Nem „jár” automatikusan a Norvég Alap pénze Magyarországnak, mert az „önkéntes hozzájárulás az európai kohézió erősítéséhez” – információink szerint diplomáciai csatornákon keresztül ezt jelezte több országnak is az oszlói kabinet a napokban, amikor tisztázni igyekezett, miért fajult el a magyar kormánnyal való vitája, illetve miért állítja, hogy ebben az uniós költségvetési ciklusban már nem nyújt támogatásokat hazánknak annak ellenére, hogy erről több évtizede van megállapodása az EU-val. Mindez azért érdekes, mert a Miniszterelnökség tegnap azt közölte, Norvégia „megsérti kötelezettségeit”, ha visszatartja a forrásokat, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni.
A kormány határozatot is elfogadott, amelyben rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért cserében 77 milliárd forinttal „tartozik” Magyarországnak. Ebben egyébként az magyar kormányálláspont köszön vissza, amely szerint az uniós támogatások is „járnak” az országnak, hiszen 2004-ben megnyitottuk a magyar gazdaságot az uniós versenytársak előtt, és az ennek révén hozzánk betelepülő cégek rengeteg profitot visznek haza minden évben, ráadásul vámokat sem kell fizetniük, s hozzáférnek a munkaerőpiacunkhoz. Azt a kormány ilyenkor elfelejti megemlíteni, hogy sok nálunk beruházó társaságot busás, esetenként százmilliárdos nagyságrendű közvetlen támogatással vagy adókedvezménnyel jutalmaz.
A norvég kormány kedden közölte lapunk érdeklődésére válaszolva, hogy mivel nem sikerült megegyezni arról, melyik - kormánytól független - szervezet végezze a Norvég Civil Alap elosztását, a tárgyalásokra adott idő pedig július 20-án lejárt, Magyarország számára „elvesztek” ezek a pénzek. A vita alapja, hogy a kormány elutasítja a szerintük „sorosista” Ökotárs Alapítvány részvételét a pályázatok kezelésében, a norvégok viszont ragaszkodnak a szervezethez. Arról a 24.hu írt, hogy a jogi helyzet teljesen bizonytalan, még az sem világos, az Európai Bíróságnak van-e illetékessége az ügyben, ha a kormány hozzájuk fordul.
Az biztos, hogy az ügy precedens nélküli: Norvégiának eddig minden esetben, mindegyik országgal sikerült megegyeznie a civil pénzek elosztásáról, még a Soros Györggyel szemben hasonló ellenérzéseket tápláló lengyel kormánnyal is. Egyedül a magyar kabinet bizonyult hajthatatlannak most. A Norvég Alap egyébként azután jött létre, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein úgy csatlakozhatott az Európai Gazdasági Térséghez, hogy eközben nem léptek be az Európai Unióba (ezért a közös költségvetéshez sem kell hozzájárulniuk). Így vállalták, hogy a kohéziós politika szellemében támogatják a 2004 után csatlakozott tagállamokat.
