Előfizetés

A száguldozó hajók fenyegetik az északi simabálnákat

MTI
Publikálás dátuma
2021.07.22. 21:41

Fotó: DON EMMERT / AFP
Hiába az amerikai sebességkorlátozás az Atlanti-óceánon, a külföldi teherhajók jellemzően megszegik az előírásokat.
A súlyosan veszélyeztetett északi simabálnák védelmét szolgáló zónákban a vízi járművek többsége nem tartja be a sebességkorlátozást, ami komoly fenyegetést jelent a tengeri emlősökre – figyelmeztet egy friss jelentés. Az Oceana nevű környezetvédelmi szervezet a 2017-2020 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálta, hogy mekkora sebességgel haladtak a hajók és a csónakok azokban a zónákban, amelyekben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) sebességkorlátozást ír elő, vagy javasol az Atlanti-óceán amerikai partvonala mentén. A Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon olvasható tanulmány szerint a kötelező sebességkorlátozást előíró övezetekben a járművek csaknem 90 százalékban, az önkéntes zónákban 85 százalékban nem tartották be a sebességhatárt. Az északi simabálnák sérüléseiért és haláláért felelős két vezető ok egyike az ütközés a vízi járművekkel. Kutatások azt mutatják, hogy ha a járművek sebessége 10 csomóra (óránként 18,5 kilométer) csökken, az 80-90 százalékkal csökkenti a bálnapusztulás kockázatát ütközésekor.
„A vízi járművek száguldoznak, az északi simabálnák pusztulnak, és nincs megfelelő felelősségre vonás”

– mondta Whitney Webber, az Oceana kampányigazgatója.

A NOAA két típusú zónát hozott létre az északi simabálnák védelmére: állandó zónákat olyan területeken, ahol várhatóan vannak bálnák (SMA) és olyan ideiglenes, önkéntes zónákat, ahol bálnát észleltek (DMA). Az első típus 10 csomóban korlátozza a sebességet, a második ugyanezt javasolja. Az elemzést a Global Fishing Watch nevű nemzetközi szervezet által begyűjtött sebességi és tartózkodási adatokra alapozták.
A sebességkorlátot túllépő vízi járművek kétharmada külföldi zászlóval rendelkezett és elsősorban a teherhajók hágták át a korlátozást. Noha a tanulmány csak a 19,8 méteres vagy annál nagyobb hajókra fókuszált, a kisebb vízi járművek is halálos sérüléseket okozhatnak a bálnáknak.

Az északi simabálnák száma egykor a 21 ezret is elérte, ám a 20. század elején a kihalás szélére kerültek a túlhalászat miatt, és az 1920-as évekre mindössze nagyjából 100 példányuk maradt. Vadászatukat betiltották 1935-ben, aminek hatására a számuk idővel több mint 480-ra nőtt, ám a folyamat mostanra visszafordult és egyedszámuk ma nagyjából 360-ra tehető. Az északi simabálnák másik vezető haláloka, hogy belegabalyodnak az egykor rákok és halak kifogására használt halászfelszerelésekbe.
Kapcsolódó
„Összementek” az utóbbi 20 évben az északi simabálnák

Most éppen az uniós klímavédelmi csomagot nem akarja elfogadni a magyar kormány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.07.20. 19:49
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Fizessenek a szennyező vállalatok - adta ki a jelszót a kabinet.
Az Európai Bizottság (EB) klímavédelmi javaslatcsomagja nagy terhet jelentene a háztartásoknak, ezért ezt ilyen formában Magyarország nem tudja támogatni

- mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az uniós környezetvédelmi minisztereinek nem hivatalos találkozóján kedden, a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.      Az MTI-nek telefonon nyilatkozva kiemelte: az EB július 14-én mutatta be a Fit for 55 nevű komplex klímavédelmi javaslatcsomagját, amely azt célozza, hogy az Európai Unió 2030-ra elérhesse az 55 százalékos szén-dioxid-csökkentési célját. Ez volt az első olyan találkozó, amikor a tagállamok erről kifejthették a véleményüket - tette hozzá az államtitkár. "Azonban beigazolódtak a kezdeti félelmeink, mert megjelent az a javaslat a bizottsági csomagban, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költségeit kiterjesztenék a lakossági, illetve a közlekedési szektorra is."  Ez annyit jelentene, hogy a háztartásoknak is hozzá kellene járulniuk ezeknek a költségnek a finanszírozásához, ami jelentős többletterhet róna az európai, és így a magyar családokra. Szavai szerint nagyon fontos, hogy az állampolgárok és az ipar is támogassa majd a zöld átmenetet, különben a 2050-es klímasemlegességet nem lehet elérni, de ennek érdekében megvalósítható célokat kell kitűzni. 
"Mi úgy gondoljuk, hogy az, hogy kiterjesztjük a szén-dioxid-kibocsátás költségeit a lakosságra, az nem a jó út, ezt mi mindenféleképpen ellenezzük. Lehet, hogy néhány nyugat-európai országban ez elviselhető terhet jelent, de mi azt szeretnénk, ha ezeket a költségeket a nagy szennyező vállalatok fizetnék meg."

Beszélt arról is, hogy a bizottság javaslatot tett egy úgynevezett szociális alap létrehozására, ami első ránézésre egy túlbürokratizált rendszernek tűnik. A szén-dioxid-kvóta bevételek Brüsszelbe kerülnének, és valamilyen döntési mechanizmus alapján Brüsszel osztaná szét a tagállamok között ezeket a forrásokat, hogy kompenzálja a szociális költségeket - magyarázta. Úgy vélekedett: "ez egy túl bonyolult rendszer, a tagállamok sokkal jobban tudják, hogy hova és mire kell ezeket a forrásokat felhasználni, nem Brüsszelnek kell megmondania". Jelezte: azt szeretnék, ha minél több pénzügyi eszköz állna rendelkezésre annak érdekében, hogy a zöld átmenetet finanszírozni lehessen, és a magyar ipar is versenyképes maradjon a jövőben, valamint az energiaárak se szálljanak el. "Egy jól kiegyensúlyozott intézkedéscsomagra van szükség, és ezt fogjuk képviselni az elkövetkező uniós tárgyalások során" - fogalmazott, majd hozzátette: a visegrádi csoport (V4: Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) hasonlóan látja a problémát, ezért a jövőben is összehangolják majd az álláspontjaikat.

Húsz flamingófióka kelt ki a napokban a Budapesti Állatkertben

MTI
Publikálás dátuma
2021.07.19. 08:59

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A kolónia jelenleg több mint százötven egyedből áll.
Néhány nap alatt húsz flamingófióka kelt ki a Budapesti Állatkertben - számolt be róla közleményben az intézmény. Az első rózsás flamingófióka július 6-án kelt ki a tojásból. Azóta húszra nőtt a számuk, és hamarosan újabbak kikelése is várható. A közlemény szerint a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik nevezetes látványossága a rózsás flamingó kolónia, amely jelenleg több mint százötven egyedből áll. Európában ez az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat, évről évre 15-20 fióka szokott kikelni és felcseperedni. A frissen kikelt fiókák alig nagyobbak a naposcsibéknél. Testüket ebben a korban még jellegzetes, pihés toll fedi, csőrük és lábaik pedig kezdetben rózsaszínűek, de egyhetes-tíznapos korukra a rózsaszín feketére vált. Az elkövetkező hetekben a fiókák növekedése és fejlődése mellett azt is meg lehet majd figyelni, hogy egy idő után a kolónia felnőtt tagjai az összes fiókát egy csoportba terelik, akikre így sokkal könnyebben tudnak egyesült erővel vigyázni - olvasható a közleményben. A flamingók hat faja közül a Budapesti Állatkertben is látható rózsás flamingók (Phoenicopterus roseus) a legnagyobb termetűek. Afrika számos vidékén, Dél- és Délnyugat-Ázsiában, valamint Dél-Európában őshonosak, de nagy ritkán még a Kárpát-medencében is előfordulhatnak vadon.