Érik a geopolitikai kompromisszum

Az Egyesült Államok és Németország sajtóértesülések szerint napokon belül bejelentheti, hogy megállapodott az Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezéséről.

A 11 milliárd dollárba került, csaknem teljesen kész vezeték Ukrajna elkerülésével, a Balti-tenger alatt visz majd orosz földgázt Németországba. Építését még az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt kezdték meg, bár az USA kezdettől ellenezte. Az Obama- és a Trump-adminisztráció után idén tavasszal Joe Biden kormányzata is megpróbálta lebeszélni Berlint, azonban hiába vezettek be (majd engedtek el) szankciókat, a nézetkülönbség még Angela Merkel kancellár múlt heti washingtoni búcsúlátogatásán is nyilvánvaló volt.

Az egyezség utolsó részletein még dolgoznak, ám a lényeg világos: Németország vállalta, hogy földgázt szállít Ukrajnának, ha Oroszország ott elzárná a csapot, illetve az Egyesült Államokkal együtt beruház az ukrán energiaszektorba. Berlin abba is beleegyezett, hogy újabb agresszív orosz lépések esetén leállítja a földgázimportot – bár szakértők és politikusok egyaránt vitatják, hogy ez mennyire reális. Egy közelmúltbeli tévévitán Armin Laschet, a jobbközép pártok kancellárjelöltje jelezte, hogy ő adott esetben kész lenne lezárni a vezetéket, ám zöldpárti riválisa, egyben potenciális koalíciós partnere, Annalena Baerbock szerint aligha valószínű, hogy télvíz idején, amikor a legnagyobb a lakossági fogyasztás, egy jövőbeli német kormány erre szánná magát. Figyelmeztetett arra is, hogy Oroszország a földgáz révén az egész Európai Uniót próbálja destabilizálni. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárjelölt és jelenlegi pénzügyminiszter azt mondta a vezetékről, hogy az Ukrajnára nehezedő orosz nyomás fokozódása súlyos következményekkel járna a gázkereskedelemre nézve.

Az amerikai diplomácia most azt szeretné elérni, hogy Kijev adja föl eddigi mereven elítélő álláspontját és bólintson rá az Északi Áramlat 2 üzembe helyezésére. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eddig meglehetősen magas árat szabott beleegyezéséért cserébe: céldátumot országa csatlakozására az Európai Unióhoz. Ezt a követelést Németország ha akarná sem teljesíthetné, mert abba az EU másik 26 tagállamának is bele kellene egyeznie. Ebben az értelemben Baerbocknak van igaza és a projekt uniós feszültségeket okoz, de Angela Merkel kancellár kitart eredeti álláspontja mellett, miszerint az új vezetéknek semmi köze a politikához, az pusztán üzleti vállalkozás, amely ráadásul a környezetvédelmi célok elérését is segíti.