Noha idén mintegy tízezerrel többen szerettek volna továbbtanulni a felsőoktatásban, mint egy éve, és a sikeresen felvételizőkből 7500-al több lett, arányaiban mégsem történt változás a felvettek számában 2020-hoz képest - derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) összegző adataiból. Tavaly 91,4 ezren jelentkeztek és 68,2 ezer hallgatót vettek fel, az idei 101,8 ezer jelentkezőből pedig 75,7 ezret, vagyis arányait tekintve 2020-ban és most is a jelentkezők 74 százaléka jutott be egyetemre.
Állami ösztöndíjasként 61,5 ezren (81 százalék) tanulhatnak tovább, és 14,2 ezer (19 százalék) elsőéves jutott be az önköltséges képzése. Így tavalyhoz képest minimálisan emelkedett a tandíjas hallgatók aránya: 2020-ban a felvételizők 18 százaléka tanulhatott tovább önköltséges formában.
Valamennyi képzési szintet, munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve a legtöbb jelentkezőt – összesen 11 090 hallgatót – idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel. Az ELTE-t a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem követi. A tíz legtöbb jelentkezőt felvett intézmény között hét olyan intézmény szerepel, amely "modellváltáson" esett át, vagyis állami fenntartásból alapítványi fenntartásba került, igaz, továbbra is szoros állami kontrollal.
A képzési területek tekintetében az agrárképzéseken történt a legnagyobb növekedés, ezen a területen 33 százalékkal nőtt a felvételizők száma. Jogi képzésekre 19 százalékkal, társadalomtudományi képzésekre 18 százalékkal több hallgatót vettek fel. Az ITM összegzése szerint a három legmagasabb ponthatár az angol nyelvű képzésekre kellett, méghozzá a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE). Az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra 472 pont kellett a maximális 500-ból (ugyanennyi kellett az ELTE jogászképzéséhez is), 468 pont kellett az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakra történő bekerüléshez, illetve 466 pont a gazdálkodási és menedzsment szakhoz.
A Corvinus esetében a magas ponthatárok egy átfogó stratégia részei. Takáts Előd, a BCE kinevezett rektora épp egy hete beszélt arról egy sajtótájékoztató keretében, hogy a az egyetemükre felvett hallgatók pontátlaga néhány éve még 435 körüli volt, most 456. Így, bár idén többen jelentkeztek, mégis kevesebb hallgatót vettek fel, amit Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes azzal magyarázott: így szeretnének javítani az oktatók és a hallgatók arányán, illetve az oktatás minőségén. Ugyanis azokon az egyetemeken, amelyekkel a BCE szeretné felvenni a versenyt, egy oktatóra nem több mint 12-14 diák jut.
A legnépszerűbb képzési terület, ahova a legtöbben jelentkeztek és a legtöbb hallgatót (10,8 ezer) vették fel, idén is a gazdaságtudományok voltak. Ide majdnem kétszer annyian kerültek be, mint a második legnépszerűbb (5980) műszaki képzésekre. Nem meglepő, hogy a legnépszerűbb szak is a gazdaságtudományi területhez tartozik: ez a gazdálkodási és menedzsment szak, ahova összesen 3788 diák nyert felvételt. A második az ápolás és betegellátás szak 2538 fővel, a harmadik a mérnökinformatikus szak 2220 felvett jelentkezővel. De sok elsőéves került be kereskedelem és marketing szakra (2146 fő), illetve a programtervező informatikus szakra (1727 fő).
– Annak mi is örülünk, hogy ha arányaiban nem is, de a hallgatói létszám tekintetében kicsivel többen kerültek most be egyetemre, mint egy éve. Igaz, azt sem szabad elfelejteni, hogy a tavalyi felvételi számok negatív rekordot döntöttek a felsőoktatásban, a 2019-es szintet pedig idén sem sikerült elérni – nyilatkozta lapunknak Budai Marcell. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke ugyanakkor hozzátette: a tavalyi visszaesés ezek szerint nem indított csökkenő tendenciát. A 2020-as csökkenésben elsősorban a bekerüléshez szükséges emelt szintű érettségi követelménye és az utolsó pillanatokban visszavont kötelező nyelvvizsga terve játszott szerepet szerinte.
Budai Marcell azt is pozitívumként értékelte, hogy az agrárképzések iránt jelentősen megnőtt az érdeklődés, ez a képzési terület korábban mindig rosszul szerepelt. Szerinte ebben nagy szerepe volt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megalakulásának, amely a gödöllői Szent István Egyetem és több másik intézmény (Kaposvári Egyetem, Károly Róbert Főiskola, Eszterházy Károly Egyetem, Pannon Egyetem) karainak összevonásával jött létre és idén februártól működik ezen a néven (az alapítványivá vált intézmény kuratóriumában megtalálható mások mellett Csányi Sándor OTP-vezér és Lázár János ex-miniszter is).
A HÖOK bízik benne, hogy a hallgatói létszám tekintetében a növekedés lesz a tendencia a jövőben, igaz, ez nagyban függ az egyetemek kapacitásától is. Miután a kormány 2011-2013 között jelentősen megkurtította az államilag finanszírozott helyeket, az egyetemre bekerülők száma drasztikusan csökkent: 2013 óta 70-78 ezer között stagnál. Budai Marcell szerint az egyetemfejlesztési terveknek magukba kellene foglalniuk a hallgatói létszám emelését is.
Megduplázzák a választások előtt a felsőoktatás támogatását
Az idei 210 milliárd forintról több mint 400 milliárd forintra nő a felsőoktatás állami támogatása jövőre – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Ugyanakkor a következő időszakban eddig soha nem látott mértékű, az egyetemek által összeállított program alapján 2700 milliárd forintnyi fejlesztési pénz is a magyar felsőoktatás rendelkezésére áll. Ebből mintegy 2100 milliárd forintnak már megvan a forrása, a fennmaradó összeg előteremtésén pedig dolgozik a kormány – tette hozzá.
Palkovics beszélt arról is, hogy az alapítványi fenntartásúvá vált vagy hamarosan azzá váló egyetemek (szám szerint 21) esetében az állam már nem fenntartó, hanem finanszírozó, az intézményekkel pedig teljesítményi és minőségi követelményeket is tartalmazó finanszírozási szerződéseket kötnek. Ezek véglegesítése a napokban történik. Noha a "modellváltó" egyetemek kuratóriumaiban szép számmal megtalálhatóak kormányközeli személyek és politikusok, Palkovics ígérete szerint az oktatásba a politika nem fog beleszólni.
