Ármányok és barátok közt – huszonkét éven át

Szombaton a 10456. epizódjával véget ér a Barátok közt, és ezzel lezárul egy fejezet a magyar televíziózás történetében. A sorozat befejezése nem csupán művészi értelemben okoz meglepetést.

A Berényi család, a Rózsa Bisztró, Vili bácsi és Magdi anyus örökre beírták magukat a magyar televíziózás történetébe, ahogy maga a Barátok közt című sorozat is. Az 1998 októberében indult tévészéria ezen a szombaton a 10456. epizódjával végleg lezárul, így a rajongók még utoljára csatlakozhatnak kedvenceikhez. A befejezéshez közeledő sorozat azonban a magyar parlamentnek köszönhetően olyannyira a közéleti-politikai viták kereszttűzébe került, hogy a kormányinfón is szó esett róla.

A leghosszabb napi sorozat

De miben volt kiemelkedő a Barátok közt? – Elsősorban, mert ez volt a leghosszabb ideig, csaknem huszonhárom éven át tartó drámai napi sorozat a magyar televíziózás történetében – válaszolta lapunknak Ondruss Ilona, a sorozat kreatív producere, hozzátéve, a széria mindig azt tekintette feladatának, hogy szórakoztasson, így nem kívánt politizálni. Az alkotók azonban a társadalmat foglalkoztató témákat nem egyszer egyedi módon szőtték bele a Kalamár Tamás producer ötlete alapján létrejött sorozatba.

A Barátok közt alapegysége a család és a családi kötelékek voltak, a nézők pedig könnyedén tudtak azonosulni a szereplőkkel, így nyitottá váltak olyan témákra is, amelyekről addig csak óvatosan beszéltek. – A Barátok köztnek mindenképpen szerepe volt abban, hogy elfogadóbbak legyenek az emberek – mondja a producer. Az elfogadás erősítése számos történeti szálban megjelent: ilyen volt Balogh Nóra ügyvéd roma származása, a fogyatékkal élés, vagy éppen a meleg karakterek élethelyzeteinek megjelenítése. Ehhez kapcsolódik a közéleti apropó is: a Barátok közt nemrég indult plakátkamánya miatt az egyik, két meleg szereplőt ábrázoló posztert ki kellett takarni az új LMBTQ szabályozás miatt – számolt be róla a 24.hu. Ha ezt nem tették volna meg, akkor az RTL-t mint hirdetőt és a hirdetést közzétevő plakátcéget megbírságolhatta volna a hatóság.

Számos más olyan téma is bekerült a történetekbe, amelyek kimozdították a nézőket a „komfortzónájukból”. Ilyen volt a családon belüli erőszak megjelenítése, a tinik internetes zaklatása – utóbbi azért is fontos, mert az idősebb nézők nem találkoztak még ezzel a problémával saját gyermekkorukban. Ezek a jelenetek arra sarkallták a nézőket, hogy ne menjenek el a téma mellett, miközben a sorozat eseményei megoldást is kínáltak arra, hogy egy ilyen helyzetekből is van kiút.

Jó időszakban indult

– 1998-ban nagyon jó időszakban érkezett a Barátok közt, hiszen Magyarországon ekkor indult el a kereskedelmi televíziózás – mondja Antalóczy Tímea, a MOME docense. A médiaszakértő szerint a második lényegi szempont, hogy ekkorra a magyar közönség már megismerkedett a tengerentúli szappanoperák – mint a Dallas – és a dél-amerikai telenovellák világával, melyek narratíváihoz nagyban hasonlított a Barátok közt története. A magyar sorozat azonban annyiban atipikus volt, hogy az három árvaházi testvér, Berényi András, Miklós és Zoltán történetére alapult, indulásakor pedig egy vérbeli szappanoperai fordulattal élt: az idősebb testvér, Zoltán már az első epizódban meghalt, később pedig kiderült, hogy viszonyt folytatott András feleségével.

A sorozat 1998-as indulásakor még riválisa volt a Szomszédok, de utóbbi 1999-ben véget ért. Antalóczy szerint a Barátok Közt sikerét az adta, hogy mert merészebb témákkal, mint ármánykodással, bűnügyi szállal élni, miközben az alkotóknak sikerült a történetet a magyar közegbe ágyazni, és egy olyan új társadalmi csoportot, a kilencvenes években kialakult új vállalkozói réteget bemutatni, amely akkor a nagyközönség számára még kevésbé volt ismert. – Berényi Miklós üzleti céljai és életstílusa már a kapitalista értékeket tükrözték – mondja Antalóczy.

Celebkultúra és aktualitás

Szintén fontos volt, hogy a színészek ne legyenek túl ismertek – legfeljebb a színházba járóknak –, hisz a sorozatok világában aranyszabály, hogy az egyes személyeket az adott szériához lehessen kötni. Várkonyi András így noha korábban a Békés Megyei Jókai Színházban és a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, az ország számára mégiscsak Kertész Vilmosként – azaz Vili bácsiként – vált ismertté. A Barátok közt kilencvenes évek végi érkezése pedig összefonódott a bulvármédiával is, hisz a sorozat színészei gyakran jelentek meg a celeb-, vagy akár női- és férfimagazinok címlapjain.

A sorozat sikerét a benne előkerülő témáknak – úgymint a roma-, meleg- és drogtematika – is köszönheti. Antalóczy Tímea szerint utóbbiak közszolgálati funkciót láttak el, hiszen a toposzokat beemelték a köztudatba. – Mivel a sorozat verbalizálta, szavakba öntötte ezeket a témákat, azzal toleranciára is ösztönözte a nézőt, miközben tematizálta a közbeszédet – mondja a médiakutató. A Barátok közt továbbá folyamatosan követte az aktuális technikai változásokat is, a mobiltelefonok például szinte a kezdetektől, 1998 óta jelen vannak a sorozatban: először a tehetősebb karaktereknek volt, később pedig – ahogy a magyar társadalomban is – egyre több karakter hétköznapjainak részévé vált. A szériában a közösségi média megjelenése 2007-2008-ra tehető, nagyjából azzal egyidőben, amikor a Facebook megjelent hazánkban. A legnépszerűbb social media felület mintájára – a sorozatban minden egyéb termékhez hasonlóan – sajátmárkás közösségi oldalt hoztak létre, „Konnektor” néven.