Varga Judit;

- Varga Judit: "Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van"

Nem ismerte el, de nem is tagadta Varga Judit, hogy az izraeli kémszoftvert bevethették Magyarországon. Az igazságügyi minisztert Brüsszelben kérdezte a Népszava tudósítója.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint Magyarországon szakmai alapon működik a titkosszolgálat, amelynek a döntései nem pártállás vagy foglalkozás, hanem az adott tevékenység alapján születnek. “Egyértelmű, hogy az alkotmányosság megdöntésére irányuló cselekedetek, illetve a külföldi hírszerzés gyanús eseteinek a feltárása esetén szükség van a fellépésre” – válaszolta a politikus brüsszeli sajtótájékoztatóján a Pegazus-projekttel kapcsolatban feltett kérdéseinkre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy Varga Judit tudott-e az izraeli kémszoftver beszerzéséről, az mennyibe került, engedélyezett-e bármilyen megfigyelést ezzel a titkosszolgálati eszközzel, illetve szükségesnek tart-e vizsgálatot annak megállapítására, hogy az újságírók, vállalkozók megfigyelése törvényes volt-e.

Az igazságügyi miniszter konkrét válaszok helyett arról beszélt, hogy a 21. században minden komoly és tisztességes államnak rendelkeznie kell megfelelő technikai eszközökkel, amelyekkel el tudja látni a nemzetbiztonsági feladatait. “Egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni” – fejtette ki.

Varga szerint Magyarországon hatékony és precíz törvények szabályozzák a nemzetbiztonsággal kapcsolatos állami feladatokat, amelyek a belügyminiszter és a külügyminiszter hatáskörébe tartoznak. “Ebben az alkotmányos rend által biztosított titkos információgyűjtési rendszerben az Igazságügyi Minisztériumnak az a feladata, hogy vizsgálja a jogszabályi feltételek teljesülését. Egy erre kijelölt munkatárs fogadja el, illetve tagadja meg az engedélyeket. Az egész rendszer, mint minden jogállamban, az Országgyűlés erre kijelölt bizottságának, a nemzetbiztonsági bizottságnak az ellenőrzése alatt zajlik” – fogalmazott az igazságügyi miniszter, akitől azt is megkérdeztük, hogy mindezek alapján nemzetbiztonsági veszélynek tekinti-e azt az egyelőre öt újságírót, akit az izraeli kémszoftverrel lehallgattak Magyarországon. “Ez egy szakmai kérdés, aminek a megítélésére nem vagyok illetékes. A döntés nem foglalkozáshoz vagy politikai pártálláshoz kötött, a szolgálatoknak azt mérlegelve kell javaslatot tenniük (a megfigyelésre), hogy veszélyben vannak-e a magyar nemzetbiztonsági érdekek, az alkotmányos rend megdöntése, fennáll-e a külföldi hírszerzés gyanúja. Erre megvannak a megfelelő szakmai szempontok, ami alapján mindez történik. A titkosszolgálatok szigorú szakmai és nem politikai irányítás alatt működnek” – válaszolta.

A Le Monde című francia lapnak adott interjújáról a miniszter azt mondta, ő egyetlen kérdést és feleletet sem húzott ki belőle. Az amerikai Washington Post szerint a francia újság interjút készített a magyar politikussal, amelyben a riporter azt kérdezte Vargától, teljesítené-e azt a kérést, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy politikai ellenfelet. A riportalany felháborodva válaszolta, hogy már a kérdést is provokációnak tartja. A Washington Post szerint a miniszter irodája másnap azt kérte a Le Monde szerkesztőitől, hogy töröljék a kérdést és a választ az interjúból. Varga Judit tagadta, hogy ilyen kérést továbbítottak volna a francia újsághoz.

Mesterházy Attila, a NATO parlamenti közgyűlés és az Országgyűlés Külügyi bizottságának alelnöke újabb írásbeli kérdésekkel fordul a kormányhoz.