Máltán eluralkodott a büntetlenség kultúrája

Aggasztó következtetéseket vont le a hivatalos vizsgálat a négy évvel ezelőtti újságíró-gyilkosság kapcsán.

Az állam felelős Daphne Caruana Galizia haláláért - erre a következtetésre jutott a 2017 októberében meggyilkolt máltai oknyomozó újságíró ügyében indított nyilvános vizsgálat, közölte a Reuters hírügynökség. A nyomozati eredményt a jelenlegi kormányfő, Robert Abela hozta nyilvánosságra.

A független nyomozóbizottság - egy hivatalban lévő és két nyugdíjazott ügyész – megállapítása szerint azért felelős a történtekért az állam, mert az akkori kormányzat meghonosította a büntetlenség kultúráját a legmagasabb hatalmi szinteken. A büntetlenség csápjai aztán fokozatosan átterjedtek más szabályozó és rendfenntartó szervekre, beleértve a rendőrséget is, ami a jogállamiság összeomlásához vezetett. A máltai állam nem ismerte fel időben az újságíró életét fenyegető kockázatokat és nem tett lépéseket annak érdekében, hogy elkerülhető legyen erőszakos halála.

Az autóba rejtett pokolgéppel kivitelezett gyilkosság, az, hogy egy európai uniós államban történt, sokkolta Európát. Igen gyorsan kiderült, hogy a legmagasabb hatalmi csúcsokig, Joseph Muscat baloldali kormányáig érő korrupciós maffiahálózat áll a háttérben. A miniszterelnök végül csak 2020 januárjában mondott le, a gyilkosság megrendelőjének tartott Yorgen Fenech letartóztatása után. A gyilkosság három kivitelezőjét már 2017-ben őrizetbe vették, egyikük vádalkuja vezetett a milliárdos letartóztatásához és a Muscat-kormány kényszerű lemondásához. A dominó dőlni kezdett, a média fokozatosan feltárta a Fenech, több miniszter és rendőri vezetők közötti szálakat. Muscatot hivatalosan mindmáig nem vádolták meg semmivel. Fenech ítéletére vár és mindent tagad.

2019. februárjában az ugyancsak EU-tag Szlovákiában lett maffiagyilkosság áldozata Jan Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya. A háttér kísértetiesen hasonlít a máltaira - a kormányzati csúcsokig érő korrupció és maffiakapcsolatok, amelyek az államigazgatás alsóbb rétegeibe is átterjedtek. A Fico-kormány belebukott, később rendőri vezetők, igazságügyi vezető alkalmazottak lepleződtek le. A meghonosított „büntetlenség kultúrája” egyik uniós országban sem bizonyult tartósnak.

Az EU-ban történt újságíró gyilkosságok sora 2021-ben is folytatódott. Márciusban athéni otthonánál szabályosan kivégezték Jeorjiosz Karaivaz oknyomozó újságírót, aki a szervezett bűnözés ellen lépett fel írásaiban. Júliusban a holland Peter R. de Vries bűnügyi riporter lett gyilkosság áldozata. Egyik esetben sem merült fel azonban politikai szál.

A New York-i székhelyű Újságíró-védő Bizottság (CPJ) adatai szerint 1992-2021 között több mint 1400 újságírót gyilkoltak meg munkája miatt. A szíriai polgárháború csúcsán, 2012-ben történt a legtöbb ilyen eset, azóta csökkent, ám látványosan emelkedik a nem háborús országban elkövetett gyilkosságok száma. 2016-ban az újságíró-gyilkosságok 42 százaléka történt békés országban, 2020-ban ez az arány már 68 százalék volt.