Nem lesz magyar euró 10-12 éven belül

Hitvita a magyar euróról az MNB „forintvédő” konferenciáján.

Már bevezetőjében hitvitává erodálta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a forint bevezetésének 75. születésnapjára időzített tegnapi házikonferenciát. Matolcsy tézise szerint szerint még sokáig lesz forint Magyarországon. Azért nem vezetik be az eurót, mert szerinte egyrészt az eurózóna még közel sincs megfelelő állapotban, másrészt az elmúlt tíz év állítólagos hazai gazdasági sikere nagyrészt az önálló fizetőeszköznek és az ezzel járó független jegybanki politikának volt köszönhető.

A jegybankelnök szerint a forint – pontosabban az önálló monetáris politika – tette lehetővő a 2010 utáni válságkezelést, a 2012-es állítólagos pénzügyi támadás kivédését, majd az azt követő gazdasági fellendülést, de még a tavalyi válságkezelést is. (Az érvelés hátulütője, hogy a növekedés közepette 2010 és 2019 között Magyarország lemaradt egykori versenytársaitól, így például a V4-ektől, a baltiaktól vagy a Szlovénektől. A magyar gazdaság fejlettsége ma már az euróbevezetésre készülő Horvátországgal és Romániával vetekszik, tehát felzárkózásról épp hogy nincs szó.)

Szerinte a térség működése ellentétes a sokszínűség európai alapelvével. Bár a jegybakelnök sok fogódzóval nem szolgált a magyar euróbevezetés várható időpontját illetően, korábbi államtitkára, Cséfalvay Zoltán, egykori OECD-nagykövet szerint Magyarország reálgazdasági felzárkózásra még legalább 10-12 év. A jegybank és a kormány szerint tehát az euró hazai bevezetése valamikor 2035 körül kerülhet szóba.

A kérdés kulcsa valóban a magyar gazdaság és szereplői fejletlensége, akik versenyképességét csak a forint értékvesztése növeli. Letner Csaba egyetemi tanár - egykori MIÉP-képviselő – arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis hazai cégek többségének még a minimálbéremelés is gond.

Az eurózóna úgymond problémái és a magyar "sikerek" szembeállítása mellett Matolcsy azt is elárulta, hogy a kivitelközpontú gazdaságpolitika nem lenne sikeres önálló kamat- és árfolyampolitika nélkül. A gazdasági növekedés egyik motorja tehát a forint leértékelődése. Kétségtelen: Míg 2010-ben 270, 2015-ben pedig 320 forintot kellett fizetni egy euróért, idén már 350-370 forint között ingadozik az árfolyam.

A témában megjelent előzetes Matolcsy-jegyzet kapcsán a Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésében rámutatott: az elmúlt 11 évben az önálló forinttal Magyarország nemhogy felzárkózott volna a mag-Európához, de a térségben is sereghajtók közé kerültünk. Így már a román minimálbér is magasabb a hazainál. Az ellenzéki párt szerint Magyarország a Nyugathoz tartozik, az euróbevezetés a felzárkózás záloga, ezért minél előbb el kell indítani a csatlakozást az eurózónához.