- jelentette ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a kutatás eredményeit ismertető sajtótájékoztatóján az MTI szerint. Heisler András azt mondta, a zsidó közösségen belüli félelmek léteznek, de Magyarországon ma nincs olyan antiszemitizmus, amelyből "direkt módon" következnének ezek a félelmek. Ez azt jelenti, hogy nincsenek fizikai atrocitások, ezért Magyarország ebben a tekintetben jobb helyzetben van, mint Nyugat-Európa vagy Európa más országai.
Heisler András azzal a példával illusztrálta a helyzetet, hogy amikor a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, a felújítást követő első vallási eseményen felvételt szerettek volna készíteni 12 lány közös lányavatásáról, a szülők ehhez nem járultak hozzá. Attól féltek: mi lesz, ha a munkatársak, a szomszédok, ismerősök tudomást szereznek a zsidóságukról - ismertette.
Hangsúlyozta, a pozitív kormányzati döntések ellenére érzékelhető, hogy a társadalom egészében jelen van az antiszemitizmus. Minden parlamenti párt támogatóinak körében elfogadhatatlan mértékű a zsidók elutasítása és még mindig divatos "az elharapott félmondatokból álló, sokat sejtető, bennünket bántó beszéd". Sajnos gyakorta jobb- és baloldali politikusok is "játszadoznak a holokauszt relativizálásához kapcsolódó jelekkel", ami nagyon veszélyes - mondta Heisler András.
Hann Endre, a kutatásban résztvevő Medián Közvélemény- és Piackutató intézet ügyvezető igazgatója közölte, hogy a felmérés szerint, a 2019-es adatok alapján, a felnőtt lakosság 36 százaléka tekinthető antiszemitának. Mint elmondta, a felmérést 2013 óta rendszeresen, azonos metodika alapján, 1200 ember személyes megkérdezésével végzik. Ebből kiderül, hogy a ténylegesen antiszemiták arányánál lényegesen magasabb, 2019-ben 56 százalékos volt az úgynevezett kognitív antiszemiták aránya, vagyis azoké, akik nem gondolnak magukra antiszemitaként, ám a gondolkodásukban mégis jelen vannak az antiszemitizmushoz kapcsolódó érzések.
Amíg ez a csoport 2013-ban az emberek 53 százalékát tette ki, 2018-ra 63 százalékra emelkedett a számuk, ez csökkent 56 százalékra 2019-re.
Közlése szerint leginkább a rendpárti, konzervatív, szélsőjobboldali gondolkodással jár együtt az antiszemitizmus, vagyis azok hajlamosabbak az előítéletre, akik erkölcstelen dolognak tartják a homoszexualitást, korlátoznák az országban a színesbőrűek számát, szigorítanák a terhességmegszakítást és a menekültek befogadását, vagy támogatják a halálbüntetést. Ugyanakkor - folytatta -, valamennyi párt szavazói között megtalálhatók az erősen antiszemiták, a többi között 40 százalékuk a Fideszt, 16 százalékuk a Jobbikot, 9 százalékuk a DK-t, 8 százalékuk az MSZP-t, 2 százalékuk pedig a Momentumot támogatta.
A 2019-es adatok alapján a Jobbik támogatói között volt a legnagyobb az antiszemitáknak tekinthetők aránya.
- mondta Hann Endre.
Félix Anikó, a kutatásban szintén résztvevő Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet operatív igazgatója közölte: Magyarországon a Nyugat-Európaitól eltérő az antiszemitizmus. A fizikai atrocitások száma csekély, ám mégis jelen van a mindennapokban. A Mazsihisz biztonsági szolgálata 2019-ben 56, 2020-ban pedig 70 antiszemita megnyilvánulást regisztrált, azok száma 2015 óta folyamatosan emelkedik.
Gyűlöletbeszéd kategóriában 2019-ben 20, 2020-ban 31 esetet jegyeztek fel. Ebbe a kategóriába tartozik például a horogkereszt vagy a Dávid-csillag antiszemita tartalmú használata is. A vizsgált években a leggyakoribb elkövetők a Mi Hazánk Mozgalomhoz voltak köthetőek - mondta a kutató. Tájékoztatása szerint az úgynevezett közéleti antiszemitizmus kategóriában 2019-ben 20, 2020-ban 29 incidenst rögzítettek. Ezek azok az esetek, amikor egyes történelmi eseményeket a zsidóság szempontjából aggályos módon mutatnak be, vagy nyíltan antiszemita személyek kapnak közéleti elismerést.
- ismertette a kutatás eredményeit Félix Anikó.
