Alig egy héttel a londoni parlament szeptember 6-ig tartó hosszú nyári szünete előtt élénk visszhangot kapott bejelentést tett az alsóházban Brandon Lewis, az északír ügyek brit minisztere. A kormány terve értelmében elévülne minden, az 1998-as nagypénteki egyezményt megelőző, vagy röviddel azután, a harmincéves zavargások keretében elkövetett bűncselekmény, kivéve, ha már büntetőeljárási szakaszba jutott. Ahogy a The Times napilap érzékeltette, a brit kormány a jelenlegi, működésképtelennek minősített igazságszolgáltatási modell helyett egy "Nelson Mandela-stílusú megközelítésre váltana át", abban a reményben, hogy a bűnelkövetőknek a nyilvánosság elé lépésével és információszolgáltatásával eleget tennének az emberi jogi elvárásoknak. A tervek szerint a közösségek sebeinek enyhítése érdekében egy szóbeli történelmi kezdeményezés valósulna meg, párosulva egy az északír-ír határ közelében kialakítandó múzeummal, emlékművek, sőt egy új egyetem felállításával.
A Whitehall előterjesztése ritka bravúrt ért el: valamennyi északír pártot és az ír politikai életet egyszerre sikerült felbőszítenie, hiszen a hetvenes évektől kezdve elkövetett, 3700 halálos áldozattal járó bűncselekmények közül még mindig 1200 esetben folyik nyomozás. A kormány legfontosabb célja a katonai szolgálatot teljesítők és a rendőrség kötelékében dolgozók védelme. Közéjük tartoznak azok a veteránok, akik a nyugat-belfasti Ballymurphy kerületben 1971-ben nemrégiben hivatalosan is ártatlannak nyilvánított tíz polgári személy életének kioltásában voltak sárosak. A tervezett elévülési törvény azonban számos republikánus katolikus IRA és koronahű protestáns terroristát mentene fel az igazságszolgáltatás alól és okozna további fájdalmat a hozzátartozóknak. Miután mind az öt északír párt és az ír kormány is tiltakozásának adott hangot, a brit kormány a következő hat hétben tárgyalások útján igyekszik alternatív megoldást találni, de ha augusztus végére nem jut kompromisszumra, az amnesztiatörvény a parlament őszi ülése elé kerül. Az áldozatok családjai készek lennének jogi úton blokkolni a koncepciót, de még képviselők is figyelmeztettek, hogy a kormány terve megsértheti az Emberi Jogok Európai Konvencióját.
Egy megoldatlan északír gyilkosságok felderítésével foglalkozó rendőrtiszt, Jon Boutcher "tévedésnek" tartja a bűnelévülést. Az ún. Kenova hadműveletet vezető szakember a brit hadseregnek az IRA-be beépített legfontosabb kémje, Stakeknife működését tekinti át. A nyomozók már húsz aktát küldtek át elbírálásra az ügyészséghez. Ha az ügynök, feltételezések szerint Freddie Scappaticci, az IRA belső biztonsági egységének volt vezetője és más volt republikánus paramilitaristák ügye bíróság elé kerülne, nem csak a fél-katonai szervezet, de a brit titkosszolgálatok kíméletlensége is felszínre kerülne. A törvény minden ellentmondásossága ellenére várhatóan többséget kap az alsóházban.
