi védelemért folyamodjanak. 
Lengyelek is a szégyenpadonAz Európai Bizottság Lengyelországgal szemben is eljárást indított az egyenlőséggel és az alapvető jogok védelmével kapcsolatban. Esetében a biztosi testület kifogásolja, hogy a lengyel hatóságok nem válaszoltak megfelelően a brüsszeli megkeresésre a számos lengyel régió és település által elfogadott, úgynevezett „LMBT-ideológia mentes zónákról”.