Az első félévében 9795 új lakás épült, 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15 274 volt, 22 százalékkal több, mint 2020 azonos időszakában – közölte a KSH. A lakásépítésben nagy területi különbségeket láthatunk: a használatba vett lakások száma ugrásszerűen nőtt a fővárosban és csökkent vidéken. Budapesten 4532 lakást vettek használatba, ami közel háromszorosa az egy évvel korábbinak. Ugyanakkor a megyei jogú városokban 30, a többi városban 19, a községekben pedig 26 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint 2020 I. félévében. Tavaly összesen 28,2 ezer lakás épült, ami 11 éves csúcs.
A válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak – vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. A tavaly átadott mintegy 28,2 ezer lakás 1000 lakosra 2,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség.
Mindezek alapján látható, hogy a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt, még a válság utáni visszaesést sem pótolta. Részben pedig éppen a szűkös új kínálat okozta az elmúlt években látott lakásár-robbanást, azonban a beruházások széles körű fellendülése és a forint gyengülése a költségeket is érdemben növelte. A külpiaci hatásokat tükröző meredek nyersanyagár-robbanás érdemben növeli a kivitelezés költségeket és így az újlakás árakat. Az árak naponta változhatnak, ez pedig egyes nyersanyagok hiányával kiegészülve átmenetileg fékezheti a lakásépítéseket, elbizonytalaníthatja, vagy halasztásra kényszerítheti a beruházókat, ami kockázatot jelenthet az idei teljesítményre – tette hozzá az elemző.
Az idén bőven 20 ezret meghaladó számú új lakás építésére számít Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője. Az átadások és az építési engedélyek számának növekedése mellett az eladásra kínált új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára is jelentősen emelkedett. Budapesten januárban 875 ezer forint volt, míg június végén 923 ezer forintot tett ki, ez pedig 5,5 százalékos áremelkedésnek felel meg hat hónap alatt. Júliusban a budai oldalon az I., a II. és a XII., a pestin az V., a VI. és a VII. kerületben bőven 1 millió forint felett volt a négyzetméterár a kínálati piacon. Emellett több városrész, például a VIII., a XI. és a XIII. kerület is már súrolja az 1 milliós árszintet – mondta Balogh László.
A fővároson kívüli piacon is erőteljes áremelkedés látható az ingatlan.com adatai szerint. A megyeszékhelyek összesített adatai szerint az átlagos négyzetméterár közel 13 százalékkal 605 ezer forintra nőtt, de a különböző városok között nagy a szórás. Balogh László szerint a jelentős drágulás részben az építőanyagok árának emelkedésével magyarázható, amelyek a későbbiekben is jelentős áremelkedést okozhatnak az idén és jövőre átadandó lakások esetében.
