A demokratikus látszat alatt megbúvó hatalmi szövevényeket leplezett le az osztrák parlament vizsgáló bizottsága

A bizottság munkáját a parlament elnöke, a kereszténydemokrata néppártban (ÖVP) politizáló, Wolfgang Sobotka vezette, aki nem zavartatta magát, s ahol csak lehetett segítette a vizsgálat akadályozását.

Több, mint 120 személy kikérdezése, 1,8 millió oldalnyi dokumentum elolvasása után befejeződött az osztrák parlamentnek az Ibiza-botrány kivizsgálására létrehozott vizsgálóbizottságának egyéves munkája. A 13 képviselő azzal a szándékkal ült össze, hogy kiderítse, mennyire volt korrupt a 2017-2019 között hatalmon volt néppárti-szabadságpárti kormány. A kérdés valójában a szélsőjobboldali szabadságpárt (FPÖ) ellen irányult, hiszen a koalíció bukását az a még a kormányalakítást megelőzően készült titkos videó nyilvánosságra kerülése idézte elő, amelyen Heinz Christian Strache, a párt vezetője, majdani alkancellár adott leckét egy szupergazdagnak orosz oligarcha (azóta köddé vált) fiatal rokonának hitt nőnek arról, hogyan kell a gazdag emberek pénzével titokban támogatni parlamenti pártokat, azok mit adnak a pénzért cserébe, miként lehet megbízható kádereket zsíros állásba juttatni, majd segítségükkel az adott párt hatalmi, anyagi pozícióit javítani.

A bizottság munkáját a parlament elnöke, a kereszténydemokrata néppártban (ÖVP) politizáló, Wolfgang Sobotka vezette, jóllehet a tagok elfogultságra hivatkozva többször követelték a lemondását. Terítékre került ugyanis a néppártot és a szabadságpártot egyaránt "finanszírozó" Novomatic szerencsejáték cég tevékenysége, s az előnyös működési szabályok megszerzéséért folyó súlyos pénzekből szépen jutott Sobotka környezetének is. A parlament elnöke nem zavartatta magát, s ahol csak lehetett segítette a vizsgálat akadályozását.

A bizottság figyelme ugyanis az FPÖ viselt dolgairól egyre inkább az ÖVP felé terelődött. Kiderült, hogy a Sebastian Kurz kancellárral "megújult" néppárt - amely pedig még a színét is megváltoztatta feketéről türkizre - semmivel sem különb a korábbinál. Ugyanúgy a pozíciószerzésre, saját embereik gazdagítására és hatalomhoz juttatására összpontosítanak.

A bizottság eredményessége a szociáldemokrata tagokat vezető Kai Jan Krainernek és a liberális Neos csapatát irányító Stephanie Krispernek köszönhető. Bátrak, következetesek, felkészültek voltak, nem féltek kérdezni a hatalmasoktól. A néppárt szponzorálásával gyanúsított Gaston Glock fegyvergyáros feleségét például 2000 euróra büntették, hogy végre hajlandó legyen megjelenni a bizottság előtt. Az asszony végül combcsizmában, talpig feketében, fekete szájmaszkban jelent meg, összekeverve a helyszínt egy divatbemutatóval, ám Krisper kérdései nyomán fokozatosan kénytelen volt engedni gőgjéből. A jogásznő úgy kérdezett, mint egy inkvizitor, s ennek nyomán Glockné két napon belül el is veszítette egyik állását egy állami cégnél.

Krainer pedig aprólékos türelemmel böngészte az iratokat, minden ellentmondást, pontatlanságot kiszúrt, s a Hofburg hosszú termében színházi távcsővel fürkészte a tanuk arcát, hogy mimikájukból is következtethessen őszinteségükre.

A bizottság a korrupciós ügyészség közreműködésével hozzáfért a gyanúsítottak hivatali mobiltelefonjaihoz és titkosítottnak vélt beszélgetéseihez is. A korrupciós ügyészség a zöld párti Alma Zadic irányítása alá tartozó igazságügyi minisztériumhoz tartozik. A vallomásokkal szemben egyáltalán nem kertelő beszélgetések megváltoztatták a kihallgatások menetét. A tavaly nyáron kihallgatott Kurz kancellárról és legfőbb bizalmasának tartott Gernot Blümel pénzügyminiszterről, aki meghallgatásán 88-szor állította, hogy "nem emlékszik", mostanra kiderült, hogy egyáltalán nem mondtak igazat. A legbeszédesebb telefonja a magának az állami vagyonügyészség vezetői pozícióját kikaparó (de már menesztett) Thomas Schmidnek volt. Róla kiderült, hogy az állítólag mit sem tudó Sebastian Kurz a pénzügyminiszter aktív segítségével személyesen nyomta be az állásba. A korábban példátlanul népszerű kancellár ellen most hamis tanúzás miatt nyomoznak, pénzügyminisztere pedig közutálat tárgyává vált.

A fecsegő telefonok kilőtték a néppárt kulcsembereként tevékenykedő Christian Pilnaceket az igazságügyi minisztériumi állásából: kiderült, hogy ő tájékoztatta az ÖVP érintettjeit a készülő házkutatásokról és lehallgatásokról. Az osztályvezetőt a törékeny Alma Zadicnak sikerült megbuktatnia ő pedig magával rántotta az alkotmánybíróság egyik tekintélyes tagját, a korábbi miniszter Wolfgang Brandstettert, aki egy telefonbeszélgetésük során elfogadhatatlan hangnemet használt egy bírónővel kapcsolatban.

A vizsgálóbizottság amúgy eredményes munkája méltatlanul fejeződött be: az utolsó napon egyetlen behívott tanú sem jelent meg, arra számítva, hogy őket már nem lesz, aki megbüntesse. Ráadásul a testület is hiányos volt, a szabadságpárti tag covidos lett, amit eleinte nem jelzett, így többen megfertőződtek. De a legméltatlanabb magának a bizottsági munkának az idő előtti megszakítása, ami a zöldek lelkén szárad. Az ÖVP-Zöld kormányban hatalmas öntudattal ülő környezetvédő párt attól tartva egyezett bele a vizsgálódás befejezésébe, hogy a nyomás alá helyezett néppárt borítja a koalíciót. Elvben szeptember 23-án már egy új bizottság alakulhat, amelyik más címen folytathatja a kutakodást. Ebben azonban pillanatnyilag nem hisz senki.