Rendhagyó, interaktív kiállítással emlékezik meg a roma holokauszt áldozatairól a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat, a RomNet, az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány és a Civil Tanács Egyesület.
A Szavak, melyek tettekhez vezettek című budapesti kiállítás helyszíne az V. kerületi Egyetem tér, az ELTE épülete előtti terület. A szervezők arra szeretnének figyelmeztetni, hogy a gondolatokból szavak, a szavakból pedig tettek születnek, amelyek egyszer már világégéshez vezettek. Az augusztus 2-án, délben megnyíló kiállításon Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija és Beer Miklós, a váci katolikus egyházmegye nyugalmazott püspöke mond beszédet.
1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra Auschwitz-Birkenauban közel 3 ezer, más források szerint több mint 4300 romát – köztük nőket és gyerekeket – gyilkoltak meg egyetlen éjszaka alatt. A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusa 1972-ben döntött arról, hogy augusztus 2-a legyen a roma holokauszt, azaz a pharrajimos – más írásmódban: porajmos (porrajmos), vagy parajmos (parrajmos) – nemzetközi emléknapja.
Az emlékrendezvények már hétvégén megkezdődtek. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont például a Roma Holokauszt Emlékbizottsággal közösen szervezett gyászünnepet vasárnap délután. (Az emlékbizottságban a Roma Produkciós Iroda Alapítvány, az Amenca, a Romédia Alapítvány, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Remény Hídja Egyesület és a Romani Drom Egyesület képviselteti magát.) Az eseményen a meghívó szerint – többek között – Langerné Victor Katalin, a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár szólalt fel.
Lapunk múlt év novemberében számolt be arról, hogy Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület vezetője a Tom Lantos Intézet támogatásával nekilátott feltérképezni, melyek azok a települések az országban, ahol emlékmű vagy köztéri munka jeleníti meg a romákat. Az identitás megerősítése és polgárjogi szintre emelése szempontjából ugyanis meghatározó szerepe lehet a közterületen lévő alkotásoknak – nyilatkozta Setét Jenő. Kiderült, hogy a köztéri munkák jelentős csoportját alkotják a roma holokauszt áldozatainak emlékművei. Ahogyan akkori cikkünkben írtuk: kopjafák, emléktáblák, kőből vagy fából faragott kompozíciók adóznak a fajvédő ideológia jegyében üldözött, elpusztított romák emlékének.