osztalék;építőipari cégek;Mészáros Lőrinc; NER;Szíjj László;

- Hatvanmilliárdos osztalékot vettek ki tavaly cégeikből a NER építőipari nagyvállalkozói

A legnagyobb király vitathatatlanul Mészáros Lőrinc volt, miután a G7 által vizsgált 45 vállalat közül az első tizenöt legnagyobb nyereségű cégből öt volt az övé vagy a családjáé.

Hatvanmilliárd forintnyi osztalékot vettek ki tavaly a kormányközeli építőipari cégek tulajdonosai, miközben csaknem 3700 dolgozójuknak összesen feleennyi bért fizettek – hangzott el csütörtökön az RTL Híradóban. A televízió a G7 gazdasági portálnak a héten közölt összeállításai és azokban közölt táblázatai alapján számolt be a hatalmas „bevételtermelésről”.

A G7 összesen 45 vállalatot vizsgált, a 15 legnagyobb nyereséget elérő vállalatból tíz volt egyértelműen kormányközeli, közülük öt részben vagy egészben Mészáros Lőrinc családjának tulajdonában van, további három pedig a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa, a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László vállalata.

Aláhúzták, az alkalmazottakra költött összegeknél másfélszer annyi pénzben azonban nemcsak a bérek vannak benne, hanem az államnak fizetett járulékok és egyéb juttatások is.  

„A nem egyértelműen NER-es magyar tulajdonú vállalatoknál és a nemzetközi csoportok itteni érdekeltségeinél fordított a helyzet: az ilyen cégeknél több jut az alkalmazottaknak, mint a tulajdonosoknak.”

Kimutatták, tavaly a kormányközeli építőipari cégeknél egy alkalmazott átlagosan 234 millió forintnyi bevételt termelt, ami hat-hétszerese az iparági átlagnak, de még a nem NER-es vezető vállalatokra jellemzőnél is sokkal több. A nyereség pedig még látványosabban a kormányközeli cégeknél összpontosul. Náluk egy munkavállaló majdnem 31 milliós profitot termelt, míg például a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatoknál csak 6,9-et. 

A vizsgált cégek együttes árbevétele 2020-ban 1791 milliárd forint volt. Ez egy hajszállal kevesebb az egy évvel korábbinál, de így is majdnem duplája a 2017-esnek, ami elég jól mutatja a fejlődés dinamikáját, illetve a piac fokozatos koncentrálódását, hiszen a teljes ágazat ilyen ütemben nem bővült.

A járvány nyomán kialakult visszaesésből tehát a bevételi számokon még látszik valami, ám a nyereségben már semmi. A 45 cégből egy sem volt veszteséges, együttesen pedig majdnem 170 milliárdos adózott eredményt hoztak össze. Itt ugyanakkor már nagyon jól megmutatkozik az egyes csoportok közötti különbség.

Olyan módon kell a jövőben bevezetnünk az eurót, hogy az biztosítsa a magyar gazdaság számára a felzárkózás folytatásának lehetőségét – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke.