A Népszava adta hírül: bár a magyar kormány az egyeztetések folytatására számított, az oslói külügyminisztérium lapunk kérdésére világossá tette, hogy „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai”. Ezzel 77 milliárd forintos támogatás veszett el. A konfliktus a Norvég Alap töredékét kitevő Norvég Civil Alap pénzeinek elosztása körül alakult ki: a norvégok ragaszkodtak ahhoz, hogy ennek koordinálását kormánytól független szereplő végezze. A civil alapban mintegy 4 milliárd forint van, a fennmaradó 73 milliárd forint felhasználásáról a kormány dönthetett volna.
Mennyire jelent érzékeny veszteséget a norvég pályázati pénz kiesése? Lapunk olyan szervezeteket kérdezett, amely már kaptak támogatást a Norvég Alaptól (vagy: azon belül a civil alaptól). „Miután tavaly év végén úgy tűnt, létrejöhet a megállapodás a felek között, terveztünk azzal, hogy lehet majd a Norvég Civil Alaphoz pályázni” – számolt be Nyirati András, az Emberség Erejével Alapítvány elnöke. De – tette hozzá – a magyar kormány független civil szervezetekhez való viszonyulását ismerve az alapítványt nem érte derült égből villámcsapásként a hír, hogy a kormányzat nem fogadta el a „kiválasztási folyamat” végeredményét.
A korábbi kiírások alapján az alapítvány a civil szervezetek kapacitásfejlesztése és hálózatos együttműködése érdekeben végzett tevékenységeinek finanszírozására szeretett volna pályázni. „Szervezetünknek jó a forrásteremtő képessége, ezért nem kerülünk egzisztenciális krízisbe a kormány döntése miatt, de egy jó támogatási lehetőség tűnt így el” – közölte Nyirati András.
Sok olyan független civil szervezet van – hangsúlyozta a kuratóriumi elnök –, amely nem jut hozzá központi forrásokhoz és EU-s pénzekhez. Nyirati András szerint számukra nagy érvágást és bizonytalan jövőt jelent, hogy egy újabb független, pártatlan forrás dőlt ki az igencsak szűkös kínálatból.
Az egyik – neve mellőzését kérő – vidéki civil szervezet több pályázat révén épített kapcsolatot a Norvég Alap egyik országával. A közös munka hatására a pályázati források felhasználásán kívül is jöttek hozzánk északról, hogy megismerjék a magyar kultúrát.
„Nagyon jóleső érzés volt, ahogyan a hozzánk érkezők országunk gazdag kultúráját és a magyarok kedvességét méltatták. Sokat tanultunk, különösképpen a hátrányok leküzdésének segítésében ismertünk meg módszereket. Elmondásuk alapján ők is szereztek odahaza hasznosítható, innovatív tudást: tőlünk, magyaroktól” – idézte fel a szervezet vezetője. A gazdasági lehetőségeket is magukban rejtő kapcsolatok további építését tervezték, jelenleg azonban úgy tűnik, a Norvég Civil Alap kiesése miatt ez ellehetetlenült.
Más civil szervezeteket is megkerestünk, közülük csak az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány reagált. Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke emlékeztetett rá, hogy a miniszterelnök 2018. szeptember 11-én Strasbourgban, a Sargentini-jelentés vitájában ezt mondta: „Mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk”.
Az Eötvös Károly Intézet témája a szabadság, az alkotmányosság helyreállítása. Orbánék, akik korábban két szabad választást is megnyertek, politikai értelemben mára teljesen elvesztették önbizalmukat, talán semmitől nem félnek annyira, mint a szabad szólástól. Nem keresik a demokratikus legitimációt, hanem migránsozással, most éppen „eszetlen és erkölcstelen buzizással” manipulálják a közvéleményt – fogalmazott Majtényi László.
Az Eötvös Károly Intézet egyedi drámája – folytatta –, hogy az elérhető pályázatok kiírói a demokráciát adottnak, legfeljebb javítandónak tekintik. Az intézet pályázati lehetőségei szűkösek, és – noha kevés pénzből működik – évről évre a puszta túlélésért kell küzdenie. Ehhez az egyik reménysugár lett volna a Norvég Alap. „A túléléshez még inkább rászorulunk a bátor és szabadságszerető emberek támogatására” – állapította meg Majtényi László.
