A parlament alig egy hónapja módosította a 2021-es költségvetés tervezetét, ám az már elfogadásakor hitelét vesztette. A kormányzati kiigazítás már a szavazáskor sem a valóságot tükrözte hiszen a terv 4,3 százalékos növekedéssel számol, miközben a kormány azóta már 5,5-6 százalékos növekedésre számít. Az első félévben az államháztartás hiánya 1704,5 milliárd forintot tett ki – ezt pénteken közölte Pénzügyminisztérium. Ez az éves megemelt hiánycél (2288 milliárd forint) 74 százaléka. Jól jelzi a nyakló nélküli költekezést, hogy míg a mostani hiány a tavaly félévi deficit 93 százaléka – pedig akkor összerogyott a gazdaság -, idén ezzel szemben ugrik a GDP, vagyis ezzel együtt a bevételek is.
Az államháztartás bevételei kilenc százalékkal, 950 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi szintet. Ez még akkor is tisztes növekedésnek számít, ha ezt a növekedést korrigáljuk az öt százalék feletti inflációval. A kiadások ezen idő alatt csak hat százalékkal emelkedtek, s így lett a hiány kicsit kisebb a tavaly első félévinél.
Hogy mi lesz a vége, azaz mekkora lesz az év végi hiány, az ma több okból sem látható: a kormány a gazdaság újraindítására hivatkozva már az első félévben is tíz- és százmilliárdjával szórta a közpénzt kevéssé indokolható célokra. Ezt most további százmilliárdokkal fogja megtoldani az uniós helyreállítási alap (átmenetileg) kieső támogatásai miatt – ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a péntek reggeli rádiószózatában. Mint arról lapunk már többször beszámolt, az EU jogállamisági jelentése Magyarország kapcsán sokadszorra alapvető hiányosságokat tárt fel, többek között a korrupció elleni harc, az uniós pénzek elosztása, az igazságszolgáltatás, sajtószabadság területén. Ám első ízben fordul elő, hogy a jelentésnek pénzügyi következményei legyenek: Didier Reynders uniós igazságügyi biztos egyértelművé tette, míg a magyar kormány nem hajtja végre az elvárt igazságszolgáltatási reformot, addig Brüsszel nem folyósítja a magyar kormány által kért 2500 milliárd forintos támogatást az uniós helyreállítási alapból. Erre válaszul Orbán arról beszélt, hogy a kieső pénzt a magyar költségvetésből pótolják: a kormány úgy döntött, hogy gazdaságvédelmi alapon belül létrehozza a magyar helyreállítási alapot és elindítja azokat a programokat, amelyeket az európai helyreállítási alap finanszírozna.
A bejelentés újabb bizonyítéka annak, hogy a költségvetés területén már rég nem élnek a jogállami szabályok. Ugyanis a költségvetés – pláne ilyen jelentős - módosítására a kormánynak elvileg nincs joga, mivel az törvénymódosítás még mindig a parlament hatásköre, papíron. A kormány az idén az uniós helyreállítási alapból 326 milliárd forintos bevétellel számolt, ami viszont idén feltehetőleg nem érkezik meg, így a hiányt növeli.
Szintén nem lehet tudni, hogy mennyi pénzt emésztenek fel a kormány „gazdaság-újraindítási programjai”: csak az elmúlt hetekben száz milliárd forint értékben ígért támogatást a kormány közpénzből a magyar befektetők külföldi termőföldvásárlásaihoz, 580 milliárd forintnyi alacsony kamatozású hitelt adna a hazai kkv-knak az állam azt követően, hogy az MNB már ezer milliárd forintos tételben ingyenhitellel szórta meg a magyar gazdaságot. Ezen felül három tárca (ITM, PM, Külgazdasági és Külügyminisztérium) fél tucat gazdaság-újraindítási program keretében mintegy 500 milliárd forint értékben szervez támogatási programokat. A parlament tavaszi ülésszakán elfogadott mintegy 20 közalapítvány feltőkésítése ezer milliárd forintos nagyságrendű forrást igényel. És eközben folynak az állami presztízsberuházások, stadion- és sportcsarnoképítések, a Liget-projekt, a Belgrád-vasút, valamint Paks 2, amelyek további ezer milliárd forintos forrást igényelnek.
Eközben a bevételi oldalon is hatalmas meglepetés készül, ugyanis a kormány tudatosan alultervezte mind az idei növekedést (4,3 százalék), mind az inflációt (3 százalék). Ezzel szemben a növekedés könnyedén elérheti a hat százalékot, míg az éves átlagos infláció a 4-4,5 százalékot. Mind a magasabb növekedés, mind a meglepetés infláció növeli a költségvetési bevételeket, így a terven felül több száz milliárd forintnyi – de akár ezer milliárdos – államháztartási többletbevétel keletkezhet.
Mivel ez nem várt bevétel, nem szerepel a költségvetési törvényben, így elvileg egyetlen célt szolgálhatna, a tavaly igencsak elszállt államadósság csökkentését. Ám a kormány gyakorlata, és a miniszterelnök pénteki nyilatkozata is arra utal, hogy ezen meglepetés bevételeket a kormány – legalábbis részben - saját hatáskörben kívánja elkölteni, annak ellenére, hogy ez nem felel meg az államháztartás gazdálkodási elveinek, ugyanakkor mégis jogszerű, hisz a költségvetési törvényben a parlament előzetesen áldását adta arra, hogy a kormány gyakorlatilag azt csinál a válságra hivatkozva, amit akar.
A kormány hivatalos prognózisa szerint az adósság tavaly a GDP 80,4 százalékán tetőzött, és az idén még ha jelképes mértékben is, de csökken, a GDP 79,9 százalékára. Vagyis 5-6 százalékos gazdasági növekedés mellett a kormány fél százalékpontos adósságcsökkentés tervez. Ez a fél százalékpont 250-260 milliárd forint, ami szinte meg se látszik 38-39 ezer milliárd forintos államadósságon. Ám még ebben a csökkenésben sem hisznek a Kopint-Tárki elemzői, akik 2021-ben még az államadósság növekedést várják: szerintük az év végén az adósságmutató a GDP 81,7 százalékára rúg majd, jelentős részben az előrejelezhetetlen államháztartási folyamatok miatt. Elemzésükben megjegyzik, hogy a kormány fiskális politikája továbbra is prociklikus jellegű, a gyors gazdasági növekedési ütem ellenére magas GDP-arányos államháztartási hiányt irányoz elő. A deficitcélok gyakori változtatása pedig nehezíti a fiskális folyamatok elemzését és előrejelzését.
